Bírni kell a stresszt a fegyőri munkához

Több mint nyolcezren dolgoznak a magyarországi börtönökben. Ma 19. alkalommal tartják meg a büntetés-végrehajtási szervezet napját. Ebből az alkalomból pénteken elismeréseket adtak át a kiemelkedő teljesítményt nyújtó fegyőröknek, a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetnek pedig egy csapatzászlót adományoztak. Magyarország 28 börtönében 18.330 fogvatartott van, az intézményekben több mint 8000-en dolgoznak – olvasható a Metropolban.

   Az őrök naponta akár 3-4 kilométert is sétálnak a körletükben. – 15 éve dolgozom börtönőrként. Azért jelentkeztem, mert ez egy biztos munkahely, és vonzott is az egyenruhás szolgálat – mondta lapunknak Török Attila, a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet törzszászlósa. Itt 8, illetve 12 órás szolgálatban dolgoznak nappal és éjszaka. Mint Török Attila a napirendjükről elmondta: a körletfelügyelők a nap elején hivatalosan átveszik a fogvatartottakat, kiosztják a reggelit, majd lekísérik azokat a rabokat az udvarra, akik élni kívánnak ezzel a jogukkal.
 
Négyből három elítélt dolgozik
 
  A fővárosi intézmény speciális abból a szempontból, hogy itt a körletekben alakítottak ki ügyvédi és rendőrségi kihallgatószobát – ezekbe a helyiségekbe is a körlet őrei kísérik el a rabokat. A hazai börtönökben az elítéltek 75 százaléka dolgozik, van, aki az intézmény belső ellátásában, például a mosodában, van, aki a különböző termelőhelyeken, például bútorgyárban. Ahogy a szabad életben, úgy itt is nyolcórás a munkanap, igaz, a fizetés harmada a minimálbérnek.
 
Távolságot kell tartani
 
   – Egy átlagos napon akár 3-4 kilométert is sétálunk a zárkák között, egy őr  80-90 fogvatartottra figyel. Tulajdonképpen mi is itt éljük közöttük az életünk egy részét, a három lépés távolságot azonban mindig meg kell tartanunk – mondta Török Attila. Bár a fegyőrök segítenek a rabok ügyes-bajos dolgait elintézni, de soha nem tegezik őket, és nem beszélgetnek velük a személyes, illetve a büntetőügyeikről. Ahogy fogalmaznak, a civil életet kint kell hagyni, a börtönben csak fogvatartottak és elítéltek lehetnek.

 
   – Vannak olyan esetek, amikor kényszerítő eszközt kell alkalmaznunk, például meg kell bilincselnünk egy fogvatartottat, de a többségük együttműködő – tudtuk meg Urbán Zoltántól. A törzszászlós szerint a raboknak egyszerűen megéri jónak lenni, hiszen a börtönben szigorú fegyelmező-jutalmazó rendszer működik. A verekedés, balhézás miatt meghosszabbíthatják a börtönbüntetést, a jó magaviseletért azonban pluszbeszélő járhat a raboknak.
 
Van, aki nem bírja a nyomást
 
   Bár az őrök munkáját, a kényszerítő eszközök alkalmazását, fokozatosságát szigorú előírások szabályozzák,  olyan személyiségre, fellépésre van szükség, mellyel megteremthetik az egyenruhának kijáró tekintélyt. A felvétel során vizsgálják is a pszichológiai alkalmasságot, de – a nagykorúság és a büntetlen elő­élet mellett – a feddhetetlen életvitel is alapkövetelmény a fegyőröknél.

   – A rendezett családi háttér nagyon sokat segít, ehhez a munkához ugyanis kiegyensúlyozott lelkivilágra van szükség. Meg persze jó problémamegoldó, illetve kommunikációs és stressztűrő képességre – sorolta a két börtönőr. Ezeknek nem is tud mindenki megfelelni. Tavaly például 670-en távoztak a testületből, de aki 2-3 évet leszolgál, az hosszú évekre meg is marad ezen a pályán.

  Az őröknek a vezetőség igyekszik megadni a megfelelő támogatást. A szervezet különböző stresszkezelő, illetve toleranciatréningeket tart számukra. Emellett a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) két rekreációs központtal is rendelkezik – Igalon és Pilisszentkereszten –, ahol évente legalább egyszer a testület tagjai kedvezményesen üdülhetnek.
 
  8100 fő a BVOP állománya, a börtönökben 1400 tiszt, 5500 tiszthelyettes és 1100 közalkalmazott dolgozik. Az állomány 30%-a nő.
 
   110–150 ezer forintközötti a felügyelők nettó fizetése, beosztástól függően.
 
Forrás: Metropol