Miből élünk? Európai adatfelmérés a háztartások gazdálkodásáról

Nagyszabású adatfelvétel kezdődik hétfőn Magyarországon; az Európai Központi Bank által koordinált, egész Európára kiterjedő felmérésben a háztartások megélhetéséről és pénzügyi helyzetéről gyűjtenek információkat.

    Az adatfelvétel részleteiről pénteken számoltak be Budapesten, a magyarországi felmérést lebonyolító Központi Statisztikai Hivatalban (KSH).

    A „Miből élünk?” fantázianevű kutatás során 167 településen összesen 18 ezer háztartást kérdeznek meg október 20. és december 7. között. A megkeresettek választhatnak, hogy a kérdőívet személyes interjúval - azaz a kérdezőbiztosnak válaszolva - vagy az interneten töltik ki. A válaszadás önkéntes, a felmérés névtelen. A válaszadók 1000 forint értékű étkezési utalványt kapnak, emellett tíz táblagépet sorsolnak ki azok között, akik az interneten töltik ki a kérdőívet.

    Az adatfelvétellel a háztartások gazdálkodási egyensúlyát próbálják feltárni. Rákérdeznek, milyen tárgyi javakkal - ingatlannal, járművel, értéktárgyakkal -, illetve milyen pénzügyi javakkal - értékpapírral, bankbetéttel, nyugdíj-, illetve életbiztosítással - rendelkezik az adott háztartás, mekkora a bruttó jövedelme - a szociális juttatásokat is beleértve -, valamint, hogy milyen kiadásai vannak.

    A korábbi, csak az euróövezetben elvégzett hasonló kutatás szerint a háztartások 60 százaléka rendelkezett saját lakással (Magyarországon a KSH adatai szerint 90 százalék az arány) és 75 százaléka saját autóval (Magyarországon kevesebb mint 60 százalék). 

    Az éves bruttó jövedelem átlagosan 38 ezer euró volt (Magyarországon 2012-ben 1 235 000 forint, mintegy 4 ezer euró). 

    Az egy évben élelmiszerre fordított kiadás nagyjából 5400 euró volt az euróövezetben, vagyis a teljes jövedelem nem egészen 15 százaléka (Magyarországon ez nagyjából 10 százalék). 

    A felmérés szerint 2013-ban az euróövezetben a háztartások 29 százalékának volt hiteltartozása (Magyarországon 21 százaléknak). Az euróövezeti háztartások átlagosan 41 százaléka volt képes megtakarításra, de ez az adat - ahogy a többi is - nagy eltéréseket takar: míg Portugáliában a háztartások mindössze ötödénél haladta meg a bruttó jövedelem a kiadások összegét, Németországban minden második háztartás tudott megtakarítani.