Startlaphoz Csatlakozz!

Inkább adókedvezményeket kellene adni az alacsony bérek után is

A minimálbér árt a foglalkoztatásnak és a gazdaságnak

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2014. október 06. hétfő, 10:33

Inkább adókedvezményeket kellene adni az alacsony bérek után is - mondja a Budapest Intézet vezető kutatója. Scharle Ágota bírálta a munkahelyvédelmi akciótervet is: szerinte olyanok is kapnak támogatást, akik erre nem szorulnak rá, magyarán ez nem más, mint ablakon kidobott pénz. A megígért 1 millió munkahely helyett pedig egyelőre mindenki érje be - jó esetben - 40-60 ezerrel – írja a Privátbankár.

Privátbankár.hu: Létezik teljes foglalkoztatottság? Egyáltalán mit jelent?

Scharle Ágota, vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet: Azt jelenti, hogy a munkaképes korú népességből az, aki dolgozni szeretne, tud is dolgozni. Egy olyan ideális világ, ahol van annyi állás, amennyi munkavállaló, csak azok munkanélküliek, akik éppen állást váltanak. Az ebből származó munkanélküliséget 2 százalékra szokta tenni az elméleti irodalom, azaz olyan, hogy a KSH által publikált munkanélküliségi statisztika nulla százalék, elméletileg sincs.

PB: Hol tartunk mi most ehhez képest? Most 10 millió emberből valamivel több mint 4 millió 100 ezer dolgozik, és az a kormányzat célja, hogy 5 millióan dolgozzanak. Ez reális?

S.Á.: Ezt nehéz megmondani, mert nem mindegy, hogy a kormányzat ezt hány éven belül és milyen eszközökkel szeretné elérni. Ha a magyar kormányzat nem változtat semmit a jelenlegi foglalkoztatáspolitikán, akkor önmagában a demográfiai folyamatok alapján 4-5 év alatt összesen 40-60 ezer főve bővülhet a foglalkoztatás: több a diplomás fiatal és a most ötvenes éveikben járók között több az érettségizett, akik aktívabbak, később akarnak nyugdíjba menni.

PB: Az 1 millió új munkahelyről, amit a kormány ígért, álmodni is fölösleges?

S.Á.: Nem. Jó gazdaság- és foglalkoztatáspolitikával hosszabb távon vissza lehetne térni a rendszerváltás előtti foglalkoztatási szintre. 1997 és 1999 között volt egy olyan szakasza a magyar gazdaságnak, amikor nőtt a GDP, és ezzel együtt viszonylag ütemesen bővült a foglalkoztatás is: abban a három évben évente 80 ezerrel többen dolgoztak. Ez egy jó viszonyítási alap, hogy körülbelül mire számíthatunk, ha minden jól alakul. Eszerint az 1 milliós bővülést jól tervezett szakpolitikával is csak 10-15 év alatt lehet elérni.

PB: Magyarul a gazdasági növekedés hozhat eredményt.

S.Á.: Ekkora bővülést csak úgy lehet elérni, ha növekszik a gazdaság és a munkapiaci keresletet és kínálatot is serkenti a kormány. Az sem mindegy, hogy miből származik a növekedés. Ha idejönnek nagy cégek, és autókat gyártanak, jellemzően gépekkel, az kevésbé növeli a foglalkoztatást.

PB: Akkor mi növeli?

S.Á.: A szolgáltatások: ebben a szektorban tud sok ember dolgozni. Az ipar növekedése nem tudja olyan gyorsan húzni a foglalkoztatást, mint ahogy a mezőgazdaság sem, hiszen a magyar mezőgazdaság jellemzően extenzív technológiákat alkalmaz, ahova gépek kellenek és nem emberek, de ha mégis, akkor képzettek. Ez a mezőgazdaság nem tud a mainál lényegesen több iskolázatlan embert hatékonyan foglalkoztatni.

PB: Ha nincs szolgáltatás, ha nincs bővülés, akkor nincs más, mint a közmunka? A miniszterelnök többször is azt mondta, ha nem sikerül piaci alapon munkahelyeket teremteni, az államnak kell beszállni.

