Előre menekülnek, egyesül három nagy szakszervezet

Nincs más kiút a munkavállalói érdekképviseletek számára, mint a szervezeti és a tartalmi megújulás – mondják a téma szakértői. A hazai nagy szakszervezeti konföderációk is tudják ezt: az MSZOSZ, a SZEF és az Autonómok integrációja egy hónap múlva zárul, a Liga közben alulról építkezik, és a kis- és középvállalkozásokban dolgozók közül igyekszik minél többeket megnyerni – olvasható a Világgazdaságban.

   Van-e jövőjük a szakszervezeteknek egy olyan világban, ahol az identitás alapja nem a kereső tevékenység? – teszi fel a költőinek egyáltalán nem nevezhető kérdést a Munkaügyi Szemlében megjelent tanulmányában a téma egyik hazai szakértője. Benyó Béla az Európai Szakszervezeti Intézet kutatásait összefoglaló publikáció alapján úgy véli, igen, de csak akkor, ha minden szempontból megújulnak az érdekképviseletek.
 
  A gazdasági válság miatt romló foglalkoztatási viszonyok éppen az érdekképviseleti munka fundamentumát, a könnyen megszervezhető, munkavállalói tömegeket, és ily módon a tagszervezést veszélyeztetik. Ahogyan az atipikus foglalkoztatási formák térnyerése is. Emellett a munkaerőpiacon meglévő különbségek ma nagyobbak, mint valaha. Az emberiségnek eddigi történelme során még soha nem kellett szembenéznie azzal, hogy a társadalom nagyobbik hányadának nem adatik meg, hogy dolgozhasson. Sokan már korábban megkongatták a vészharangot, és a munkaparadigma válságáról beszéltek.
 
  A szakszervezetek egyelőre nem tudnak mit kezdeni a munkanélküliséggel, nem sokat tudnak nyújtani azoknak, akik kiszorulnak a munkaerőpiacról. Emiatt sokan már most elfordulnak a meglévő, intézményesített érdekvédelmi szervezetektől. A folyamat egyik következménye az érdekképviseleti szervezetek tagságának általános csökkenése. De a bizalomvesztésen túl ennek más oka is van: a hagyományos monolit iparágak felbomlása, a munkaerőpiac szegmentálódása, ami egyre nehezebbé teszi a tagszervezést.
 
   A munkavállalói érdekképviseletek számára ebben a helyzetben több alternatíva körvonalazódik – írja Benyó Béla. Az egyik, ha felvállalják, hogy a jövőben túllépnek a szűken vett érdekképviseleten, a másik, hogy a munkaerő-piaci struktúrákat jobban követő, kisebb, rugalmasabb, sajátos szakmai igényeket kielégítő formában működnek. Talán elkerülhetetlen lesz a profilbővítés, a professzionalizálódás és a szolgáltató szemlélet erősítése is. A „tagság” ilyen felfogása már valami más minőséget jelent, ugyanakkor a szakszervezetek képessége arra, hogy kapcsolatba tudtak lépni és maradni az emberekkel, jelenti a továbbélésük zálogát – állítja a szakember.
 
A kkv-kban dolgozókat is beszerveznék
 
  A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és az Autonóm Szakszervezetek az integrációban látják a jövőt, ezért hozták létre tavaly a Magyar Szakszervezeti Szövetséget. Az egyesülés a november 21-i kongresszussal zárul – mondta lapunknak az MSZOSZ elnöke. Pataky Péter azt reméli, hogy az 58 tagszervezettel megalakuló szövetség aktív tagjainak száma az év végén 250 ezer körül lesz. 
A Liga Szakszervezeteknek a 2007-es kicsivel több, mint százezres taglétszámot mára 120 ezer közelébe sikerült feltornáznia. A szövetség ugyanis meghallotta az idők szavát, és területi szervein keresztül tevékenységét a kis- és középvállalkozások munkavállalóira is igyekszik kiterjeszteni. Mint Borsi Endre, a LIGA Elnöki Kabinet irodavezetője fogalmazott, nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy a munkavállalók 70–75 százaléka ma már kkv-kban dolgozik.
 
Forrás: Világgazdaság