Nem éheznek, nem szomjaznak, de kilátástalan a közmunkások helyzete

Nem éheznek, nem szomjaznak, de a helyzetük kilátástalan. Kistelepülések polgármestereivel beszélgettünk, akik jórészt így jellemezték a közmunkások helyzetét. Azt mondják, a program nélkül káosz lenne a falvakban, de fényes jövő így sincs előttük – olvasható az abcug.hu-n.

  Lehet szeretni, vagy nem szeretni, de az tény, hogy szükség van rá – nagyjából így foglalható össze az általunk megkérdezett polgármesterek véleménye a közmunka-programról. Többféle szervezet is vehet fel közmunkásokat, például vízügyi igazgatóságok és civil szervezetek is, de a legjelentősebbek az önkormányzatok, ezért mi is velük foglalkozunk. A szabályok szerint az lehet közmunkás, aki minimum 16 éves és regisztrált álláskereső, vagy rehabilitációs ellátásban részesül. Az önkormányzatnak kérelmet kell benyújtania a munkaügyi központhoz, ahol a település foglalkoztatási helyzete, a vállalt foglalkoztatási idő, a munkába állás esélyei és más szempontok alapján eldöntik, hány közmunkást vehetnek föl.
 
Megcsinálni megcsinálják, csak minek
 
   A közmunkát mindenhol fontosnak tartják, sok polgármester szerint nélküle az egész településen káosz lenne. „A közmunkaprogram kellett. Nagyon nagy segítség volt az intézményeknek és azoknak a kiemelt programoknak, ahol kertészettel, vízrendezéssel és a belterületi parkok tisztántartásával foglalkozunk” – mondta Bratu László, a Miskolchoz közeli, kb. 6000 fős Encs októberben leköszönő polgármestere. Encsen idén átlagosan 176 közmunkás dolgozott minden hónapban, ami Bratu szerint túlságosan sok. „Ezekhez a munkákhoz töredék ember kell, mint ahányat fel kell vennünk. Körülbelül harminc százalékot tesz ki a szükséges munkaerő, a maradék hetven százalék a köztisztaságban vesz részt. Megcsinálni megcsinálják, csak nincsen hatékonysága. Három ember ugyanazt megcsinálná, mint a 13”.
 
   Bratu szerint így sokan nem tudnak igazán értékteremtő munkát végezni, csak a foglalkoztatási statisztikákat javítják. Máshol ezt úgy kerülik el, hogy nem vesznek fel több embert a feltétlenül szükségesnél. „Csak azért nem veszek fel embereket, hogy bosszantsanak, vagy hogy a helyiek megszóljanak, amiért nem dolgoznak rendesen” – mondta a jóval kisebb, kb. 600 fős Nagyszekeres polgármestere, Karácsony Sándor József.  „Pályázhatnék többre, de azért mi is szelektálunk. Nem veszünk fel olyat, akiről tudjuk, hogy úgyis el kellene küldeni”. A legtöbb településen kénytelenek rotálni az embereket a rendszerben, hiszen a szerződés maximum 11 hónapra szólhat, napi 4, 6 vagy 8 órában.
 
   A hasznosság kérdése máshol is felmerült, például a baranyai Vajszlón, ahol a polgármester szerint a mezőgazdaságban előfordulnak üresjáratok, hiszen itt szezonálisan változik a munka intenzitása.. Más viszont nem is abban mérné a munka hasznosságát, hogy anyagilag megtérül-e. „Az nem érték, ha szép a falu, vagy ha a gyerekek jó mintát látnak? Miért csak GDP-ben lehet gondolkodni?” – kérdezte Gergely Lajos szamosszegi polgármester, aki alapvetően elégedett a programmal. „Az emberek kétszer olyan jól élnek, mint korábban, és hasznos dolgokat csinálnak: térköveket gyártanak, uborkát termesztenek, disznókat nevelnek”.
 
   Az értékteremtést olykor az is akadályozza, hogy az önkormányzatok nem kapnak elég pénzt a dologi költségekre. „Ha vízelvezető rendszert akarok kiépíteni, ahhoz azért kellenek alapanyagok, erre viszont nem nagyon érkezik forrás. Közmunkára ettől még szükség van, de csak akkor, ha tényleg értelmes munka folyik, nem úgy, mint a képzéseken, ahol megkérdezték, hogy csinál a medve. Az primitív” – mondta Farkas Péter, Sajószentpéter polgármestere.
 
Nem éheznek, de a helyzetük kilátástalan
 
  „Dehogy elég a pénz. Ezek nagyrészt cigány családok, ők vannak a legnehezebb helyzetben. Én is sokat gondolkozom azon, hogy milyen varázslatos mutatvánnyal lehetne megélni ennyi pénzből”. Ezt Juhász Barnabás hejőbábai polgármester mondta, de szinte mindenki egyetért azzal, ami egyébként is kiderült: a nagyjából havi 50.000 forintos fizetés nem sok mindenre elég. Ennyit keres ugyanis egy nyolc órában dolgozó közmunkás, ami 65.000 forintra nőhet, ha iskolai végzettséget igénylő munkát végez, és rendelkezik a megfelelő képzettséggel.
 
   Bár ez a pénz nagyon kevés, azt mindenki kiemelte, hogy jóval több, mint a 23.000 forintos támogatás, és a legtöbben nem is vitatják, hogy a közmunkás-bérnek kevesebbnek kell lennie a minimálbérnél, hiszen ez ösztönözheti az embereket a „normális” álláskeresésre. Mivel a segélynél jobb, nem véletlen, hogy sokan „könyörögnek a hivatalban a közmunkáért”. A közmunkások egy része persze feketén dolgozik, amivel együtt már „el lehet lenni, de családot fenntartani lehetetlen. Nem éheznek, nem szomjaznak, de a helyzetük kilátástalan” – mondta az egyik polgármester.
 
A zöldségtermesztés a jövő?
 
  A polgármesterek épp ezért nehezen tudják elképzelni, hogy a közmunka valóban ugródeszka legyen a munkaerőpiacra, ráadásul sokszor a programhoz tartozó képzéseket is haszontalannak látják.  A hejőbábai polgármester szerint hiába mennek az emberek kisgépkezelő-tanfolyamra, vagy tanulnak meg permetezni, ezek olyan szintű tudást adnak, amit legfeljebb otthon tudnak hasznosítani, egy munkahelyen már kevésbé. Juhász ezért zsákutcának látja az egész helyzetet, és nem hiszi, hogy ezek a szakképzetlen tömegek valaha piaci körülmények közt munkát találnak, így viszont muszáj fenntartani a közmunkát.
 
  A szabolcsi Jánd polgármestere, Asztalos István László viszont a szociális földprogramban, és általában a mezőgazdaságban lát lehetőséget. „A közmunkásokat át kell csábítani valahogy a földprogramba, és rá kell bírnunk őket az önállóságra, hogy maguk is őstermelők legyenek. Errefelé csak a mezőgazdaságban, főleg a zöldségtermesztésben, a kézimunkában és az alacsony gépesítettségben van lehetőség. Ez tudna nagy tömegeket felszívni, ezért ezt kell fejleszteni. Nagyon fontos, hogy ne csak sepregessenek, meg kaszáljanak, hanem valódi, értékteremtő munkát végezzenek. Ezért szeretnénk 10-15 hektárt bérelni a falu körül, ahol dolgozhatnak, és lassan önállóvá válhatnak. Így lehetne elérni azt, hogy normális munkájuk legyen, de ez egy hosszú folyamat, és egyelőre az út elején járunk”.
 
Forrás: abcug.hu