Százmilliókat perelnének ki a sofőrök a BKV-ból

Próbaperek sorozatát indítaná el három budapesti közlekedési szakszervezet. A tét több százmillió forint. Az érdekképviseletek szerint a BKV és a Budapesti Közlekedési Központ immáron két éve nem a hatályos jogszabályok szerint számolja el a távolléti díjat. A BKK szerint igen – írja a Népszabadság.
 
 Közjegyzői fizetési felszólítást küld a jövő héten a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezetének Szövetsége (VTDSZSZ) a BKV-nak, amennyiben nem kap érdemi választ a távolléti díj, illetve az ahhoz kapcsolódó bérpótlékok visszamenőleges elszámolását és kifizetését kérő levelére – erősítette meg a Népszabadság információit Gulyás Attila, a VTDSZSZ elnöke.
 
   Az érdek-képviseleti vezető becslése szerint a visszatartott munkabér összege több százmillió forintra rúghat, ám a pontos számokat csak az egyéni bérnaplók adatainak ismeretében lehet meghatározni. Ezeket viszont a munkáltató, vagyis a BKV vezeti. Az elmaradt bérpótlékok összegét a mindenkori jegybanki alapkamat is növeli.
 
   Az érintettek köre meglehetősen széles lehet. Beletartozik a cég csaknem valamennyi buszvezetője és forgalmi szolgálattevője, valamint a szerelők és a karbantartók is. Gulyás Attila becslése szerint a BKV az elmúlt két évben legalább 6000 embernek nem fizethette ki a törvényesen járó bérpótlékot a távolléti időre.
 
   A 2012 nyarán hatályba lépett új munka törvénykönyve meglehetősen rugalmasan kezeli a távolléti díj kérdését, és gyakorlatilag a munkaadók és a munkavállalók viszonyát rendező kollektív szerződések hatáskörébe utalja. A BKV és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) új kollektív szerződése – a jogszabály, illetve a cég gazdasági helyzetének változásához igazodva – néhány hónapos eltéréssel szintén 2012 nyarán lépett hatályba. A főváros közlekedési cégének, illetve közlekedésszervezőjének kollektív szerződése között egyébként nem sok eltérés mutatkozik.A cégek által jóváhagyott szerződések értelmében a munkavállalókat tíz különféle címen illeti meg távolléti díj. Így például szabadság, orvosi vizsgálat, kötelező ismeretfelújító oktatáson való részvétel esetén. A munka törvénykönyve értelmében a munkavállalók erre az időre az irányadó munkaidő és munkabeosztás alapján járó bérpótlékra jogosultak. Ilyen lehet például az időbeosztáshoz – délutáni, éjszakai pótlék – vagy a csuklós buszokat vezetőknek fizetett vontatási pótlék.
 
  – A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a több műszakban dolgozóknak többek között a szabadságuk idejére is jár a rendes beosztásuk szerinti bérpótlék. De információink szerint csak a távolléti díjat kapták meg, a bérpótlékot nem – magyarázza Szabó István, a Belföldi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezetének (BTDSZ) elnöke.
 
   Az érdekképviselet a BKV helyett a BKK-tól kérte a bérpótlékban részesülők távolléti díjának újraszámítását, illetve az eddig ki nem fizetett juttatások banki kamatokkal megnövelt összegű kifizetését. S egyúttal felhívta a fővárosi közlekedésszervező cég figyelmét, hogy nemleges válasz, illetve az érdemi válasz elmaradása esetén bírósághoz fordul. A BTDSZ becslése szerint a BKK közel 800 dolgozója kapott kevesebbet a távolléti díjak hibás elszámolása miatt 2012 nyarától.
 
   A Népszabadság információi szerint egy harmadik szakszervezet, a Jager István vezette Fővárosi Közlekedési Dolgozók Demokratikus Szakszervezete is levélben kért új elszámolást.
 
   Az érdekképviseletek külön-külön indítanának próbapereket a közjegyzői felszólítások sikertelensége esetén. Bár Magyarországon nincs precedensjog, szakszervezeti vezetők úgy vélik, aligha kell több ezer pert lebonyolítani és évekig jogi csatározásokat folytatni ahhoz, hogy a BKV és a BKK belássa: fizetnie kell.
 
   Ez az idő azonban még nem jött el. A Népszabadság érdeklődésére a BKK sajtókommunikációs irodája azt közölte, hogy „a BKK és a BKV Zrt. a távolléti díjak számítása során a munka törvénykönyve és a kollektív szerződés alapján jár el, a bérpótlékok az előírásoknak megfelelően a távolléti díjban elszámolásra kerülnek”.
 
Forrás: Népszabadság