Súlyos következményei lehetnek a vasárnapi nyitvatartás korlátozásának

Súlyos következményei lehetnek a vasárnapi nyitvatartás korlátozásának: legalább 35 ezer munkavállalót érintene hátrányosan, az állami bevételei csökkennének és amennyiben nem mindenkire vonatkozna, piacidegen diszkriminációt jelentene - figyelmeztet a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége.

   A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetség (MBSZ) álláspontja szerint szerint 7,4 százalékos munkanélküliség mellett nem szabad olyan szabályokat hozni, amely a kereskedelemben dolgozó mintegy 530 ezer alkalmazottból és a kapcsolódó iparágakban dolgozók körében (például logisztika, üzemeltetés) minimum 15-20 ezer ember elbocsájtásával járna és további 15-20 ezret hátrányosan érintene.
 
   A gyakorlatban ez elbocsátásokat és bércsökkentést eredményezne. A kifizetett bértömeg csökkenésével pedig az állami és az önkormányzati bevételek is jelentősen visszaesnek - írja közleményében a MBSZ.
 
Az MBSZ fő érvei a szabályozás ellen:
Azonnali elbocsátások várhatóak, mert a munkaidőalap 12-14 százalékkal csökken, aminek következtében legalább 35 ezer munkavállaló feleslegessé válik.
Érzékelhetően csökkenni fognak a járulék- és adóbevételek.
Ha a korlátozás nem mindenkire vonatkozik, akkor diszkriminatív, piactorzító, igazságtalan.
A vasárnapi zárva tartás tovább növeli a pénteki és különösen a szombati zsúfoltságot.
 
   „Az elbocsátások egyszerű vállalkozói logikából és gazdasági szükségszerűségből következnének. A kieső vasárnappal vagy csökken a létszám és a fennmaradó állomány kicsit többet túlórázik, vagy marad a létszám, de csökkennek a fizetések. Tehát elbocsátás és bércsökkenés vegyesen fordul majd elő.” - mondta Gyalay-Korpos Gyula, az MBSZ elnöke.ű
 
   Ráadásul a társadalom aktív tagjait büntetné a szabályozás, hiszen a hétvégi és ezen belül vasárnapi FMCG (gyorsan forgó fogyasztási cikkek) vásárlásokat leginkább a fővárosi, 30 és 50 év közötti, magas jövedelmű családosok végzik, akik hétköznap magas óraszámban dolgoznak. Ez csak gyorsan forgó fogyasztási cikkeknél évente 400 milliárd forintot jelent.
 
  A szövetség által mért adatok szerint a bevásárlóközpontokat a látogatók 11%-a vasárnap keresi fel.
 
Több mint százezren dolgoznak hiperekben és bevásárlóközpontokban
 
   Az MBSZ adatai szerint jelenleg 59 600 fő dolgozik 7540 olyan üzletben, amely bevásárlóközpontokban található. Ezen felül 53 ezer fő áll alkalmazásban 2650 hipermarketben lévő üzletben.
 
   Országosan vasárnap több mint 870 ezren, szombaton közel 1,4 millió háztartás vásárol FMCG (napi fogyasztási cikkek) terméket. Amennyiben a tervezett szabályozás miatt a vasárnapi bevásárlási lehetőség megszűnik, úgy a forgalom szempontjából erős szombati nap válik még zsúfoltabbá - véki a MBSZ.
 
   A 3 fős vagy annál nagyobb háztartások a hétvégi bevásárolásokat preferálják. A gazdasági válság hatására a legmagasabb, 7-30 százalék közötti forgalom visszaesést 2009-ben realizálták a bevásárlóközpontok, de 2008-ban és 2010-ben is forgalom-visszaesés volt a kereskedelmi egységeknél. 2013 harmadik negyedévétől a forgalom kismértékű növekedése figyelhető meg, amely emelkedés lehetővé tette, hogy hazai és nemzetközi kereskedelmi láncok erősödjenek meg, újítsák fel üzleteiket és nyissanak újabb egységeket. A szövetség véleménye szerint a vasárnapi zárvatartás hatására újabb negatív hullám indulhat el, mivel a drasztikus szabályozás bizonytalanságot okoz.
 
   Ha a vasárnapi nyitva tartás megszűnik, akkor további forgalomcsökkenés várható. Egyrészt a szombati vásárlásra való átálláshoz hosszú idő kell, másrészt a vasárnapi, úgynevezett spontán, impulzív vásárlások elmaradnak, harmadrészt pedig sokan külföldre mennek majd vásárolni. Németországban a korábbi teljes vasárnapi tiltást követően ma már 6-7 vasárnapon nyitva tarthatnak a kereskedelmi egységek, illetve Ausztriában is fontolják a vasárnapi nyitva tartás visszaállítását.
 
  A vendéglátó egységek esetében a vasárnapi bevétel ugyancsak teljesen, pótolhatatlanul kiesne.
 
Diszkriminatív lépés lenne
 
  Diszkriminatív, egyszersmind működésképtelen az a félmegoldás, hogy a 400 négyzetméternél kisebb alapterületű üzleteket nem érintené a korlátozás, hiszen egy bevásárlóközpont esetében a nagyobb alapterületű üzletek, az úgynevezett mágnesbérlők vonzzák be a vásárlókat. Ha ezek zárva vannak, akkor a központot nem érdemes nyitva tartani, így a kis-és középvállalkozások is rosszul fognak járni.
 
  Alkotmányos szempontból a korlátozás sértené a vállalkozás szabadságát és a versenyszabadságot, emellett a vásárlói szabadságot, valamint a választás szabadságát is.
 
   A vasárnapi zárvatartás ellentétes a kormány által meghirdetett munkahelyteremtési programmal, ráadásul a piacok és egyéb vásárok nyitva tartását nem szabályozza a jelenlegi indítvány, ezzel pedig a feketegazdaság erősödne meg - írja közleményében a MBSZ.
 
  KDNP: vasárnaponként csak a családi vállalkozások üzletei lehessenek nyitva!
A KDNP javaslata szerint „szabad vasárnap”, a hét utolsó napján - néhány kivétellel - csak a családi vállalkozások üzletei lehetnének nyitva. A közhasznú szolgáltatásokat nem érintene a korlátozás. A kereszténydemokraták kezdeményezésének célja, hogy a héten az egyetlen általános pihenőnap minden családnak biztosítsa az együtt töltött idő lehetőségét. „Bízunk benne, hogy több európai ország - például Ausztria és Németország - mellett, ahol régóta és jól működik ez a rendszer, hazánkban is zökkenőmentesen bevezethető a szabad vasárnap intézménye”.

   A javaslat szerint jövő év március elsejétől a hét utolsó munkaszüneti napján nem tarthatnának nyitva a bevásárlóközpontok és a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek. A korlátozás alól mentesülnének a dohányboltok, a gyógyszertárak és a benzinkutak, valamint az újság- és virágárusok, míg a pékáruboltok külön szabályok alapján nyitva lehetnének vasárnap is. Ezek a szaküzletek vasárnaponként délig fogadhatnák a vásárlókat.
 
   Az MBSZ úgy véli, hogy korlátozás helyett a piaci önszabályozásra kellene bízni a nyitva tartás kérdését, de ha már mindenáron szabályozni akar a kormányzat, akkor a javaslat beterjesztése előtt széles körű társadalmi egyeztetésre és átfogó elemzésre lenne szükség.