Több gyermek, magasabb nyugdíj: megérné anyagilag?

Bár a kormány szerint a magyar nyugdíjrendszerhez nem kell hozzányúlni 2030-ig, szakértők azt mondják, ez kizárt. Legutóbb a Népesedési Kerekasztal (NK) javaslata kapott nagyobb visszhangot, amely szerint a gyereknevelést el kellene ismerni a nyugdíjrendszerben. Egy számítás szerint ez viszont anyagilag sem érné meg a családoknak – olvasható az fn.hir24.hu oldalán.

Bár Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt mondta, hogy 2030-ig semmilyen változás nem szükséges a magyar nyugdíjrendszerben, mivel a nyugdíjak kifizetése, a nyugdíjalapok működése biztosított, szakértők szerint kizárt, hogy a mindenkori kormány 2030-ig ne nyúljon hozzá jelentősen a nyugdíjrendszerhez. A magyar társadalom hosszú ideje öregszik, többen halnak meg, mint ahányan születnek, ezért egyre kevesebb aktív munkavállalónak kell eltartania egyre több nyugdíjast, ami fenntarthatatlan.
 
   Legutóbb a Népesedési Kerekasztal (NK) javaslata kapott nagyobb visszhangot, amely szerint a gyereknevelést el kellene ismerni a nyugdíjrendszerben. Hiszen minél több gyerek van, és minél magasabb az iskolai végzettségük, annál könnyebb lesz egy generáció múlva a nyugdíjakat kifizetni. A kezdeményezők szerint e mellett igazságtalan, hogy a többgyerekes szülők rejtett „gyermekességi adót" fizetnek, miközben a gyerektelenek vagy az egygyerekesek ugyanolyan nyugdíjat kapnak, mint a több gyereket vállalók. Az egyik megoldás szerint, aki egy gyermeket nevel, az kevesebb nyugdíjat kapna, akit kettőnél többet, az többet.
 
   Egy szakmai blog a fenti modell alapján kiszámolta, hogy ez konkrétan mit jelentene a gyakorlatban. Azaz elemezte, hogy a plusz gyermekvállalás hogyan hatna ki egy kétgyermekes család bevételeire és kiadásaira, illetve a szülők nyugdíjára 28 év múlva. A Nyugdíjbiztosító blog összeállítása azért is hiánypótló, mert Népesedési Kerekasztal kétoldalas tanulmánya nem tartalmaz sem hatástanulmányt, sem forrásoldalt, sem pontos számításokat. Mondjuk nem is ez volt a céljuk, hanem maga a problémafelvetés, hiszen a nyugdíjrendszerről beszélni kell.
 
   Az NK szakértője szerint, a világ számos országában beszámítják a gyermekvállalást a nyugdíjrendszerbe, péládul nőknek szolgálati időt adnak arra az időszakra, amíg otthon vannak a gyerekekkel. Más szakértők úgy vélik, hogy az NK ötlete elképesztő, hiszen nem tudni például, milyen forrásból lehet majd fedezni a gyermektelen vagy egygyermekes kiskeresetű szülők nyugdíjának kiegészítését? És elfogadja-e majd a társadalom a kevés szerencsés nagykeresetű és háromgyermekes család kiugró nyugdíját?
 
Hogyan tükröződik a nyugdíjban a harmadik gyermek bevállalása?
 
   A blog szerzője, Sebestyén András azt vizsgálta, hogy egy kétgyermekes családnak mennyi kiadást jelentene egy harmadik gyermek, és ez hogyan tükröződne a szülők nyugdíjában. Mint kiderül, szó nincs kiugró nyugdíjról, sőt, az NK modellje alapján nem igazán éri meg a harmadik gyermek bevállalása.
 
   A blog szerint a gyermekekkel kapcsolatos kiadások így néznek ki:
egy gyermekre havonta 50-75 ezer forintot költünk
átlagosan 6-8 millió forintból gyermekünk el tud végezni egy egyetemet
havi 25 ezer forint félrerakásával nagyjából 7 millió forintot össze tudunk gyűjteni gyermekünknek 18 éve korára (jelenértéken számolva).
 
   A harmadik gyermek vállalásának időpontjában a szülőknek ilyen anyagi helyzetük van (fiktív példa):
37 évesek, egyikük havi 160 ezer forintot keres, a másik 275 ezret
egy nyugdíj kalkulátor alapján az első szülő 78 ezer forint állami nyugdíjra számíthat, míg társa 119 ezerre
a két példaszülő összesen 42 ezret költ a két nyugdíj előtakarékosságra, és havi 100-150 ezret a két gyermekre, ez átlagban nagyjából havi 167 ezer forint.
 
Inkább az államnak jó, nem a szülőknek
 
  Amennyiben a szülők vállalnak egy harmadik gyereket, akkor a fenti modell szerint 10 százalékkal nő az államtól várható nyugdíjuk: egyikük 85 ezer forintot (7,7 ezer forinttal többet), másikuk 131 ezer forintot (12 ezer forinttal többet) kap. Bár így nyernek havonta 19-23 ezer forintot, a harmadik gyermek nevelésének kiadásait – 50-75 ezer forint havonta – messze nem ellensúlyozzák.
 
   Mindezt azt jelenti, hogy a blog szerint az esetleges módosítás inkább az állam számára lesz kifizetődő, mintsem a szülőknek – legalábbis a tervezett modell és a fiktív példák alapján.
A Népesedési Kerekasztal modellje
 
 Egy gyermek 0,1-es változást, vagyis 10 százalékos módosítást jelentene az állami nyugdíjunkra nézve. Ez szám szerint azt jelenti, hogy akinek nincs gyermeke az a mostani várható nyugdíjának a 80 százalékát kapná, az egy gyermekes szülő a 90 százalékát, és így tovább. Az 5 gyermekes szülő így megkapná a mostani állami nyugdíjának a 130 százalékát.
 
Forrás: fn.hir24.hu