Az adóstársat is támogathatja a munkaadó

Érdemes megismerni az adóstársak lakáscélú hiteltörlesztése adómentes munkáltatói támogatásának szabályait, hiszen több tulajdonos adóstárs esetén akár a fennálló teljes hitelösszeg kiváltható adómentes munkáltatói támogatással – írja az ado.hu.

  A munkavállalója részére a munkáltató adómentes támogatást nyújthat hitelintézet vagy a kincstár útján – egyebek között – hitelintézettől (pénzügyi vállalkozástól) vagy korábbi munkáltatótól lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetésére, törlesztésére és a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetésére a személyi jövedelemadóról szóló (Szja) törvény 1. számú mellékletének 2.7. és 9.3. alpontja szerint.
 
  A támogatás a hitel adósának, adóstársának adható, mégpedig személyenként (több munkáltató esetén együttvéve) öt év alatt összesen 5 millió forint, de legfeljebb a vételár, a teljes építési vagy korszerűsítési költség 30 százalékáig terjedő összegben, amennyiben a törlesztendő hitellel érintett lakás megfelel a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigénynek.
 
  A támogatás folyósításának részletes szabályait a 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet (R.) tartalmazza, amely szerint az adómentesség feltételeinek fennállása szempontjából nem kell vizsgálni azt a körülményt, hogy ugyanazon lakáshoz kapcsolódóan a munkavállalón kívül más személy – különösen a magánszemély hozzátartozója – részesül-e vagy részesült-e adómentes munkáltatói támogatásban [R. 7. §]. Ugyanakkor a támogatás adómentességének alapvető feltétele, hogy az a lakás, amellyel összefüggésben az adós, adóstárs a munkáltatói támogatásban részesül, saját lakásának minősüljön, azaz annak – függetlenül attól, hogy hol van az állandó lakóhelye – bármely arányban tulajdonosa vagy haszonélvezője legyen [R. 1. § (1) bekezdés].
 
Akár a teljes hitel kiváltható

  Ez adott esetben azt is jelentheti, hogy több tulajdonos adóstárs esetén akár a fennálló teljes hitelösszeg kiváltható adómentes munkáltatói támogatással. Például: Egy jól működő kft. három tagja (apa, anya, az apa felnőtt fia) 1/3-1/3-1/3 tulajdoni hányaddal 27 millió forintért vásároltak egy lakást, amelyhez adóstársakként 18 millió forint hitelt vettek fel, a még fennálló tartozásuk 13 millió forint, mindhárman munkaviszonyban állnak a kft-vel, a lakás az együtt lakó családtagokat (a fiú élettársa, gyermekei) figyelembe véve, megfelel méltányolható lakásigény feltételeinek. Ekkor a kft. (amennyiben van szabad pénzeszköze) a három adóstárs mindegyikének adhat legfeljebb 5 millió forint adómentes támogatást, illetve együttvéve összesen annyit, amennyi éppen elegendő a még fennálló hitel visszafizetéséhez és a végtörlesztéssel járó egyéb költségek megfizetéséhez.

   Azonban más a helyzet például akkor, ha a lakáscélú hitel adósa, adóstársa házasfelek, a lakást közösen használják, de valamilyen ok miatt az egyik félnek nincs az ingatlanügyi hatóság által bejegyzett tulajdoni hányada, haszonélvezeti joga.

  A R. 6. § (1) bekezdésének d) pontja értelmében a magánszemély által adósként, adóstársként hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatás esetén a jogszerű felhasználást a hitelintézettel, korábbi munkáltatóval fennálló hitelszerződés, továbbá – a támogatás folyósításának évére vonatkozó – az összeg felhasználását, a hitel törlesztését igazoló okirattal, különösen számla-kivonattal kell igazolni, azonban további előírást az adós, adóstárs tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának igazolására vonatkozóan a R. nem tartalmaz.

Korlátok

  Természetesen a tulajdonjog, haszonélvezeti jog a tulajdoni lappal igazolható egyértelműen. Házastársak esetében azonban a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) családjogi rendelkezéseit sem hagyhatóak figyelmen kívül. Ezek szerint ugyanis, ha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer) áll fenn. Ez azt jelenti, hogy a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek. A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg. A házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei, és közösen kell viselniük a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat is.

  Viszont a Ptk. szerint nem tartoznak a közös vagyonba azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek, így különösen a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő, illetve a házastársi vagyonközösség fennállása alatt örökölt vagy ajándékba kapott, vagy házassági vagyonjogi szerződésben külön vagyonként nevesített vagyontárgyak (így például lakás), továbbá a különvagyoni vagyontárgy terhe és a külön adósságnak minősülő tartozás kamata.

  Mindezekből az következik, hogy a házassági vagyonközösség létrejötte előtt meglévő, illetve azt követően különvagyonnak minősülő lakás megszerzésére, építésére (bővítésére), korszerűsítésére az egyik fél által felvett lakáscélú hitel törlesztésére nem kaphat adómentes munkáltatói támogatást az a másik fél, aki ugyan adóstársként, kezesként szerepel a hitelszerződében, de az érintett lakásra nem szerzett (szerez) tulajdonjogot, haszonélvezeti jogot (akkor sem, ha a házassági életközösség alatt a felek a lakást állandó közös lakóhelyül használják); lakás vásárlásához, építéséhez (bővítéséhez), korszerűsítéséhez a házastársak által közösen felvett hitel adóstársaként akkor jogosult mindkét fél a törlesztéshez adómentes munkáltatói támogatásra, ha a lakás az ingatlanügyi hatóságnál osztatlan közös tulajdonként szerepel, vagy ilyenként kerül bejegyzésre, vagy bizonyítható, hogy a feleknek a lakásra vonatkozó közös tulajdonjoga a házassági vagyonközösség létrejöttével keletkezett.
 
Forrás: ado.hu