S.Á.: A közmunka nyilván nem lehet tartós megoldás. Az első lépés az üzleti bizalom helyreállítása lenne, a kiszámítható pénzügy- és adópolitika, a stabil üzleti környezet. Jelentős adókedvezményekkel ide lehet hozni néhány befektetőt, de a beruházási kedv általános növeléséhez ennél több kell. A stabil makrokörnyezetre lehet aztán felépíteni a jól összehangolt, a keresletet és a kínálatot is ösztönző foglalkoztatáspolitikai lépéseket.
Itt nincs hely minden részletet kifejteni, de a munkaerő-keresletet például a problémás munkavállalói csoportokra célzott támogatások növelhetik, amelyekkel meggyőzik a munkáltatót, hogy ugyan ez az ember régóta munkanélküli, de próbálja ki mégis, cserébe az állam három hónapig elengedi a bére után fizetendő járulékokat. Az ilyen támogatások ellensúlyozhatják a munkáltatók bizalmatlanságát vagy előítéleteit egyes csoportokkal, például az idősebb, roma származású, vagy megváltozott munkaképességű álláskeresőkkel szemben.

PB: Nem ezt teszi a munkahelyvédelmi akcióterv is?

S.Á.: De igen, csak túlságosan szélesre nyitotta azt a kört, akik támogatást kaphatnak. Nagyon sok pénz megy feleslegesen olyan munkáltatókhoz, olyan munkavállalók bértámogatására, akiknek erre nincs is szükségük. Ezeket a forrásokat át lehetne csoportosítani azokra a szolgáltatásokra, képzésre, rehabilitációra, szociális munkára, amelyek a kínálati oldalt fejlesztik.

Az akcióterv átmeneti kedvezményei azt sem tudják ellensúlyozni, hogy közben tovább emelkedett a minimálbér. Magyarországon az a népszerű vélekedés, hogy a minimálbért magasan jó tartani, az emberhez méltó életmód és a munka becsülete miatt. Ezek szerintem is fontos értékek, de olyan eszközökkel – például alacsony bér esetén járó adókedvezménnyel – is védelmezhetők, amelyekkel közben nem ártunk a foglalkoztatásnak és a gazdaságnak.

PB: Ha nincs szolgáltatás, ha nincs bővülés, akkor nincs más, mint a közmunka? A miniszterelnök többször is azt mondta, ha nem sikerül piaci alapon munkahelyeket teremteni, az államnak kell beszállni.

S.Á.: A közmunka nyilván nem lehet tartós megoldás. Az első lépés az üzleti bizalom helyreállítása lenne, a kiszámítható pénzügy- és adópolitika, a stabil üzleti környezet. Jelentős adókedvezményekkel ide lehet hozni néhány befektetőt, de a beruházási kedv általános növeléséhez ennél több kell. A stabil makrokörnyezetre lehet aztán felépíteni a jól összehangolt, a keresletet és a kínálatot is ösztönző foglalkoztatáspolitikai lépéseket.
Itt nincs hely minden részletet kifejteni, de a munkaerő-keresletet például a problémás munkavállalói csoportokra célzott támogatások növelhetik, amelyekkel meggyőzik a munkáltatót, hogy ugyan ez az ember régóta munkanélküli, de próbálja ki mégis, cserébe az állam három hónapig elengedi a bére után fizetendő járulékokat. Az ilyen támogatások ellensúlyozhatják a munkáltatók bizalmatlanságát vagy előítéleteit egyes csoportokkal, például az idősebb, roma származású, vagy megváltozott munkaképességű álláskeresőkkel szemben.

PB: Nem ezt teszi a munkahelyvédelmi akcióterv is?

S.Á.: De igen, csak túlságosan szélesre nyitotta azt a kört, akik támogatást kaphatnak. Nagyon sok pénz megy feleslegesen olyan munkáltatókhoz, olyan munkavállalók bértámogatására, akiknek erre nincs is szükségük. Ezeket a forrásokat át lehetne csoportosítani azokra a szolgáltatásokra, képzésre, rehabilitációra, szociális munkára, amelyek a kínálati oldalt fejlesztik.

Az akcióterv átmeneti kedvezményei azt sem tudják ellensúlyozni, hogy közben tovább emelkedett a minimálbér. Magyarországon az a népszerű vélekedés, hogy a minimálbért magasan jó tartani, az emberhez méltó életmód és a munka becsülete miatt. Ezek szerintem is fontos értékek, de olyan eszközökkel – például alacsony bér esetén járó adókedvezménnyel – is védelmezhetők, amelyekkel közben nem ártunk a foglalkoztatásnak és a gazdaságnak.

Forrás: Privátbankár
 

 

Kedvencek közé   |    Add a Startlaphoz   |    Legyen ez a kezdőlapom   |    Impresszum   |    Jogfenntartó nyilatkozat   |    Adatvédelmi tájékoztató
2012 Szakszervezetek.hu - A minimálbér árt a foglalkoztatásnak és a gazdaságnak.
Powered by Joomla 1.7 Templates
Mobil nézet | Normál nézet
számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector