Évi 600 milliárd forint veszteséget okoz az ifjúsági munkanélküliség

Több mint kétmilliárd euró (mintegy 600 milliárd forint) veszteség keletkezik évente Magyarországon abból, hogy mintegy 400 ezer 15-29 év közti fiatal nem végez társadalmilag és gazdaságilag hasznos tevékenységet – állítja a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ) az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) tanulmányára hivatkozva.

   Az összveszteségben nem kevesebb mint 100 millió eurót (megközelítőleg 30 milliárd forintot) tesznek ki a munkanélküliséggel összefüggő szociális kiadások, a fennmaradó összeg pedig mindenekelőtt a foglalkoztatás hiányából származó jövedelem- és adókiesés.
 
   A 400 ezer magyar fiatal be- vagy visszavezetése a foglalkoztatás világába a magyar gazdaság egészét érintő érdek és sürgető feladat, amelynek megoldása döntően két tényezőtől függ: akarnak-e a fiatalok Magyarországon dolgozni, valamint van-e olyan struktúra, amely segítheti őket a terveik megvalósításában - véli Kovács Patrik, a FIVOSZ alapító elnöke.
 
   Az Eurofound adatai szerint az ifjúsági munkanélküliség problémája a legérzékenyebben Bulgáriát érinti az EU tagállamai között, náluk 2011-ben a GDP 3,31 százalékát tette ki a nem dolgozó és nem tanuló fiatalok generálta 1,27 milliárd eurós veszteség. A sor végén előtte Görögország (3,31 százalék/GDP) és Írország áll (2,77 százalék), hazánk a GDP 2,2 százalékát kitevő 2,13 milliárd eurós kiadásával az ifjúsági munkanélküliség által leginkább érintett európai országok között szerepelt.
 
   A legjobb értékeket Luxemburgban (0,23 százalék), Svédországban (0,33 százalék), valamint Dániában (0,54 százalék) rögzítették. Az Eurofound tanulmányának módszertani specifikuma, hogy - a KSH statisztikai eljárásával szemben - a munkanélküliek közé nem csupán a gazdaságilag aktív, ám foglalkoztatásban nem álló fiatalokat számították bele, hanem a gazdaságilag inaktív, ugyanakkor nem tanuló fiatalokat is.
 
  A FIVOSZ friss,  3500 - 18 és 40 év közötti - fiatal megkérdezésével készített országos, reprezentatív kutatása szerint a fiatalok többsége Magyarországon képzeli el a jövőjét. A megkérdezettek 72 százaléka nem tervez külföldi munkavállalást a következő három évben, felük bizonytalan, felük viszont határozottan elveti a külföldi munka lehetőségét.
 
  A foglalkoztatási lehetőségek közül a megkérdezettek számára az alkalmazotti léttel szemben a vállalkozásalapítás vonzóbb alternatíva: míg 43,9 százalékuk inkább vállalkozó lenne, addig csak 39,9 százalék választaná azt a lehetőséget, hogy alkalmazott legyen. Ezzel az értékkel felülmúljuk az EU tagállamaiban mért értékek átlagát.