Az ország fele ott tart, mint Bulgária

A legfrissebb adatok láttán úgy festhet, Magyarországon egyre többen dolgoznak, ráadásul mind magasabb bérekért. A felszínt megkapargatva azonban kiderül: a magyar munkavállalók anyagi helyzete igencsak eltérő az ország különböző régióiban. Budapesten például majdnem kényszer annyit lehet átlagban keresni, mint egyes megyékben. De van például olyan térség, ahol jobban megéri az államnak dolgozni, mint egy magáncégnek – írja a HVG.

   Folyamatosan növekvő keresetek, szárnyaló foglalkoztatottság, hat éve nem látott alacsony szinten mozgó munkanélküliség, ráadásul egy nemzetközi felmérés szerint a munkavállalóknak viszonylag jó soruk is van Magyarországon. Ezen adatok alapján úgy fest, mind könnyebb hazánkban dolgozni, és egyre vastagabb a hó végi boríték is.
 
   Mindez azonban távolról sem igaz mindenkire. A bérek területén ugyanis igen nagy a szórás, és nemcsak a különböző ágazatokat, hanem a térképet nézve is. Abban nagy titok persze nincs, hogy Budapesten például jóval többet lehet keresni, mint egy borsodi faluban, ám ha a különbségeket is boncolgatni kezdjük, a különbségek mellbevágóak lehetne. Nem beszélve arról, hogy a bérek bővülése is sokkal dinamikusabb egyes magyarországi régiókban, mint más, döntően szegényebb megyékben.
 
Budapest az élen
 
  Az idei év első három hónapjában a magyarországi nettó átlagkereset 150 ezer, a családi adókedvezmény is figyelembe vételével pedig 157 ezer forintot tett ki (utóbbi ugyanakkor csak becslés). A fizikai foglalkozásúak nettó keresete 101 ezer, a szellemi foglakozásúaké 205 ezer forint volt.
 
  Ha területileg bontjuk le a nettó átlagkeresetet, nagy meglepetést elsőre nem találunk: Budapest áll az élen, a fővárost pedig jelentősen lemaradva követi Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Pest és Fejér megye.
 
  Jönnek azonban az arányok, köztük mindjárt a leginkább szembetűnő: a legmagasabb és a legalacsonyabb nettó átlagkeresű magyarországi régiók között majdnem kétszeres a különbség (Budapest vs. Nógrád megye). De a prosperálónak tartott nyugat-magyarországi megyékben is majdnem negyedével keresnek kevesebbet átlagban az emberek, mint a fővárosban. Tegyük hozzá, bármekkora is az egyenetlenség, a meglepettség itt sem indokolt, Budapest felhőkarcolóként emelkedik ki az ország többi régiója közül, a magyar főváros még a gazdasági válság alatt is tudott növekedni, miközben az ország legtöbb térsége komoly krízist élt át.
 
   A bérek növekedésének dinamikáját tekintve is jelentős különbség tapasztalható. Tavaly a fővárosban (és térségében), illetve a Dunántúlon 5 százalékot meghaladó, a hatot megközelítő átlagkereset növekedés volt, egyes kelet-magyarországi régiók azonban ennek csak az ötödét, jó esetben a felét tudták hozni.
 
   Az idei év első három hónapját tekintve, Észak-Magyarországon, illetve Észak-Alföldön a tavalyi év hasonló időszakához képest csökkentek az átlagkeresetek, ám ez minden bizonnyal a mezőgazdasági idénymunkákra vezethető vissza: a tavaszi, nyári hónapokban az agrárium jóval nagyobb munkaerőt szív fel, míg az év első részében ennek kisebb szokott lenni a hatása.
 
Nyílik az olló
 
   Az viszont látszik, hogy a már így is rosszabb jövedelmi helyzetű régiókban a keresetek bővülése távolról sem tart lépést a gazdaságilag jobban álló térségekkel: Budapesten például 7 év alatt majdnem 60 ezer forinttal nőttek a keresetek, míg Nógrádban a bővülés mindössze 22 ezer forintot tett ki. A növekedés százalékosan is nagy a fejlettebb régiókban: Budapesten majdnem 50 százalékkal emelkedtek a bérek ebben az időszakban, Zalában, Nógrádban,Békés , Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyében ez viszont csak körülbelül 20-25 százalékot tett ki.
 
Banki dolgozók között is van különbség, nem is kicsi
 
   Az eddigi vázolt folyamatokra érdemes még egy réteget rátenni. Ez pedig a különböző nemzetgazdasági ágak súlya egyes megyékben. A KSH területi statisztikáit böngészve kiderül, Csongrádban szinte az összes nemzetgazdasági ágban lényegesen kevesebb a bruttó kereset, mint az országos átlag (a budapestiről nem is beszélve). Különösen nagy leszakadás látható azonban a pénzügyi szolgáltatások, információ és kommunikáció, illetve a tudományos és műszaki tevékenység területén.
 
   Ugyanez a helyzet más megyékben is. Ilyen például Békés vagy Zala is. Vannak ugyanakkor olyan megyék, ahol az országos átlagot meghaladóak a keresetek egyes szektorokban. Győr-Moson-Sopronban az iparban, mezőgazdaságban, művészet, szórakoztatás és szabadidő területén az országosnál jobb nettó keresetekkel lehet találkozni, összességében pedig a megyei átlag az országos átlag felett található pár ezer forinttal.
 
   Van olyan megye azonban, amely komoly leszakadás jeleit mutatja a tekintetben is, hogy itt a versenyszféra kereseti lehetőségeit felülmúlják a költségvetési területek: Nógrád megyében például ezer forinttal többet lehetett keresni a közpénzekből működő intézményeknél, mint egy magáncégnél. Ez azt mutatja, hogy az állam a bérek területén is sokkal meghatározóbban van jelen a térségben, amiből az is következik, hogy magánvállalatok e területen gyengébbek, mint az ország más részein, így a szektor nem is vonzó az itteniek szemében.
 
Budapesti segédmunkás=békési adminisztratív dolgozó
 
   A bérek közötti különbség az egyes pozíciókban dolgozók egymáshoz viszonyított helyzetére is nagy hatással van. A Fizetesek.hu oldal kutatása szerint például a segédmunkások átlagfizetése a fővárosban bruttó 125 ezer forint, míg a lista végén szereplő Tolna megyében 100 ezer alatt marad ez az összeg. Az oldal érdekes adatként jegyzi meg azt is, hogy a Budapesten segédmunkát végzők átlagjövedelme magasabb, mint Békés megyében az adminisztratív alkalmazottként, vagy Csongrád megyében szakképzett munkaerőként dolgozóké.
 
   Az adminisztratív alkalmazottak Budapesten átlagosan bruttó 190 ezer forintot visznek haza a hó végén, míg az összes többi megyében 150 ezer forint alatt van a hasonló munkakörben dolgozók jövedelemátlaga. Mi több, egyes megyékben, például Somogyban, a 130 ezer forintot sem éri el a havi bruttó bér.
 
   A műszaki végzettségű alkalmazottak is Budapesten tudják a legtöbbet megkeresni: a fővárosban 325 ezer forintot kapnak, a lista második helyén szereplő Fejér megyében csak 260 ezer forintot, a lista végén található Somogy megyében pedig 192 ezer forintot.
 
   Ha valaki középvezetőként szeretne elhelyezkedni, Budapesten átlagosan bruttó 427 ezer forintos fizetésre számíthat, Komárom-Esztergom megyében 402 ezer forintra, az összes többi megyében a 400 ezret sem közelíti az átlagfizetés. Sőt, Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Csongrád megyében a 300 ezer forintot sem éri el. A felsővezetők is a fővárosban kereshetnek a legtöbbet: itt 771 ezer forint az átlagjövedelem ebben a kategóriában, míg a lista második helyén Fejér megye áll, 680 ezer forinttal. Komárom-Esztergom megyében 678 ezer forint a jövedelemátlag, a lista utolsó helyén álló Békés megyében pedig 358 ezer forint a felsővezetők átlagjövedelme.
 
A magyarok kétharmada az átlag alatt keres
 
  A Fizetesek.hu tavalyi felmérése szerint a magyar munkavállalók kétharmada az országos bruttó 225 ezer forintos átlag alatt keres havonta, 35 százalék havi bruttó jövedelme pedig 90 és 130 ezer forint között található. Az alkalmazottak 15 százalékának havi bére található a 130-170 ezer forintos sávban, és mindössze 10 százalék keres az átlagnak megfelelően 210 ezer és 250 ezer forint közötti összeget havonta. A munkavállalók mindössze 5 százaléka keres bruttó 400 ezer forint feletti összeget havonta a felmérés szerint.
 
Forrás: HVG