Rég nem a hangyáról és a tücsökről van szó

Egy nyugdíjba vonuló munkavállaló ma a fizetése nyolcvan százalékára számíthat nyugdíjként, ez akár a negyedére csökkenhet... – olvasható az otvenentul.hu oldalán.

  Egy átlagos nyugdíjas 2014-ben az átlagkereset 71,4 százalékát kapja meg nyugdíjként. Az átlag mögött természetesen mindig széles a szóródás, és a járadékplafon eltörlése következtében ez csak még tovább nőhet. Ma az Országos Nyugdíjbiztosító adatai alapján a 2,2 millió nyugdíjas hét százaléka havonta ötvenezer forintnál kevesebbet kap.
 
   A jelenlegi szabályok szerint ahhoz, hogy valaki nyugdíjat kaphasson, 15 év szolgálati időt kell igazolnia, az öregségi nyugdíjminimum összege pedig 28,5 ezer forint. Sok százezres lehet azoknak a száma, akik nem lesznek képesek megfelelő szolgálati időt igazolni – mondta egy interjúban a Nyugdíj- és Időskor Kerekasztal volt elnöke, Holtzer Péter. Azokról van szó, akiket feketén foglalkoztatnak. De azoknak sem rózsásak a reményeik, akiket csak minimálbérre jelentettek be, márpedig ők is sokan vannak: kényszervállalkozók, akik éppen csak megélnek, és olyanok, akiknek nincs választásuk, dolgozhatnak illegálisan, illetve leszorított bérért vagy sehogy.
 
   Ugyanakkor folyamatosan növekszik a korbetöltött öregségi nyugdíjellátásban részesülők száma, csak az utóbbi hat évben több mint húsz százalékkal emelkedett – mondta az OTP Önkéntes nyugdíjpénztár vezetője, Nagy Csaba. A hazai nyugdíjrendszer a mostani formájában nem lesz képes tartani a jelenlegi helyettesítési rátát. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amíg egy ma nyugdíjba vonuló munkavállaló a fizetése nyolcvan százalékára számíthat nyugdíjként, addig ez a szám a jövőben húsz-harminc százalékra csökkenhet – állítja az igazgató.
 
Hosszú táv
 
   Nyilvánvaló tehát, hogy aki nem akar idősebb korában nyomorogni, jól teszi, ha minél előbb elkezd félretenni. Erre az egyik lehetőség az önkéntes nyugdíjpénztár. Az önkéntes nyugdíjpénztárak olyan, külön törvényben szabályozott önszerveződő intézmények, amelyek azt a cél szolgálják, hogy az öngondoskodás jegyében tagjaik aktív éveik alatt szerzett jövedelmükből biztonságos és hatékony módon előtakarékoskodjanak nyugdíjas éveikre, hosszabb időn át rendszeresen megtakarítva kisebb, akár havi néhány ezer forintos összeget, ezzel is hozzájárulva az akkori anyagi biztonságukhoz.
 
  Mivel a konstrukció hosszú távra szól, annál előnyösebb, minél hosszabb időt töltenek benne. Konkrét példa szerint: ha valaki havonta ötezer forintot tesz be az OTP-nél nyugdíjpénztári számlájára harminc évig, annak azt követően húsz éven keresztül közel 31 ezer forintos járadékot tudnak folyósítani, ugyanez húszéves megtakarítási időszak után nem éri el a 14 ezer forintot.
 
Decemberi előny
 
   A belépés kérdése nem véletlenül kerül terítékre mindig az év végéhez közeledve. Decemberben a legjobb belépni, mert adó-visszatérítés jár az adott évben az önkéntes nyugdíjpénztárba befizetett összeg után. A teljes befizetett összeg 20 százaléka, de legfeljebb 120 ezer (2020. előtt nyugdíjba vonulók esetében 150 ezer) forint. Ezt akkor lehet tehát maximálisan kihasználni, ha 600 ezret (illetve 750 ezret) fizetett be valaki ebben az évben. Ezt megtehető akár egy összegben, december utolsó banki munkanapján is.
 
   Az önkéntes nyugdíjpénztárak legalább 10 éves tagsági viszonyt követően fizetnek, illetve a nyugdíjkorhatár elérésével nyújtanak szolgáltatást tagjaiknak vagy azok közeli hozzátartozójának. Ha teljes egészében ki akarja valaki aknázni a konstrukcióban rejlő lehetőségeket, akkor húsz évnél hamarabb nem szabad kivenni a befizetett pénzből, addigra válik teljes mértékben adó- és járulékmentessé, de a tízéves tagság fölött már évről évre megengedőbbek a feltételek.
 
Forrás: otvenentul.hu