Startlaphoz Csatlakozz!

A munkavállalók és a munkáltató is rendelkezik személyiségi jogokkal

A személyiségi jogok védelmétől a sérelemdíjig

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2014. október 20. hétfő, 18:17

 A hazai jogtörténetben hatalmas változások mentén alakult ki mai formájára a személyiségi jogok védelme, mire a II. világháború utáni szűk értelmezési lehetőségektől eljutunk az új Ptk.-ban megjelenő sérelemdíjig -mondta Dr. Nádas György, a Debreceni Tudományegyetem egyetemi docens, a XI. Magyar Munkajogi Konferencián elhangzott előadásában. Az előadásból megtudhattuk, mit jelent a sérelemdíj a munkaviszonyban és az is kiderült, hogy a munkavállalók mellett a munkáltató is rendelkezik személyiségi jogokkal, amelynek sérülése esetén akár sérelemdíjat is igényelhet – írja a munkajog.hu.

   Dr. Nádas György, a Debreceni Tudományegyetem egyetemi docense előadásában elmondta, hogy idén március 15-ével a magánjogi törvénykezés alapintézménye újult meg, nagyon sok mindenben megváltozott a Ptk. szemlélete és sok olyan jogintézménnyel szembesülnek a munkajogászok, amelyek a korábbi polgári törvénykönyv szabályaitól teljesen eltérőek.
 
   Ebbe a körbe tartoznak a személyiségi jog védelméről szóló szabályok is, hiszen a korábbi Ptk. személyhez fűződő jogokról beszélt, a mostani Ptk. pedig már személyiségi jogokat említ. Ahhoz, hogy az ideáig vezető folyamatokat megértsük, jogtörténeti vizsgálódást kell tennünk - mondta dr. Nádas György.
 
Nagy változások a személyiségi jogvédelemben
 
  A magyar magánjogi jogalkotás igen nagy amplitúdóval mozgott, hiszen az 1928-as magánjogi törvényjavaslat a nevéből adódóan sosem emelkedett törvényi erőre, viszont a jogalkalmazás széles körben használta, amit ítéletek tömegei tanúsítanak. Ebben a javaslatban már a személyiségi jogvédelem is megjelenik.
 
   A II. világháborút követően ebben a tekintetben is új korszak kezdődött  Magyarországon és ezt a személyiségvédelem jogi megközelítése is elszenvedte. A Legfelsőbb Bíróság 3-as számú elvi döntése ugyanis leegyszerűsítve azt mondta ki, hogy a szocialista embernek nincsenek nem vagyoni kárai.
 
   Eszerint a nem vagyoni kárt nem lehet megtéríteni, mivel a személyiségi jogok nem tehetők áruvá, tehát pénzre nem válthatók, a nem vagyoni kértérítés intézménye nem lehet integrált része a szocialista jogrendszernek. Az elvi döntés ehelyett azt javasolta, hogy ha a kár egy része pontosan nem határozható meg, akkor ún. általános kártérítésre kell kötelezni a károkozót. Ez utóbbi jogintézményt a mai jogrendszerekben is megtalálható, de ez nem alkalmas arra, hogy a bíróság a személyiséget ért sérelmet valamilyen módon kompenzálja.
 
   A polgári törvénykönyv 1977-es rekodifikációjakor tudták visszacsempészni a nem vagyoni kártérítés jogintézményét nagyon szűk körben - mondta dr. Nádas György. A megváltozott szabályozás azt mondta ki, hogy a társadalmi életben történő elnehezedés esetében lehet nem vagyoni kárigényről egyáltalán beszélni. A gazdálkodó szervezetek körében is egy nagyon szűk keretben tartotta az akkori polgári törvénykezés a nem vagyoni kártérítést. A helyzetet a Legfelsőbb BÍróság 16-os számú irányelve pedig tovább nehezítette a bíróságok számára, mert egészen szűk értelmezést adott a nem vagyoni kártérítésekkel kapcsolatban. Azt mondta ki ugyanis, hogy elsősorban testi sérülést, egészségromlást eredményező károkozás esetén támasztott nem vagyoni kártérítési igénynek helyes és egységes alkalmazása a fontos. Ebben a szűk mozgástérben működhettek akkoriban a bíróságok és az előadó szerint egy nagyon hosszú folyamat eredménye, mire a Legfelsőbb Bíróság felismeri, hogy nem lehet ilyen szűk körben értelmezni a nem vagyoni kártérítést. Később a 21-es számú irányelv lesz az, amely valamelyest nyit az európai trendek irányába - fogalmazott az előadó.
 
