Startlaphoz Csatlakozz!

Az Alapjogi Charta kialakulása és fejlődése

Hogyan váltak az európai alapjogok a munkajog részévé?

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2014. október 26. vasárnap, 15:54

Egészen extrém jelentősége van a munkajog világában az európai alapjogoknak - mondta dr. Berke Gyula, a Pécsi Tudományegyetem rektorhelyettese a XI. Magyar Munkajogi Konferencián. Az előadó az Alapjogi Charta kialakulásáról és fejlődéséről szóló előadásában többek közt azokra a kérdésekre kereste a választ, hogy melyik a magasabb rendű alapjog és korlátozhatóak-e az alapjogok asz uniós szabadságjogok rovására? – olvasható a munkajog.hu oldalán.

   A II. Világháború után divatossá vált, hogy megpróbálták az egyes alapjogokat, emberi jogokat írott formában leírni - kezdte előadását dr. Beke Gyula. Korábban ez nem volt szokásban, de a háború után több olyan dokumentum is született, amelyek úgynevezett alapjogokat próbálnak rögzíteni. Az elmúlt fél évszázad alapján az is elmondható, hogy ezeknek az alapjogoknak a köre egyre bővült és írott formában is egyre több nevesített alapjog jelenik meg, s ennek természetszerüleg komoly hatása van a jogrendszerre.
 
   A háború utáni években fokozatosan kialakult az alapjogok megállapításának és értelmezésének bírósági módszere is, tulajdonképpen kialakult egy alapjogi bíráskodás, ami rendszerint a tagállamokban az Alkotmánybíróságok hatáskörében van.  
 
  A munkajog világában ezeknek az alapjogoknak egészen extrém jelentősége van, vagy lehet - tette hozzá az előadó, mivel az individuális munkajogviszony természeténél fogva alá-fölé rendeltséget hordoz, ami ráadásul nagyon hasonlít egy közjogi helyzethez, ahol állam és polgára jelenik meg egy alá-fölérendeltségi helyzetben. Márészt a munkajognak van egy olyan normája, amelyik szintén kiemeli az alapjogok jelentőségét. Érdekképviseletek megállapodásokat kötnek, majd pedig e megállapodásoknak normajellege lesz. Az elaőadó feltette a kérdést, hogy vajon ki lehet-e azt jelenteni, hogy az alapjogok, alkotmányos jogok, emberi jogok kötelezőek ezzel a megállapodással szemben? Ki lehet-e jelenteni, hogy az alapjogokba ütköző kollektív szerződések érvénytelenek? Ezek a kérdések komoly problémát jelentenek számos európai ország munkajogában - tette hozzá.
 
   Van a munkajognak egy olyan intézményrendszere, amit Magyarországon munkavállalói részvételnek nevezünk és amely szintén az alapjogok problematikáját hangsúlyozza, hiszen ezek a munkáltatói döntésekben való részvételi intézmények nagyon jelentős tulajdonjog-korlátozásokat jelentenek. Ezek az ún. magánautnómiát korlátozó intézmények és tény, hogy ezt a magánautonómiát, vagy ennek bázisán a vállalkozás, szerződéskötés szabadságát a modern világban egyértelműen alapjogként fogják fel.
 
   A problémának egy különös kontextusa az, hogy bizonyos helyzetekben alapjogok össze tudnak ütközni, amit nyilvánvalóan fel kell valahogyan oldani - mondta dr. Berke Gyula. Szükségképpen az a helyzet tehát, hogy alapjogokat korlátozunk egy másik alapjogra való tekintettel. Kérdés, hogy ennek a korlátozásnak mi a módszertana? Megengedhető-e ez a korlátozás? Az alapjogok ütközésének problémája mögött az a felvetés áll, hogy miféle alapjogot tekintünk magasabb rendűnek - tette hozzá dr. Berke Gyula.
 
Melyik a magasabb rendű alapjog?
 
  Az előadó szerint szükségképpen azt kell kimondani, hogy az alapjogoknak is van hierarchiája, létezik magasabb szintű, általánosabb alapjog, amely csak kivételes esetben korlátozható más alapjogokra tekintettel. Ez a probléma élesen jött elő két Európai Bírósági ítéletben, a Viking- és a Laval-ügyekben, amelyek a sztrákjogot és a kollektív tárgyaláshoz való jogot érintő ítéletek voltak - jegyezte meg dr. Berke Gyula. Ezekben az esetekben alapjogok, alapszabadságok és az Európai Chartában is rögzített alapjogok ütközése merült fel. Ez a kollíziós probléma egyébként a munkajogba is átszivárgott.  
 
