Startlaphoz Csatlakozz!

Alá-fölérendeltségi viszony a munkában

A munkavállaló beleegyezése nem tesz mindent jogszerűvé

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2014. november 08. szombat, 18:48

A munkaviszony is szerződéses alapozású, magánjogi jogviszony, amelyet két jogilag egyenrangú fél hoz létre, közös akarattal. A jogilag egyenlő felek azonban a legritkább esetben vannak azonos alkupozícióban – írja a munkajog.hu.

  A munkaviszony a munkáltató fölérendelt helyzetével jellemezhető, aki a szerződés megkötésekor és a jogviszony fennállása alatt is dominálja a jogviszonyt. Ez az elméleti leírás igen könnyen tetten érhető a gyakorlatban. Például, az állásinterjú végén az aláírandó munkaszerződés tartalmára a munkavállalónak a legtöbbször nincs érdemi befolyása, csak abban dönthet, hogy elfogadja-e a munkáltató ajánlatát, vagy nem.
 
    Éppen erre az alá-fölérendeltségi viszonyra tekintettel mindig érzékeny kérdés, ha a törvény valamely, a munkavállalóra hátrányos lépés feltételéül a munkavállaló beleegyezését kívánja meg. Az alárendelt fél ugyanis könnyen hozható olyan helyzetbe, hogy jobb meggyőződése ellenére is elfogadja a számára kedvezőtlen ajánlatot.
 
   Erre a sérülékeny helyzetre a munkajog több intézménnyel reagál. Egyrészt, az általános szabály szerint a munka törvénykönyve munkaviszonyra vonatkozó előírásaitól a munkáltató és a munkavállaló megállapodásukkal csak a munkavállaló javára térhet el. Ebből következik, hogy a törvényben foglalt munkavállalói jogok nem ronthatóak le, még akkor sem, ha azokba a munkavállaló beleegyezik. Például, a heti pihenőnapok számának csökkentése, vagy az évi maximális rendkívüli munkaidő mértéken felüli munkavégzés tilos, az ezt lehetővé tevő megállapodás semmis, hiába egyezik bele a munkavállaló. Nincs tehát alapja annak a hiedelemnek, hogy a munkavállaló jóváhagyásával egy jogilag „necces” intézkedés jogszerűvé fordítható.
 
  Másrészt, a munkavállaló beleegyezése csak akkor eredményez érvényes megállapodást, ha az a munkavállaló kifejezett, határozott, egyértelmű, valódi akaratát tükrözi. Kizárja ezt, ha a munkavállaló a megállapodás megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, feltéve, ha tévedését a munkáltató okozta vagy felismerhette. Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést. Például, ha a munkavállaló azzal a tájékoztatással kapja meg a munkaszerződés módosítására vonatkozó ajánlatot, hogy az csak technikai módosítás, amely semmilyen érdemi munkakörülményt nem érint, és így azt áttanulmányozás nélkül aláírja, valójában azonban a módosítás felhatalmazást adott súlyos fegyelmi büntetések alkalmazására, akkor a megállapodás megtévesztésre hivatkozással megtámadható.
 
   Hasonló a hatása, ha a munkavállalót a megállapodásra jogellenes fenyegetéssel vették rá. Fontos, hogy a törvény csak a jogellenes fenyegetést tiltja. Nem tartozik ide, ha a munkáltató olyan jogkövetkezmény kilátásba helyezésével éri el a munkavállaló beleegyezését, amelyet egyébként is jogszerűen alkalmazhatott volna. Például, ha a munkavállalót azzal veszi rá a munkaviszonyt megszüntető közös megegyezés aláírására, hogy ellenkező esetben kártérítési igényt fog érvényesíteni, úgy eljárása nem jogellenes. Egyébként is jogában állna ugyanis a munkavállaló által okozott károk megtérítését követelni. Az a fenyegetés viszont, hogy az ajánlat elutasítása esetén a szintén a cégnél dolgozó házastársát kizárja a jutalmazásból, nem jogszerű.
 
   Ilyen esetekben a nem szabad akarattal megkötött megállapodást a munkavállaló a munkáltatóhoz intézett, írásbeli nyilatkozattal megtámadhatja. A megtámadás határideje harminc nap, amely a tévedés felismerésétől vagy a jogellenes fenyegetés megszűnésétől kezdődik. A megtámadási jog ugyanakkor hat hónap elteltével nem gyakorolható, akkor sem, ha csak később szerzett tudomást a munkavállaló a tévedésről, vagy a fenyegetés jogellenes jellegéről. Ha a munkáltató a megtámadást nem fogadja el (azaz nem ismeri le az abban foglaltakat), akkor a vita munkaügyi bíróság előtt folytatható. A sikeresen megtámadott nyilatkozat érvénytelen.
 
   A megtámadhatóság kérdése különösen azokban az esetekben merül fel, amikor a munkavállaló valamely számára hátrányos megállapodást köt. Ahogy arról korábban már részletesen írtunk, nem tilos a munkavállaló alapbérének csökkentése sem, ha ez a felek közös megegyezésén alapul. Emellett bizonyos esetekben a törvény megengedi, hogy a felek megállapodása a munkavállaló hátrányára térjen el a törvénytől. A következő bejegyzésben ezekkel foglalkozunk. 
 
Forrás: munkajog.hu

Kedvencek közé   |    Add a Startlaphoz   |    Legyen ez a kezdőlapom   |    Impresszum   |    Jogfenntartó nyilatkozat   |    Adatvédelmi tájékoztató
2012 Szakszervezetek.hu - A munkavállaló beleegyezése nem tesz mindent jogszerűvé.
Powered by Joomla 1.7 Templates
Mobil nézet | Normál nézet
számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector