A legfontosabb tudnivalók
Mit ellenőriz a munkavédelmi felügyelő?
Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2014. november 11. kedd, 09:06
Közzétéve: 2014. november 11. kedd, 09:06
A munkavédelmi felügyelő valamennyi munkahelyen – külön engedély nélkül – ellenőrzést tarthat, a munkahelyen tartózkodó személytől az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást kérhet, valamint az ilyen személyt személyi azonossága igazolására felhívhatja, az ellenőrzés lefolytatásának akadályozása esetén pedig igénybe veheti a rendőrséget. Mit vizsgál a munkaügyi felügyelő egy ellenőrzés során? Íme a legfontosabb tudnivalók a Piac@Profit oldalán.
A munkavédelmi felügyelő a felügyelői igazolványa felmutatásával vagy megbízólevél alapján végezhet ellenőrzést. Az ellenőrzés alapján induló elsőfokú hatósági eljárás lefolytatására az a munkavédelmi felügyelőség jogosult, amelynek illetékességi területén az ellenőrzés történt, tájékoztat az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség. (Hogy melyik hivatal mit vizsgálhat a cégnél, azt itt megtalálja!) A felügyelő köteles az ellenőrzés során tudomására jutott üzemi, üzleti titkot, a vállalkozásra vonatkozó információkat megőrizni, harmadik személlyel nem közölhet olyan adatot, mely az ellenőrzés során jutott tudomására.
A munkavédelmi hatóság jogosult az ellenőrzése során feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében a törvényben és külön jogszabályban meghatározott intézkedés és felelősségre vonás alkalmazására.
A munkavédelmi felügyelő az alábbiakat ellenőrizheti:
a) a munkáltatók és munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatainak és kötelezettségeinek teljesítését
b) a munkahelyek létesítésére, a munkaeszközök üzemeltetésére, az alkalmazott technológiákra és anyagokra, valamint az egyéni védőeszközökre vonatkozó követelmények érvényesítését
c) a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek kivizsgálását, bejelentését, nyilvántartását, valamint megelőzésére tett intézkedéseket
A szankciók
A munkavédelmi bírság kiszabása elkerülhetetlen, ha az ellenőrzés során a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető körülményeket állapít meg az ellenőrzés. A munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot alkalmaz az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben. A munkavédelmi bírság mértéke 50.000 Forinttól – 10.000.000 Forintig terjedhet, amely telephelyenként is kiszabható! Fontos tudni, hogy a munkavédelmi felügyelő az ellenőrzésen feltárt szabálytalanságok miatt, a helyszínen készpénzt nem kérhet szabálysértési- vagy helyszíni bírság jogcímén!
Munkavédelmi hatósági ellenőrzés indulhat rutinszerűen, bejelentés alapján, munkabaleset utáni kivizsgálásként, előre bejelentett, átfogó ellenőrzés részeként.
Közérdekű bejelentések nyomán indítható eljárások
A közérdekű bejelentések és panaszok kivizsgálása esetén lényegét tekintve a hatóság azonos módon jár el, mint a hivatalból lefolytatott munkaügyi ellenőrzések esetén. Panasszal és a közérdekű bejelentéssel bárki – szóban, írásban vagy elektronikus úton – élhet.
Amennyiben a felügyelőség azt állapítja meg, hogy a panasz és a közérdekű bejelentés kivizsgálására nem jogosult, nyolc napon belül a hatáskörrel rendelkező szervhez átteszi, melyről a bejelentőt egyidejűleg értesíti. A tudomásszerzéstől számított egy éven túl előterjesztett panaszt érdemi vizsgálat nélkül elutasítják.
A felügyelőség a vizsgálat befejezésekor a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről – az indokok megjelölésével – a panaszost, illetőleg bejelentőt írásban vagy elektronikus úton haladéktalanul értesíti. Az írásbeli értesítés mellőzhető, ha az elintézésről a jelen lévő panaszost, illetőleg bejelentőt szóban tájékoztatták, és a tájékoztatást tudomásul vette.
Kérelemre indítható eljárások
Annak a félnek a kérelmére folytatható le, akinek a jogát, jogos érdekét az ügy érinti. Ha a munkabaleset kivizsgálásának eredményével a sérült munkavállaló, annak halála esetén hozzátartozója nem ért egyet, a munkabaleset bekövetkezésétől számított három évig kérelemmel fordulhat a baleset bekövetkezésének helye szerint illetékes munkavédelmi hatósághoz és kérheti a munkabaleset körülményeinek kivizsgálását, illetve a balesetnek munkabalesetté minősítését.
Erre a lehetőségre – mint jogorvoslatra – a munkáltató köteles felhívni a sérült vagy hozzátartozója figyelmét a balesettel kapcsolatos munkáltatói álláspontot közlő határozatban.
Ekkor a hatóság által megindított munkavédelmi közigazgatási eljárás ügyfele lesz a munkavállaló – vagy annak hozzátartozója – és a munkáltató is. Ezt követően kerül sor arra, hogy a munkavédelmi felügyelő hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos jogosultságát a tervezett ellenőrzés keretében gyakorolja.
A törvény szerint
Panasz: olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más – így különösen bírósági, államigazgatási – eljárás hatálya alá.
Közérdekű bejelentés: olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.
Forrás: Piac@Profit