Sok tízezer fiatal kerül reménytelen helyzetbe

 A szakképzés rendszerének átalakítása mitt szinte biztosan a lemorzsolódás és a szakma nélküli munkanélküliség vár arra a néhány ezer tizedikes fiatalra, akik megbuktak a szakképző iskolában vagy szakmát szeretnének váltani.Sok tízezer fiatalt küld reménytelen helyzetbe a kormány azzal, hogy a szakiskolákat és a szakközépiskolákat a Nemzetgazdasági Minisztérium alá rendelte. Nagyjából ötszáz iskoláról van szó. Ahogy erről már korábban is írtunk, ezzel a lépéssel a szakképzést már szimbolikusan is kiveszik az oktatási tárca irányítása alól, és közvetlenül a kis- és középvállalatok munkaadóinak érdekei alá rendelik – írja a Népszabadság.

   Orbán Viktor kormányfő lényegében nem csinál mást, mint amit az előző ciklus alatt elkezdett: a felsőoktatásba lépők számát szűkíti, a szakmunkások számát pedig bővíti. A kabinet valójában 2010 óta szisztematikusan a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kezelésébe adja át a szakképzést olyan hangzatos szlogenekkel, mint például „a munkaadók igényeihez kell képezni a szakmunkásokat”, meg „túl kevés a szakmunkás”.
 
   Nehéz persze megmondani, hogy a munkaerőpiacnak milyen szakmunkásra van igénye, hiszen egy gyorsan változó gazdaságban egyes szakmák egyik pillanatról a másikra tűnnek el, iparágak roppannak össze és erősödnek meg. A kormány nyilván tisztában van mindezekkel, ezért valószínűsíthető, más okok állnak a háttérben.
 
   Parragh László, a MKIK elnöke 2012 őszén el is árulta: a cégeknek versenyelőnyt jelenthet, ha a hozzájuk szakmai gyakorlatra érkező szakiskolásokat segédmunkásként dolgoztatják. „Nagyon erős a részvételünk a szakképzésben. Például ha valaki ügyesen foglalkoztat tanulót a saját cégében, már az egy versenyelőnyt jelenthet neki, hiszen egy tanulót fel tud használni vagy alkalmazni tud árufeltöltésre, polcfeltöltésre, egy csomó munkának az elvégzésére, ami mindenkinek hasznos. Mert a tanuló megtanulja a cég működését. A cégnek pedig ez előnnyel jár” – nyilatkozta akkor.
 
   Azzal, hogy a nemzetgazdasági tárca alá rendelik 15, 16 éves gyerekek oktatását, a fiatalokat lényegében teljesen kiszolgáltatják a rövid távú gazdasági érdekeknek. A fenntartóváltással szét kell választani azokat a többcélú intézményeket, amelyeknél a szakképző iskola és az érettségit adó középiskola együtt működik. Ez ellehetetleníti az intézménytípusok közötti átjárhatóságot.
 
   Juhász Ágnes pályainformációs tanácsadó egy másik problémára is felhívta figyelmet: úgy fest, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) elfeledkezett néhány ezer gyerekről. Ők a törvényalkotók és a hivatal gondatlansága miatt valószínűleg szakma nélkül a biztos munkanélküliségbe, így a tartós nincstelenségbe hullanak.
 
   – Nem tudni, mi lesz a sorsuk azoknak a tizedikes szakképző iskolásoknak, akik megbuktak, vagy valamilyen más okból iskolát, szakmát akarnak váltani. Ha ők elmúltak 16 évesek, nagy valószínűséggel már nem tudnak tovább tanulni – vázolja a helyzetet.
 
  Hogy miért? Azok közül, akik most végezték a tizediket szakiskolában, sokan még a korábbi közoktatási törvény szerint két évig tanultak közismereti tárgyakat, amelyekre ráépülve két év szakmai képzést kaptak. Az első két évben nem kellett kötelezően kiválasztaniuk egy konkrét szakmát, hanem csak a szakmacsoportot kellett megjelölniük, s abból kaptak alapismereteket. (Például nem kellett 14-15 évesen előrukkolni azzal, hogy szerszámkészítőnek készül-e valaki, elég volt annyit megjelölnie, hogy a gépipari szakmacsoportból választ majd.) A harmadik évfolyamtól lépett be a konkrét szakma kiválasztása.
 
   Ha tehát egy korábbi rendszerben szakiskolába lépő, s jelenleg tizedikes diák visszabukik, ő már ahhoz az évfolyamhoz kerül, amelyet Parragh László és az iparkamara szájíze szerint alakítottak át, ami azt jelenti: az általános iskola után azonnal konkrét szakmát kezdenek tanulni heti 23 órában, mindössze hét órára meghúzott közismereti képzéssel. Az új évfolyamoknak már kötelező a nyári szakmai gyakorlat is, ami a korábbi közoktatási rendszerben nem volt előírás.
 
   Összegezve: aki szakiskolában tizedikben bukik, csak sok különbözeti vizsgával tudná megismételni az évet, ráadásul a kötelező nyári gyakorlata is hiányozni fog. Juhász Ágnes úgy látja, hogy ennek megoldatlansága miatt több ezer gyerek fog lemorzsolódni. Mivel a tankötelezettség határát az Orbán-kormány 18-ról 16 évre csökkentette, ezekről a gyerekekről már nem köteles gondoskodni az állam. Nem is érdekeltek az intézmények a felvételükben, átvételükben, mivel a fejkvótaalapú finanszírozás megszűnt.
 
   Kerestük a Kliket, hogy milyen megoldással segítenék ezeket a gyerekeket bent tartani a közoktatásban, de nem kaptunk választ.
 
Forrás: Népszabadság