Az Alapjogi Charta története
 
  Rendkívüli jelentősségű az Alapjogi Chartának az európai jogi előzménye és ugyanilyen jelentőséggel bír a preambulumban megfogalmazott célja is. A Chartát létrehozó konvent azt gondolta, hogy kodifikálni kell bizonyos európai jogi hagyományokat és ezeket írott alapjogi dokumentumban kell megjeleníteni. dr. Berke Gyula szerint itt egyszerűen arról volt szó, hogy papírra kellett vetni: létezik alapjog és meg kell magyarázni, hogy mi annak a tartalma.
 
   A Charta azt mondja ki, hogy a szövege részben a tagállamok alkotmányos hagyományaira támaszkodik. Ezek többek közt a tagállamok nemzetközi kötelezettségei, különösen a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet körében létrejött egyezmények, az Európai Szociális Charta, vagy a munkavállalók alapvető jogairól szóló charta. Külcsszerepet visz a problémában az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE) is. Az Alapjogi Charta bőségesen támaszkodik ezeken kívül az Emberi Jogok Európai Bíróságának és az Európai Unió Bíróságnak az esetjogára is.
 
  Dr. Berke Gyula szerint különleges a kapcsolat az EJEE és az Alapjogi Charta között. Az eredeti egyezmény 1950-ben jött létre Rómában. A charta egyébként a magyar jogrendszerben is benne van, az 1993/31. törvény hirdette azt ki, aminek később meghatározó jelentősége is lesz.
 
   Munkajogi tekintetben az EJEE-nek az alábbi rendelkezéseit kell említeni, az egyezményben munkajogi alapjogként hozzávetőleg ezek szerepelnek:
a tisztességes tárgyaláshoz való jog
a magán- és családi élet tiszteletben tartása  (alapjául szolgál a szabadsággal, pihenőidővel, munkaidővel kapcsolatos munkajogi problémáknak)
gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság ( a munkajog bizonyos tekintetben megengedi ennek az alapjognak a korlátozását)
véleménynyilvánítás szabadsága
gyülekezés és egyesülés szabadsága ( ennek kollektív munkajogi jelentőssége van)  
hatékony jogorvoslat
a megkülönbözetés tilalma (férfiak és nők tekintetében, de általános összefüggésben is)
a tulajdon védelme
 
Előbb a hazai bíróságok
 
   Az EJEE tulajdonképpen egy nemzetközi szerződés, ami az alkalmazása szempontjából lényeges. Ez alapján jogot érvényesíteni egy meghatározott mechanizmus szerint lehet. Azaz államnak, temészetes személynek, nem kormányzati szervnek, illetve adott esetben személyek csoportjának is az eljárás jellegzetessége az, hogy csak a hazai jogorvoslati lehetőségek kimerülése után lehet igényt érvényesíteni a strasbourgi bíróság előtt az állammal szemben.
 
   Az EJEE tehát tulajdonképpen védelmi jogot biztosít az állammal szemben egy oldalról, más oldalról pedig cselekvési jogalkotási kötelezettséget írnak elő ezek az alapjogok a részes államok számára. A szerződésnek nincsenek közvetlen címzettjei, hanem felei vannak, tehát az egyezményt megkötő feleket kötelezi.
 
   Ez a kötelezettség azt jelenti, hogy az EJEE rendelkezésére bíróság előtt, bírósági eljárásban nem lehet hivatkozni, azaz semmilyen hazai bíróság előtt nem keletkeztetnek az EJEE-ben foglalt rendelkezések ún. alanyi jogot, tehát nem származhat belőlük magánjogi igény, csak az Strasbourgban megítélt szankció alkalmazható.
 
   Dr. Berke Gyula elmondta, hogy egészen különleges a jelentősége az EJEE-nek az Alapjogi Charta alkalmazásában is. Ennek az alapja, hogy bár azt mondják: az európai jognak nem része az EJEE, az Európai Bíróság tehát nem alkalmazza ezt közvetlenül, a dolog azonban ennél némileg bonyolultabb - véli az előadó. Az Európai Unióról szóló szerződés ugyanis azt mondja, hog az EJEE-ben foglalt jogok az EU jogrend részét képezik általános elvekként és az EU - az egyes tagállamokhoz hasonlóan - csatlakozik az egyezményhez.
 
Az Európai Szociális Charta
 
  Szintén alapvető jelentőségű előzménye az Európai Alapjogi Chartának az Európai Szociális Charta, amit a 2009/6. törvényben hirdetett ki Magyarország. Ennek az egyezménynek az a jellegzetessége, hogy a csatlakozó ország néhány rendelkezését köteles átvenni, alkalmazni. Ezek közül Magyarország sokat átvett, de nem vette át például a méltányos díjazásra való jogról szóló rendelkezést, vagy például a foglalkoztatás megszünése esetére szóló védelem szabályát, azaz, hogy az állam köteles volna ilyen helyzetben védelmi szabályokat alkotni.
 
   Lényegében ez az egyetlen olyan európai nemzetközi egyezmény, amelynek van saját ellenőrzési, végrehajtási mechanizmusa. A szociális chartát egy bizottság alkalmazza tulajdonképpen, vizsgálja a tagállamok gyakorlatát és erről rendszeresen jelentéseket tesz közzé. A bizottságnak egyébként van magyar tagja is. Nagy kérdés ezzel a szerződéssel kapcsolatban, hogy vajon ha az Európai Alapjogi Charta olyan rendelkezést tartalmaz, amelyik átveszi azt, amit egyébként a Szociáis Charta is tartalmaz, de Magyarország elzárkózott annak elismerésétől, akkor vajon kötelező lesz-e a módosított charta rendelkezése?
 
  dr. Berke Gyula kiemelte, hogy a Kúria előtt többször is felmerült ez a probléma - például a felmondás elleni védelemmel kapcsolatban - és az uralkodó felfogás szerint alkalmazandó a módosított szociális charta, ugyanis az Európai Alapjogi Charta ma már az uniós jog részévé vált, azaz ha olyan alapjogot tartalmaz, ami a módosított szociális charta része, akkor utóbbi is az európai jog része lesz.
 
Az Európai Alapjogi Charta általános rendelkezései
 
  Dr. Berke Gyula hangsúlyozta, hogy ezek az európai alapjogok. Munkajogi szempontból több lényeges alapjog van, ilyen például az emberi méltósághoz való jog, a személyes adatok védelme, a gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadság, a foglalkozás választásának joga, a tulajdonhoz való jog, vagy a szabad vállalkozás joga. Tartalmilag nagyon hasonló a megfogalmazás az Emberi Jogok Európai Egyezményével.
 
  Vannak a munkajoghoz leginkább kapcsolódó alapjogok is, ezek az ún. munkavállalói alapjogok. Az előadó elmondta, hogy néhány évvel ezelőtt még teljesen elképzelhetetlen volt, hogy munkavállalói alapjogok léteznének a rendszerben. Ilyen alapjogok például a tájékoztatás és konzultáció a munkavállalókkal, a kollektív tárgyaláshoz való jog, a munkaközvetítéshez való jog, az indokolatlan elbocsátással szembeni védelem, a család védelme, a gyermekmunka tilalma, vagy például a tisztességes és igazságos munakfeltételek. Ez utóbbi körbe tartozik a munkaidővel és a szabadsággal kapcsolatos kérdések megítélése is.
 
   A charta 47. cikke is fontos ebben a körben, mert az a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogról rendelkezik. Magyarországon érdekes lehet, hogy vajon a perbeli költségmentességnek vagy költségkedvezményeknek milyen a megítélése?  A cikk azt mondja ki, hogy a költségmentességet és a költségkedvezményeket biztosítani kell azok számára, akik nem rendelkeznek elegendő pénzeszközzel az igazságszolgáltatás igénybevételéhez.  
 
Alapjog kontra uniós alapszabadság
 
  A charta 2000 december 8-án született, a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése után kell alkalmazni Magyarországon is 2009. december 1-jétől. Volt egy hosszú időszak, amikor már létezett a charta, de még nem volt kötelező ereje a tagállamok számára. Érdekes állapot volt ez, mert a már említett Viking- és Laval-ügyekben - amikor balti tagállamokból Finnországba és Svédországba vittek olcsó munkavállalókat, akiknek az ottani foglalkoztatása ellen a helyi szakszervezetek radikálisan tiltakoztak - akkor, amikor még nem volt kötelező a charta, úgy foglalt állás az Európai Bíróság, hogy az EU alapvető szabadságai megelőzik az alapjogokat. Azaz, hogy ha az alapjogok és az Európai Unió alapvető szabadságai, a szolgáltatások szabad áramlása, a személyek, tőke, vagy áru szabad mozgása és valamiféle alapjog - például a gyülekezésre, kollektív szerződésekre vonatkozó alapjog - az említett államokban ütközik, akkor ezek az európai alapszabadságok megelőzik az alapjogokat. Ez a döntés sok helyütt heves ellenállásba ütközött, hiszen egy tagállam alapjogot korlátoz arra tekintettel, hogy tagja az EU-nak és biztosítja az EU alapszerződésében foglalt alapszabadságokat.
 
  A mai európai munkajogban azonban már az a határozott álláspont, hogy amennyiben ma kerülne sor ennek a két ítéletnek a meghozatalára, hasonló ítéletet valószínűleg nem mondana ki az Európai Bíróság, mégpedig azért, mert közben az egyesülés és gyülekezés alapjogát biztosító Alapjogi Charta az uniós jog részévé vált. Ezután már nem lehet azt mondani, hogy hierarchikus viszony van az alapszabaságok és az alapjogok között, sokkal inkább azt mondják, hogy lehet ezeket egymásra való tekintettel korlátozni.  Azaz a szolgáltatások, személyek szabad mozgását is lehet korlátozni arra tekintettel, hogy írott alapjogok vannak az Európai Unióban.
 
