Startlaphoz Csatlakozz!

Szerződési lehetőségek az új Munka Törvénykönyve alapján

Munkaviszonyt megelőző tanulmányi szerződés?

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2014. augusztus 21. csütörtök, 19:21

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény ("új Mt.") 2012. július 1-i hatálybalépésekor számos ponton átalakította a tanulmányi szerződések szabályozását. Ezek közül talán az a legfontosabb módosítás, hogy ma már e szerződés alanyai sem feltétlenül ugyanazok, mint akik a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény ("régi Mt.") alapján voltak.

    A munkáltatónak megszűnt az a régi Mt. szerinti lehetősége, hogy olyanokkal kössön tanulmányi szerződést, akik még nem a munkavállalói. A régi Mt. megfogalmazása alapján a munkáltató „szakemberszükségletének biztosítása érdekében” bárkivel köthetett tanulmányi szerződést. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a munkáltató nemcsak az alkalmazottainak, de a leendő munkavállalóinak a tanulmányait is támogathatta.

    Ezzel szemben az új Mt. a tanulmányi szerződés alanyaként a munkáltató mellett már kizárólag a munkavállalót nevezi meg. A jogalkotó kivonta tehát a munkajog szabályozási köréből a munkavállalónak (még) nem minősülő személy és a leendő munkáltató közötti, tanulmányok folytatására, azok támogatására és munkaviszony későbbi létesítésére vonatkozó szerződést.

    De akkor mit tehet a leendő munkavállaló és az őt a későbbiekben alkalmazni kívánó vállalkozás most?

    Mivel az új Mt. szabályai szerint ilyen szerződést nem köthetnek a felek, más megoldást kell keresni. Úgy tűnik, hogy nincs jogi akadálya annak, hogy a vállalkozás nem munkáltatói minőségben, hanem a polgári jog szabályai szerint szerződjön egy magánszeméllyel, és e szerződésben kössék ki a tanulmányok folytatásának és a munkaviszony létesítésének (és meghatározott ideig való fenntartásának) kötelezettségét az egyik oldalon, míg a támogatás nyújtását a másikon. A támogatás nyújtásának módját (pl.: ösztöndíj, lakhatási támogatás, eseti juttatások) és mértékét a felek megegyezése alakíthatja ki.

    Mivel sem a korábbi polgári törvénykönyv, sem pedig a jelenleg hatályos 2013. évi V. törvény ("Ptk.") nevesített szerződéstípusai között a tanulmányi szerződés nem szerepel, az ilyen megállapodás ún. atipikus szerződés keretében jöhetne létre. Az atipikus szerződések a szerződések jogának lényeges részét képezik a nevesített szerződések mellett, hiszen a való életben előfordulhatnak olyan helyzetek, amelyek szabályozására egyetlen nevesített szerződéstípus sem alkalmas. A szerződéses szabadság elvéből következően a felek köthetnek tartalmában a tanulmányi szerződésre hasonlító szerződést.

    A lehetőség tehát nem szűnt meg. A polgári jog hatálya alá tartozó szerződésben azonban természetszerűleg a munkajogi kógens szabályok sem érvényesülhetnek. Ez egyfelől rugalmasságot biztosít a szerződést kötő felek számára, másfelől azonban a visszaéléseknek is nagyobb teret enged. Mind a leendő munkavállalónak, mind pedig a munkáltatónak célszerű ezért körültekintően eljárnia a szerződéskötés során.

    A jogalkotó megoldása többféleképp értékelhető. Egyrészt az új Mt. közelebb hozta a munkajogi szabályozást a polgári joghoz (egyes kérdésekben a Ptk-t háttérjogszabályként is kifejezetten megjelöli). Ennek a közelítésnek üdvözölhető formája lehet a (még) nem munkavállaló és a leendő munkáltató közötti tanulmányi szerződés integrálása a polgári jogba, ami nagyobb szabadságot nyújt a felek számára, és a munkajog szigorának alkalmazását nem kényszeríti rá olyan felekre, akik – egyelőre – nem állnak munkaviszonyban.

    Másrészt viszont ez a megoldás sajátos kettősséget is teremt, hiszen a klasszikus, munkáltató-munkavállaló közötti szerződés megmaradt a munkajog területén. Elméletileg létrejöhet két érdemben azonos tartalmú szerződés (azzal a különbséggel, hogy az egyikben a szerződő felek már munkaviszonyban állnak, a másikban pedig még nem), amiket aztán mégis eltérő jogszabályok (az új Mt., illetve a Ptk.) rendelkezései alapján kellene megítélni. Jogvita esetén pedig eltérő bíróságok járnának el különböző eljárási szabályok szerint. Hiszen a munkáltató és a munkavállaló új Mt. szerinti tanulmányi szerződésére a munkaügyi bíróságok rendelkeznek hatáskörrel, és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény ("Pp.") munkaviszonyból és munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekre vonatkozó, különleges eljárási szabályait kell alkalmazni. Ezzel szemben a munkáltató és a leendő munkavállaló között a Ptk. szerint létrejött atipikus szerződések esetén a polgári bíróságok járnak el, méghozzá a Pp. általános szabályai szerint.

    Hogy a tanulmányi szerződések alanyainak az új Mt. általi korlátozása milyen kihatással lesz a munkaszerződést megelőző, tanulmányi jellegű jogviszonyokra, azt még korai lenne megmondani: az új Mt. és az új Ptk. joggyakorlata egyelőre kialakulóban van.

Forrás: Jogi Fórum / Póczek Aliz és dr. Tivadar Krisztián

Kedvencek közé   |    Add a Startlaphoz   |    Legyen ez a kezdőlapom   |    Impresszum   |    Jogfenntartó nyilatkozat   |    Adatvédelmi tájékoztató
2012 Szakszervezetek.hu - Munkaviszonyt megelőző tanulmányi szerződés?.
Powered by Joomla 1.7 Templates
Mobil nézet | Normál nézet
számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector