Vértes András: több adó lesz, nem kevesebb

Összesen kilenc kisebb-nagyobb új, vagy módosított adó szerepel a jövő évi költségvetés tervezetében - mondja Vértes András a Népszavában. A GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerint a cafetéria adójának emelésével a kormány azt akarja elérni, hogy a cafetéria szűnjön meg és a munkáltatók inkább bért fizessenek a munkavállalóknak. Elismeri, ez nem egy Matolcsy-féle büdzsé, vagyis nem száll el, nem tartalmaz mindenféle nagy ívű zöldséget. Úgy véli, az amerikai kitiltási ügy nemcsak a két állam, hanem Magyarország és a fejlett világ közötti gazdasági kapcsolatokat is befolyásolja.

- A banki elszámoltatás és az adócsökkentés költségvetésének is nevezte a kormányzat a büdzsé tervezetét, amelyet a tervek szerint december közepén fogadhat el az Országgyűlés. Megalapozott ez az állítás?
- A bankok elszámolási kötelezettségének szabályait a Magyar Nemzeti Bank (MNB) dolgozta ki, ennek azonban semmi köze a költségvetéshez, ezért nem is esik egyetlen szó sem erről a tervezetben. Az tehát, hogy ez a banki elszámoltatás költségvetése, csak egy kormányzati szöveg, minden érdemi tartalom nélkül. A banki elszámoltatást éppen olyan üres töltelékszóvá vált, mint a „nemzeti” jelző. Az egyik „barát” a másik „ellenség”. Az adócsökkentés költségvetésének pedig, legalábbis az eredeti elgondolások alapján, egyáltalán nem nevezhető. Épp ellenkezőleg. Újabb adóemelések - összesen 9 kisebb-nagyobb új, vagy módosított adó - szerepelnek a kormányzati elképzelésekben. Hogy mást ne mondjak, jelentős mértékben emelkedik a cafeteria adója, 36-ról 51 százalékra. Megjelent egy új is, az internetadó, bár ez, ha minden igaz, a megfelelő helyére, a szemétdombra kerül. Ami viszont egyértelműn új adó és amit a fogyasztónak is meg kell majd fizetnie, az a mosóporokat, a tisztálkodó szereket terhelő környezetvédelmi termékdíj. A tisztálkodási szerek megadóztatása önmagában is furcsa lépés.

- Mekkora falat a cafetéria?
- A benyújtott javaslat 40 milliárd forint többletbevétellel számol, de ez valószínűleg alábecsült összeg. A cafetériával egyebek mellett az is a gond, hogy uniós kötelezettségszegési eljárás folyik emiatt Magyarország ellen, mert a kormány kiszorította a külföldi versenytársakat a piacról. A GKI felmérése szerint a lakosság egyértelműen rosszul járt ezzel. Korábban ugyanis sokkal többen vették igénybe ezeket a szolgáltatásokat üdülésre, sportra, étkezésre. Nagyobb kedvezményeket kaptak, a cégek - és nem mellesleg - az állam is jobban járt. Eddig kétszer emelték a cafetéria adóját, s ezzel a drasztikus emeléssel oda jutunk, hogy szinte már nincs is értelme. Vizsgáltuk, mekkora az az adósáv, ami még pozitívumokkal jár, például, hogy a munkahelyekről éttermekbe mennek ebédelni az emberek, vagy többször üdülnek és ott így többlet áfabevétel keletkezik. Azt is néztük, hol a határ, ahol a kedvezményekből még több állami bevétel keletkezik. Már most is a béradóztatáshoz közelít a cafeteria adózása.

- A béren kívüli juttatások megszüntetése lenne a kormányzat célja?
- Ezzel az újabb adóemeléssel, ha jól értelmezem, a kormány azt akarja elérni, hogy a cafetéria szűnjön meg és a munkáltatók inkább bért fizessenek a munkavállalóknak. A bérben alkalmazott premizálás ugyan még mindig drágább, de a különbség már olyan csekély, hogy a kisebb cégeknek nem éri meg a cafetériához kapcsolódó adminisztrációval nyűglődni. Ha a cafetéria valóban kiszorul, akkor ezen az ágon az állam valamelyest több bevételhez juthat. Az adóbevételek 1-2 százalékkal emelkedhetnek. A munkavállalók pedig valamivel kisebb nettó jövedelemmel számolhatnak. Azok az éttermek pedig, amelyek a közeli cégek dolgozóira alapozva délben is kinyitottak és emiatt több embert, konyhai és felszolgáló személyzetet foglalkoztattak, majd csak este nyitnak ki és lefaragnak a létszámból is, vagyis munkahelyek szűnhetnek meg. Hasonlóan csökken a szállodai forgalom is. Ha jelentősen visszaesik a cafetéria, akkor forgalmi adó ágon az állam is veszít. A költségvetés nem önmagában érdekes és fontos, hanem az a lényege, hogy hogyan befolyásolja az életünket. Ezzel a lépéssel mindenki rosszul jár!

- Milyen „csemegéket” tartalmaz még az állampolgárok számára a költségvetés?
- Akad még néhány „apróság” ami mind az adófizetőket terheli majd. Ezek közül talán a legsúlyosabb az élelmiszer-biztonsági felügyeleti díj, ami ugyan nem adó, de ez is csak egy elnevezése a trójai falónak, vagyis a közterhek növelésének.

- Mennyivel növekedtek a lakosság adóterhei 2010 óta?
- Ezt pontosan megmondani nagyon nehéz, de az biztos, hogy a Fidesz kormány 2010 óta 13 új ágazati adót vezetett be, s az internetadó a 14. lett volna. Ahogy már említettem, ezeket végül mindig nagyobbrészt a lakosság fizette meg. A kormány minden évben legalább kétszer-háromszor év közben is emelt az adókon. Minden ígérettel szemben tehát több adó van, mint 2010 előtt volt.

- Az ágazati adókat nem a lakosság fizeti, így ezzel talán nem súlyosbodnak a terhei, hiszen ez csak a kereskedelem szereplőit érinti és a kormányzati politikusok megígérték, nem terhelhetik a fogyasztóra. Vagy mégis?
- Vagy mégis. Piacgazdaságban ilyen nincs, ez mese habbal. Eddig egyetlen ilyen ígéretét sem tartotta meg a kormány. Hozzáteszem, szerencsére. Ha ezt tette volna, már rengeteg vállalkozás ment volna tönkre és a magyar gazdaság még ott sem tartana, ahol most. Veszteséggel ugyanis nem lehet még középtávon sem fennmaradni. Ebben az a trükk, hogy az embereknek úgy tűnhet, nem a kormány emeli az adókat, hanem a cégek tesznek a fogyasztók hátára egyre több terhet. Az pedig megint jellemző a gazdaságpolitikára, hogy ismét egy diszkriminatív intézkedésre készül. Az élelmiszer-biztonsági felügyeleti díj emelése alig titkoltan ismét a nagy nemzetközi cégek ellen irányul. A 300 milliárd forint feletti forgalom esetén a fizetési kötelezettség eléri a forgalom 6 százalékát. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a 27 százalékos áfára még 6 százalék rakódik, vagyis 33 százalékos lesz az adó mértéke. Ehhez járul a köznyelven csak chipsadóként elhíresült adó is, amely ugyan nem új, de jövőre kiterjesztik egyebek mellett az alkoholos termékekre is, s azok esetében tekinthetjük új adónak is.

- Milyen hatása lehet az élelmiszer-biztonsági díj drasztikus emelésének?
- A legfontosabb a piactorzító hatás. A kicsiket alig, a nagy cégeket igen súlyosan érinti. Az egyik legnagyobb magyarországi kereskedelmi multinak 2015-ben csak emiatt az emelés miatt 20 milliárd forinttal nő a terhe, miközben egy forgalmában összességében nagyobb, de önálló cégekből álló, többségében magyar tulajdonú lánc ennek a töredékét fizeti majd. Hasonló lesz a helyzet mint az RTL-re kirótt reklámadó esetében. Ott a hazai reklámpiac 17 százalékát lefedő tévétársaság fizeti az adó háromnegyedét. A világon egyébként sehol nincs forgalom arányosan 40 százalékos adó. Igaz, 27 százalékos áfáról sem hallottam még. A kereskedelmi cégek, ha közvetve is, de kénytelenek áthárítani a költségeik növekedését, vagy annak egy részét. Minél inkább beavatkozik az állam a gazdaságba, annál jobban szűkül a piac és a tisztességes verseny, drágulnak a termékek, szolgáltatások és egyre inkább lemaradunk a nemzetközi versenyben. Nem lenne szabad megtenni, de a kormány évek óta mégis éppen ezt teszi.

- Jócskán eltér a kormány és a GKI előrejelzése több fontos ponton, ami a költségvetést befolyásolhatja. Mi az oka az eltérő becsléseknek?
- A kormány 2 százalékos fogyasztásnövekedéssel számol jövőre, míg szerintünk ez a bővülés csak 1,2 százalékos lesz. Ráadásul a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklus támogatási forrásainak lehívási lehetősége jövőre lejár, így a beruházások stagnálására számítunk, de a csökkenést sem zárjuk ki. A kifutó támogatások többségét le tudja majd hívni az ország, de sajnos jelentős összegek vesznek el. Az új, 2014-2020-as ciklus pályázatai pedig a kormány várakozásai szerint ugyan már jövő januártól beindulhatnak, de a Brüsszelből érkező hírek szerint egyes operatív programokat csak később fogadhatják el és azt követően írják ki a pályázatokat.
Márpedig a magyarországi állami, közösségi infrastrukturális beruházások 95 százaléka uniós forrásokból valósult, illetve valósul meg. Az állami, közösségi beruházások növekedése emiatt erőteljesen le fog lassulni. A magánberuházások összességére sem a bővülés a jellemző. A beruházásokhoz nem kötődik akkora adóbevétel, mint a fogyasztáshoz. Az általunk prognosztizált, lassabb fogyasztásnövekedés az adóbevételeket is visszafogja. Mi 2, a kormányzat 1,8 százalékos inflációt vár, igaz, ezt 2,2 százalékról vitte le 0,4 százalékkal.

- Jövőre is módosíthatja a költségvetést a kormány?
- Egy változó világban önmagában még nem ördögtől való év közben módosítani a költségvetést, sőt, elkerülhetetlen. Azért látunk kockázatokat. Az államháztartás hiánya biztosan 3 százalék alatt lesz, efelől nincs kétségem, ezért a kormány mindent el fog követni. Azt kell azonban megérteni, hogy ennél is fontosabb, hogy egy tartósan csökkenő államadósság pályára állhatunk-e végre. Úgy tűnik, Magyarország idén és jövőre is megsérti az unió erre vonatkozó szabályait. Hosszú távon meg kellene felelni egy adósságcsökkentő pályának, de ezzel gondok vannak.

Varga Mihály gazdasági miniszter 2015-re 75,6 százalékos államadósságot vár. Ez túl derűlátó elképzelés?
- Tavaly az unió új számítási rendszere szerint a magyar államadósság mértéke 77,3 százalékos volt. Az elemzők többsége - közéjük tartozunk mi is - nem lát tartós csökkenést. Inkább a tavalyi szám körül lehet idén és jövőre is az államadósság mértéke.

- Riasztó hírek láttak napvilágot arról is, hogy az egykori éltanuló Magyarországról, ahová özönlött a külföldi működőtőke, most már menekülnek a befektetők. Rémhír, vagy valóság?
- Tavaly egymilliárd euróval több működő tőke jött be Magyarországra, mint amennyi kiment, de ez csak úgy volt igaz, hogy majdnem 2 milliárd eurót az anyabankok tettek be magyarországi leányaikba. Persze nem jószántukból, hanem az adók és a pénzintézeteket sújtó különféle terhek miatt a pénzintézetek tőkemegfelelési mutatója nem lett volna elfogadható. Ez a hatalmas összeg tehát nem a magyar gazdaságban, hanem a bankokban landolt. Így, ha egyenleget vonunk, akkor már 2013-ban is kis híján egymilliárd euró áramlott ki az országból. Idén pedig már az első félévben is 700 millió euró hagyta el Magyarországot. Igaz, a külföldi vállalatok az első félévben viszik ki a profitjukat, de meglátjuk mi lesz az éves adat. Attól tartok, ez a „meglátjuk” nem lesz szép szám. Az anyabankok - szintén az első félévben - 600 millió eurót pumpáltak itteni fiókjaikba, vagyis eddig már 1,3 milliárd euró működő tőke ment ki a magyar gazdaságból, szemben a tavalyi egymilliárddal és még nincs itt az év vége.

- Kihathat-e a gazdaságra a korrupciós vádak és a kitiltások miatt Amerika és Magyarország között éleződő vita?
- Az amerikai kitiltások, a korrupciós botrányok, a legfontosabb uniós szövetségeseinket sértő kormányzati szövegek, a velünk kapcsolatos nem túl hízelgő sajtóhírek szintén nem teszik vonzó befektetési célponttá az országot a jelentős befektetők számára. Ez a vita nemcsak a magyar-amerikai, hanem Magyarország és a fejlett világ közötti gazdasági kapcsolatokat is befolyásolja. Az elmúlt húsz évben a hazánkban befektetett működő tőke túlnyomó része onnan érkezett. Egy ilyen konfliktus nagyon megnehezíti, hogy ez a tendencia folytatódjon. Ennek a jelei már láthatóak, hiszen, mint említettem, a működő tőke inkább kivonulóban van, s a helyzet a két ország közötti konfliktus miatt tovább romolhat.
Ami már nagyon súlyosan rontja Magyarország fejlődési kilátásait. A tartós növekedési pályánk így is nagyon alacsony, a mi számításaink szerint 1-2 százalék. Ezzel nem lehet felzárkózni az élbolyhoz. Ha a konfliktust nem sikerül nagyon gyorsan és megnyugtatóan rendezni, akkor ennél is rosszabbak lesznek a kilátásaink. A pénzpiacokra ugyanakkor rövidtávon kevéssé hathat ez a bonyodalom. Amíg a befektetők gyorsan tudnak „pénzt csinálni”, kevéssé érdekli őket a két ország vitája, de ha tartós lesz, akkor az már a pénzpiacokon is súlyos következményekkel járhat. Észak-koreai állampapírokba sem fektetnek be amerikai és fejlett világbeli befektetők.

- Ugyanakkor mintha beérne a keleti nyitás. Indiai gumigyár épül Gyöngyösön, hamarosan hazánkban üdvözölhetjük az unióban egyébként nem túlzottan népszerű azeri elnököt. Tőle is legalább ígéret várható befektetésekre. Ezek nem pótolhatnak valamit az elmaradó euroatlanti tőkéből?
- Az indiai Apollo megvett egy holland gumigyárat, s annak egy részét hozza át Gyöngyös környékére. Ez rendben is lenne. A gyár már évekkel ezelőtt felépülhetett volna, de akkor a szocialista kormányzás alatt a városi Fidesz ellehetetlenítette az üzletet. Pedig valószínűleg jóval olcsóbban megúsztuk volna. Most az Orbán kormány 30 milliárd forintos állami támogatással csalogatta ide az indiai befektetőt. 1000 új dolgozót foglalkoztatnak majd, vagyis a magyar adófizetőknek minden egyes munkahely megteremtése 30 millió forintjába kerül.
Magyarán nyolc évig a magyar költségvetés fizeti a gyár minden munkásának a bérköltségeit! Ha a magyar állam nyolc évig fizeti a GKI alkalmazottait, esküszöm, azonnal megemelem a cég létszámát, méghozzá kvalifikált munkaerővel. Ilyen arányú támogatással minden magyar kisvállalkozás növelné a munkahelyeket. Így nem kunszt ezer embert foglalkoztatni. Gondoljunk bele: egy kormány, amelyik állandóan azt hangoztatja, hogy a hazai kis- és közepes vállalkozásokat támogatja, és mellesleg nem éppen barátságos a külföldi nagyokkal szemben, majd bevállalja, hogy egy külföldi beruházó munkavállalóinak minden bérköltségét fizeti nyolc éven át! Rengeteg magyar cég kevesebbért is vállalna ennél nagyobb GDP és munkahelyteremtő beruházást. A jó minőségű gumik gyártása természetesen fontos és jó dolog, nem is akarom bántani, de azért nem a hightech kategória. És a támogatási összeg is példátlan, 3-5-szöröse a korábbiaknak.

- Lehet-e valami pozitívumot mondani a 2015-ös költségvetésről?
- Annyit mindenképpen, hogy azért ez nem Matolcsy-féle büdzsé. Így legalább nem száll el, nem tartalmaz mindenféle nagy ívű zöldséget. Szép csöndben vesz ki pénzt például az egészségügyből, korlátozná a gimnáziumi helyek számát. Ez teljesen ellentmond a XXI. század követelményeinek. A legnagyobb gond itt is az, mint a vasárnapi nyitvatartás ötleténél. A kormány akarja megmondani, ki mikor mehet vásárolni, illetve hányan mehetnek gimnáziumba, sőt azt hiszi, meg tudja mondani, mire kell képezni. Nem tudja, mert a világ gyorsan változik.
Erre kell felkészíteni a fiatalokat: az élethosszig történő tanulásra és a változás képességére. A kormánynak az lenne a feladata, hogy minél több kiművelt emberfő éljen és dolgozzon az országban. Ebben a korlátozásban nagy szerepet játszik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének a duális képzésről vallott eltúlzott elképzelése. Nem kellene az államnak ráerőltetni a fiatalokra „a szakképzési, fizikai dolgozói” mániát. Már csak azért sem, mert csak megutáltatják velük ezeket a foglalkozásokat. Ha így folytatjuk, a tőke és a képzett munkaerő egyaránt jobb helyet keres a világban. És talál is!

Forrás: Népszava