   A charta az európai uniós szerződés 6. cikkére támaszkodva tehát az elsődleges jog részévé vált 2010-től, ugyanolyan kötő ereje van, mint az Európai Unió alapítására vonatkozó szerződéseknek. A charta címzettjei az uniós szervek, az uniós tagállamok, amennyiben az unió jogát hajtják végre, azaz kizárólag az uniós jogalkalmazásban van jelentősége  chartának, csak akkor, ha valamilyen tagállami kötelezettség áll fenn az európai uniós jog alapján. Ha például egy irányelvet vesz át egy tagállam, ezt akarja végrehajtani a saját jogában, akkor kötve van az unió Alapjogi Chartájához, egyébként nincs.
 
  A chartának az 52. cikk/5. bekezdése nagyjából tartalmilag erre a rendelkezésre irányul, tehát csak akkor köti a tagállamokat, ha uniós jogot hajtanak végre, bíróság előtt önmagában erre nem lehet hivatkozni. A gyakorlatban ha Magyarországon merül fel ez a kérdés, akkor az Alkotmánybíróság a mostani felfogás szerint nem fogja megállapítani, hogy egy jogszabály alkotmányellenes, mert beleütközik az Alapjogi Chartába, hanem előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményez a luxemburgi bíróság előtt.
 
   Az 52.cikk/7. bekezdése azt mondja, hogy az uniós és a tagállami bíróságok kellően vegyék figyelembe a charta értelmezésére készült magyarázatokat is. Ezek a magyarázatok arra irányulnak, hogy a chartát készítő konvent megpróbálja elmagyarázni, mire is gondolt akkor, amikor az egyes alapjogokat meghatározta. A magyarázatoknak jogi kötelező ereje van a bíróságok és egyéb hatóságok számára.
 
  Az Emberi Jogok Európai Egyezménye helyenként szó szerint került be az Alapjogi Chartába, néhol kis változtatással. Ezért az 52. cikkhez fűzött magyarázatnál van egy ún. megegyezési tábla, amelyben megjelölik, hogy mely jogok azonosak a korábbi EJEE-ben meghatározott alapjogokkal. Más tekintetben viszont azt mondja ki a charta szövege, hogy vannak olyan európai uniós alapjogok, amelyek szélesebb alkalmazási körűek az EJEE-ben meghatározott alapjogoknál. A probléma tehát az, hogy lehet-e két magánfél közti jogvitában hivatkozni az Alapjogi Charta rendelkezésére?
 
   Az Európai Bíróság egy konkrét ítéletében azt a határozott véleményét hangoztatta, hogy nem lehet ilyen esetben hivatkozni az uniós joggal ellentétes nemzeti rendelkezés figyelmen kívül hagyása céljából, azaz a bíróság tegye félre a nemzeti jogot és alkalmazza a chartába foglalt alapjogi szabályt.
 
Hármas szintű védelem az alapjogokban
 
  Dr. Berke Gyula szerint összegezve azt lehet mondani, hogy Európában az alapjogok védelmének egy hármas szintje létezik: a nemzeti alkotmánybíróságok előtti védelem, az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti alapjog-védelem és az Európai Bíróság előtti alapjog-védelem.
 
  A magyar gyakorlatban az Alapjogi Charta alkalmazásával kapcsolatban az látható, hogy az Alkotmánybíróság tulajdonképpen csak deklarációként szokta felhívni az Alapjogi Chartát, illetve, ha egy konkrét esetben értelmezi az alkotmányos szabályt, akkor néha támaszkodik az Alapjogi Charta egyes rendelkezéseire.
 
  Az uniós bíróság gyakorlatáról a rektorhelyettes szerint óvatos magának a chartának, illetve, annak az elvnek az alkalmazásában, hogy az uniós jog végrehajtása érdekében lehet a chartára hivatkozni. Következtetésképpen elmondható, - zárta előadását dr. Berke Gyula, hogy nagyon gyorsan közvetlen, praktikus jogalkalmazási jelentősége lesz Magyarország számára és a magyar munkajog számára is az Alapjogi Chartának és a charta alkalmazása minden bizonnyal megújítja az európai és a nemzeti munkajogot is.
 
Forrás: munkajog.hu

Kedvencek közé   |    Add a Startlaphoz   |    Legyen ez a kezdőlapom   |    Impresszum   |    Jogfenntartó nyilatkozat   |    Adatvédelmi tájékoztató
2012 Szakszervezetek.hu - Hogyan váltak az európai alapjogok a munkajog részévé?.
Powered by Joomla 1.7 Templates
Mobil nézet | Normál nézet
számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector