Az elnök olyan pedagóguskart akar, amelybe önként is beléptek volna

2013 augusztusában döntött a kormány a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) létrehozásáról. A testület azóta viták kereszttüzében áll. A június 14-én magalakuló szervezettel szembeni fő kritika a tagság kötelezővé tétele, a szakszervezetekéhez hasonló hatáskör és feladatok, de vihart kavart az etikai kódex tervezett bevezetése is. Ezekről is kérdeztük az NPK első elnökét, Horváth Pétert.

    Miért és mennyi időre vállalta el a Nemzeti Pedagógus Kar vezetését?

    Az első választás két évre szól. Nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy én lehettem a kar első elnöke. Úgy gondolom, olyan szervezet jöhet létre, amely a gyakorlat oldaláról érdemben tud segítséget adni az oktatás irányítóinak. Másfelől szerencsém volt és van olyan programokban dolgozni, amelyek révén országszerte számos iskolával vagyok kapcsolatban, így viszonylag könnyen juthatok információkhoz, ami megkönnyíti a munkámat.

    Elismert szakemberként és pedagógusként, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatójaként nem tart attól, hogy árthat a megítélésének a testületi pozíció, hiszen a kar létrehozása kezdettől fogva megosztja a közvéleményt?

    Igyekszem a legjobb tudásom szerint, a törvények és a kar alapszabálya szerint az oktatás ügyéért dolgozni. Biztosan lesznek olyanok, akik nem mindenben fognak egyetérteni a tevékenységemmel, hiszen sokféleképpen lehet látni dolgokat.

    Mi a Nemzeti Pedagógus Kar célja és feladata valójában?

    A testület feladatait a köznevelési törvény határozza meg, illetve a már említett alapszabály. Az oktatást érintő kérdésekben az ágazat irányítói számítanak véleményünkre és javaslatainkra. Vigyázunk a pedagógiai értékekre, munkánkkal megpróbáljuk emelni a pedagóguspálya becsületét.

    A testület elnökeként önre vár a kar megismertetése és elfogadtatása a közvéleménnyel és a szakmával. Hogyan képzeli el ezt a folyamatot?

    Ősszel megalakulnak a területi vezetőségek, ahova reményeim szerint aktív, elismert pedagógusok kerülnek, akik hitelesen tudnak dolgozni az adott megyében. Szeretnénk, ha minél hamarabb kiépülne a tagozati rendszer is, amely fóruma lehet az adott tantárgyat tanító kollégáknak, és ahonnan megoldási javaslatokat kaphatunk egy-egy felvetődő probléma esetén. Minél többször szeretnék találkozni tantestületekkel, kollégákkal, bátorítva őket arra, hogy mondják el a véleményüket, amit mint elnök képviselhetek. Nagyon sok múlik azon, hogy a tagság megbízzon a testületben, és elfogadja a véleményünket a minisztérium.

    Válhat a szakszervezetek riválisává a Nemzeti Pedagógus Kar? Cél-e, hogy kvázi szakszervezetként működjön?

    Semmiképpen sem a szakszervezetekhez akarjuk hasonlítani magunkat. A szakszervezetek feladatai megmaradnak, azokat rögzíti A munka törvénykönyve és a közalkalmazottak jogállásáról szóló jogszabály is. A Nemzeti Pedagógus Karról rendelkező törvényi részben szó szerint az van, hogy: „A Kar érdek-képviseleti tevékenysége során a reprezentatív szakszervezetekkel együttműködik, és tiszteletben tartja a szakszervezeteknek A munka törvénykönyve és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény által biztosított jogait.” Azaz lehetnek közös dolgaink, de mi elsősorban nem az egyes pedagógusok érdekeit képviseljük, hanem tágabb értelemben az egész szakmáét.

    Mit gondol a szakszervezetek, például a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) kritikáiról: a karra nincs szükség, mert szakmai szervezetek eddig is voltak; kötelező a tagság; a küldöttek megválasztása, illetve a jelöltek neve és a szavazások eredménye nem volt nyilvános stb.?

    Nem értek egyet azzal, hogy nincs szükség egy törvényi felhatalmazással bíró köztestületre, amely az oktatás ügyeiért jött létre. Soha nem kapott még pedagógusszervezet törvényben ilyen jogokat. Nem szeretném kisebbíteni egyetlen szakmai szervezet eddigi munkáját sem, de az ő véleményeiket vagy meghallgatták, vagy nem. Ezt ezentúl nem lehet megtenni. A kötelező tagságban én a lehetőséget látom, azt, hogy aki szeretné, ezen a testületen keresztül elmondhatja a véleményét, és azt meg is fogják hallgatni.

    Igaz az, hogy a pedagógusok között alacsony a szervezet támogatottsága? A PSZ szerint 150 ezer pedagógusból mindösszesen 15 ezren regisztráltak és szavaztak az alapító küldöttgyűlés küldötteire.

    Nem lehet csodálkozni ezen az arányon. A kar létrehozásának első lépéseinél nem minden mozzanatot kommunikáltak szerencsésen. A választás pedig elég közel esett az év végi munkákhoz, és keveset is tudtak a kollégák az egészről. Nem lesz gyors és látványos felfutás az aktív létszámban, de minden erőmmel azon leszek, hogy úgy dolgozzanak a tisztségviselők, olyan javaslatokat tegyünk eredményesen a minisztérium felé, hogy egyre többen gondolják azt, hogy önként is beléptek volna a karba. Ez a kétéves periódus legnagyobb feladata.

    Az egyik legtöbbet támadott pont a pedagógusok kötelező tagsága. Miért szükséges ez?

    Ez egy keret, egy lehetőség. Lesznek, akik kihasználják, és biztosan lesznek, akik passzívak maradnak. De az kétségtelen, hogy ha az oktatás ügyét irányító minisztérium a pedagógusok véleményére kíváncsi, akkor létre kell hozni egy szervezetet, amely elvi lehetőségként ezt meg tudja valósítani. Ezt kell megérteni ahhoz, hogy aztán az értelmünk után érzelmileg is azonosulni tudjunk a karral. Persze ehhez sok munka kell, és világosan látszó eredmények.

    Szintén sokat vitatott a tervezett etikai kódex. Miért tartják ezt fontosnak, és milyennek képzeli el azt?

    Nagyon sok ágazatnak van már etikai kódexe. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy ez a jogi beavatkozást el nem érő eseteket, a legalapvetőbb eljárási kereteket szeretné rögzíteni. Maga az eljárás, az etikai vétség lesz része a kódexnek. Intézkedésként a figyelmeztetés, a kar által biztosított kedvezmény vagy juttatás megvonása, illetve a karban betöltött tisztségtől való megfosztás jöhet szóba. Az etikai vétséggel kapcsolatban természetesen tájékoztatást kap a munkáltató is, de bármilyen súlyú is az ügy, az etikai eljárás nem helyettesíti a fegyelmi eljárást.

    Milyen formában tudja közvetíteni a pedagógusok álláspontját, érvényesíteni az érdekeiket a Nemzeti Pedagógus Kar?

    A tagozatokon keresztül kapott észrevételeket, javaslatokat, véleményeket továbbítjuk az oktatásért felelős miniszternek, illetve a közoktatást irányító államtitkárságnak. Kezdeményezhetünk intézkedést, kérhetjük vagy javasolhatjuk egy-egy döntés megváltoztatását vagy visszavonását. Azért kell mindenkinek a véleménye a karban, hogy minél pontosabb képünk legyen egyes elemek sikerességéről vagy hibájáról. Nem a kapkodás fog vezetni minket, hanem a megalapozottság. Egyértelműen együttműködni szeretnénk, elmondani a mindennapi munka tapasztalatait. Egyetlen cél van, hogy minél jobb oktatási környezetben dolgozhassunk a jövő érdekében.

    Mennyire szükséges együttműködniük a sokat kritizált KLIK-kel?

    A KLIK egy óriási szervezet. Már a megalakulásakor lehetett tudni, hogy egy új rendszer nem lehet hiba nélküli. A gyakorlatban tapasztaltak alapján kell elvégezni a rendszer jobbá tételét. Csak együttműködve lehetünk eredményesebbek. Ugyanezt a gondolatot olvastam az államtitkár asszonnyal készült riportban is. Ők is tudják, hogy nem minden tökéletes, nekünk is lesznek javaslataink.

    Milyen következtetést von le a tavaly év végén nyilvánosságra hozott PISA-felmérés ránk nézve siralmas eredményeiből? Mit lát szükségesnek javítani?

    Engedje meg, hogy ne a PISA-felmérés eredményei alapján beszéljek a szükséges javulásról. A legfontosabbnak azt tartom, hogy az oktatás minden szintje, az óvodától az általános iskolán keresztül a középiskolákig, és természetesen a felsőoktatás is azon fáradozzon, hogy a gyermekek a lehető legjobban ismerjék meg saját tehetségüket, saját ambícióikat, hogy aztán ennek ismeretében már megfelelő motivációval tegyék a dolgukat. Fontos, hogy bármilyen iskolába is járjanak, azt ne túlélni akarják, hanem minél több hasznos ismeretet szerezzenek. Kulcskérdés, hogy a gyengébb tanulók ne szakadjanak le véglegesen, szerezzenek szakmát.

    Melyek az ön által vezetett testület első teendői?

    Most a szervezet kiépülése a legfontosabb feladat. Aztán részint az ön által is feszegetett témákban – fenntartás, KLIK, életpályamodell, tankönyv – a vélemények minél teljesebb összegyűjtése a tagságtól, majd ezek eredményes képviselete. Ha két év múlva, amikor lejár az elnöki mandátumom, működő területi szervek, aktív tagozatok lesznek, akkor nagyon elégedett leszek.

Forrás: VS.hu