   A nem vagyoni kártérítés jogi megítélése és a jogintézmény változása szempontjából kiemelkedő jelentőségű a 34/1992-es számú Alkotmánybírósági határozat, amely jogszabályok utólagos alkotmányellenességéről döntött és kimondta, hogy ezek az akkor hatályos alkotmányba ütközik.  Ezzel együtt a munka törvénykönyvéből is eltűntette a hasonló rendelkezéseket az Alkotmánybíróság.
 
   Fontos elvi jelentőségű tételek találhatók ebben a határozatban - emelte ki dr. Nádas György, hiszen az egyének személyiségi jogait a vagyoni jogokkal egy sorban védelem alá helyezi. A nem vagyoni kártérítés jogintézményében, amely a polgári jog jogellenes cselekményekért való helytállás körébe tartozik, a felelősség a személyiségi jogok megsértésére reagál - fogalmaz a határozat. A nem vagyoni kártérítés tehát nem keletkeztet új felelősségi tényállást, hanem a jogellenesség a személyhez fűződő valamely jog megsértését jelenti. E következtetés lényege pedig, hogy ha valakinek a személyiségi joga megsérül, akkor a személyiségvédelem eszköztárában megjelenő nem vagyoni kártérítés objektív szankció.
 
Személyiségi jog az új Ptk.-ban
 
  A Ptk. személyekkel foglalkozó 2. könyve önálló címet szentel a személyiségi jog védelmének. A kodifikációs előkészítés során egyértelművé vált, hogy a korábban hatályos szemlélettől eltérően a kértérítés, a szerződéses viszonyokkal okozott kár és a szerződésen kívül okozott kár megtérítésének szabályait is újrdefiniálja a jogalkotó, figyelembe véve a magyar és európai hagyományokat.
 
  A nem vagyoni kártérítés új nevet is kapott a Ptk.-ban, sérelemdíjként nevezzük, amelyet egyértelműen objektív szankcióként definiál a polgári törvénykönyv. Egébként a sérelemdíj jogintézménye - jegyezte meg Dr. Nádas György - már az 1992-es Mt.-be is bekerült. Jelenleg nem beszeélhetünk kialakult gyakorlatról a sérelemdíjjal kapcsolatban, hiszen a jogintézmény csupán pár hónapos - tette hozzá.
 
Mit jelent a sérelemdíj a munkajogban?
 
   A munkajogi felelősségi viszonyok egyértelműen szerződéses viszonyok - mondta az előadó és ez a koncepció a munkajogi kárfelelősségi rendszer elemeiben is megjelenik, hiszen e szabályok eltérőek attól függően, hogy kit találunk károkozó pozícióban. A munkáltató kértérítési felelősség alapvetően objektív felelősség, míg a munkavállaló felelőssége egy felróhatósági alapú objektív felelősség.
 
   Ha elfogadjuk azt a tételt, hogy a munkaviszonyban a felek nem egyenrangúak, és itt egy függő jogviszonyról van szó, akkor eltérő jogkövetkezmények is járnak a személyiségi jogok megsértéséhez - véli Dr. Nádas György.
 
A munkáltatónak is lehet személyiségi joga
 
  Ha megvizsgáljuk a Ptk. szerződéses károkozásra vonatkozó szabályait, akkor személyiségvédelemre és kifejezetten a kártérítésre vonatkozó rendelkezéseket ott sem találunk. Azt lehet mondani, hogy a Mt. dogmatikai szerkezetében követi a Ptk. dogmatikai rendszerét, hiszen az általános magatartási követelmények között már kifejezetten utaló szabályokat találunk a Ptk.-nak a sérelemdíjra vonatkozó rendelkezéseire.
 
   Az általános magatartási követelmények pedig azt jelentik, hogy a személyiségi jogokat mind a munkáltatónak, mind pedig a munkavállalónak tiszteletben kell tartania, azokat nem sértheti meg. Egy ilyen függő helyzeten érdekesen alakulhat, hogy a jogviszony fennállása alatt, vagy annak megszüntetése után sérülhetnek-e a személyiségi jogok, vagy azoktól már el kell tekinteni? A jogviszony fennállása idején a munkáltató személyiségi jogsértései körében a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek a sérelme merülhet fel leginkább, a munkáltató személyiségi jogainak megsértéseként.
 
   A korábbi szabályozáshoz képest ez komoly változást jelent. Az 1992-es Mt. a munkáltató személyiségi jogi védelmét valójában nem szolgálta, hiszen ez csupán annyit tartalmazott, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló nem vagyoni kárát. Ehhez képest az új Mt. figyelembe veszi, hogy a munkáltatónak is vannak személyiségi jogai, amelyeket szintén védeni kell és amelyek leginkább a jogos gazdasági érdek sérelmét jelenthetik. A jogos gazdasági érdekek sérelme vagyoni károkat is generálhat természetesen - tette hozzá dr. Nádas György, de ezektől függetlenül például a lejárató vélemény-nyilvánítás is olyan tényállás lehet, amely alapján a munkáltató sérelemdíjat követelhet a munkáltatótól.
 
A munkavállalók személyiségi jogai
 
   A munkavállalók oldalán többféle személyiségi jogsértés fordulhat elő. Az egyik, klasszikus eset például, amikor a munkvállaló munkabalesetet, vagy foglalkozási megbetegedést szenved el. A bírói gyakorlat egyre inkább abba az irányba mozdul el, hogy a személyiségi jogokat alkotmányos alapjogként definiálja és ha az alaptörvényben biztosított jog sérül, akkor ezek a jogsértések alkalmasak arra, hogy a munkavállaló sérelemdíj iránti igényt jelentsen be.
 
   A másik szegmens lehet a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt felmerülő sérelemdíj. Jelneleg az Mt. 82. paragrafusa fogalmazza meg az alkalmazandó jogkövetkezményeket akkor, ha a munkáltató jogellenesen szünteti meg a munkavállaló jogviszonyát. Az alaptörvény ugyanakkor kifejezetten rögzíti a munkához való jogot, amellyel összefüggésben a Legfelsőbb Bíróság egy 1999-es határozata kimondja, hogy munkavégzés a személyiség elsőrendű fontosságú megnyilvánulása,  amely közvetlenül a Ptk. alapján törvény védelme alatt áll. Ezért a munkáltatónak az a jogellenes intézkedése, amellyel a dolgozót akadályozza a munkája végzésében, vagy jogellenesen elzárja attól, hogy munkáját végezhesse, az ember személyhez fűződő jogát is közvetlenül sérti.
 
   Dr. Nádas György kiemelte: a Legfelsőbb Bíróság tehát eljut odáig, hogy a munkához való jog egy személyiségi jog. Ha pedig ezt a jogot egy jogellenes munkáltatói magatartás sérti, akkor nem kizárt, hogy a jogellenes megszüntetésekről szóló perekben egyre gyakrabban kerül majd elő a sérelemdíj.
 
   Dr. Nádas György szerint dogmatikai nehézséget jelent, hogy a sérelemdíj szabályát objektív szankcióként határozták meg a Ptk.-ban, melyet alkalmazni kell a munkajogviszonyokban is. Az előadó szerint a munkavállaló által elkövetett jogellenes magatartással összefüggő, a munkáltató oldalán megjelenő személyiségi jogsérelmek körében sem lesz megkerülhető a sérelemdíj. Azt, hogy egy objektív szankciót egy felróhatósági alapú rendszerben hogyan lehet alkalmazni, majd a bírósági gyakorlat fogja kimunkálni az előadó szerint.  
 
   A bíróság elvileg a kártérítés mértékét méltányosságból lejjebb szállíthatja. Felmerülhet a kérdés, hogy miként alakul majd ez egy objektív szankció esetén, ha alapvető személyiségi jog sérül, különösen úgy, hogy a legnagyobb bizonytalanság mindig a jogsérelem „beárazása”. Ha ezt a beárazott sérelmet  méltányosságból lehet csökkenteni, akkor vajon betöltheti-e a funkcióját az a jogalkotói szándék, hogy a személyiségi jogokat minél szélesebb körben védjék - zárta előadását dr Nádas György.
 
Forrás: munkajog.hu

Kedvencek közé   |    Add a Startlaphoz   |    Legyen ez a kezdőlapom   |    Impresszum   |    Jogfenntartó nyilatkozat   |    Adatvédelmi tájékoztató
2012 Szakszervezetek.hu - A személyiségi jogok védelmétől a sérelemdíjig.
Powered by Joomla 1.7 Templates
Mobil nézet | Normál nézet
számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector