A munkavállalói igények kezelése felszámoláskor

A munkáltató felszámolási eljárása során ki minősül munkáltatói jogkör gyakorlójának? A felszámoló jogosult-e a munkavállalók munkaviszonyát megszüntetni? A legsúlyosabb tartalmú azonnali hatályú munkaviszony megszüntetés jogával élhet-e a felszámoló? Ha a felszámolás alatt álló munkáltató nem fizetőképes, akkor a ki nem elégített bérköveteléseknek mi lesz a sorsa? Írásunkban e kérdések megválaszolására vállalkozunk – írja a munkajog.hu.

    A munkáltatói jogok gyakorlója a felszámolás ideje alatt a felszámoló. Ez tehát a gyakorlatban azt jelenti, hogy már a felszámolási eljárás megindulásának kezdetététől a munkáltatói jogokat a felszámoló gyakorolja. Ennek következében a munkaviszonnyal kapcsolatos minden követelést is felé kell bejelenteni. Sőt értelemszerűen ezen felül a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatosan a felszámoló jogosult eljárni, azaz a felszámoló is megszüntetheti a munkavállaló munkaviszonyát felmondás, illetve esetlegesen a munkavállalóval való egyetértésben közös megegyezés útján.
 
  Jellemzően a felszámoló általi felmondás útján történő munkaviszony megszüntetésekre elsősorban a fizetési nehézségek okán egyébként is fennálló okszerű gazdasági következményekre tekintettel kerül sor. Törvényi éllel rögzítésre került a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényben (Csőd tv.), hogy a felszámoló nem gyakorolhatja az azonnali hatályú felmondás jogát. (Csőd tv. 47.§ (3) bek.)
 
   Amennyiben a munkáltató felszámolása során nyilvánvalóan látszik, hogy munkabérigények maradnak kielégítés nélkül, akkor bérgarancia támogatást vehet igénybe a felszámoló, olyan munkavállalók vonatkozásában, akikkel szemben elmaradt, ki nem fizetett bértartozás áll fenn.
 
   A bérgarancia eljárásában milyen a munkáltatóval szemben fennálló követelések előlegezhetőek meg?
 
   A bérgarancia-eljárás keretében a felszámolás, illetve kényszertörlési eljárás alatt álló gazdálkodó szervezetnek a munkavállalóval szemben fennálló kiegyenlíthetetlen bértartozásából származó kötelezettsége előlegezhető meg. Valamint a felszámolás alatt álló kölcsönvevő munkáltató által a kölcsönbeadó részére a kölcsönzött munkavállaló után meg nem fizetett kölcsönzési díj munkabér része, továbbá a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek az iskolaszövetkezet részére meg nem fizetett szolgáltatási díjnak szintén a munkabér része előlegezhető meg.
 
 Ki kezdeményezheti a bérgarancia eljárást?
 
   A felszámoló jogosult a bérgarancia eljárást kezdeményezni, amennyiben a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatott, szokásos magyarországi munkavégzési hellyel rendelkező munkavállalók vonatkozásában fennálló bértartozást a felszámolás kezdő időpontját követően a felszámolási költségek fedezetét jelentő bevételek hiánya miatt a bérfizetési napon nem tudja kielégíteni.
 
   A gyakorlatban már a felszámolási eljárás kezdő időpontjára a legtöbb felszámolással érintett munkáltató jelentős bértarozással rendelkezik a munkavállalói felé. Ez a legtöbb esetben ki nem fizetett, de teljesített munkavégzés eredménye, illetve az az eset sem ritka, hogy a munkavállalókat a munkáltató állásidőre küldi és az erre az időszakra alapbér illeti meg őket.
 
Az eljárás menete
 
  A felszámolás alatt álló szervezet székhelye szerint illetékes munkaügyi központ jogosult elbírálni a felszámoló kérelmét. A munkaügyi központ a beérkezéstől számított 8 nap alatt határozattal dönt a támogatás folyósításáról, vagy a kérelem esetleges elutasításáról. Amennyiben a jogosultsági feltételek fennállnak, 15 napon belül folyósításra kerül sor. Lényeges, hogy 2014. óta közvetlenül a munkavállalóknak, nem pedig a gazdálkodó szervezetnek utalnak. A támogatás munkáltatói oldalon kamatmentes.
 
A bértámogatás mértéke
 
   Egy felszámolási eljáráson belül a bérfizetési napon fennálló bértartozásnak, jogosultanként (munkavállalónként) legfeljebb a tárgyévet megelőző második év nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének ötszöröse (a támogatás 2014. évi maximális mértéke 1.115.000.-Ft). Továbbá, ha a felszámolási eljárás kezdetétől egy év eltelt, azon jogosultak esetében, akikre vonatkozóan az addig igénybevett összeg kimerítette az előbb hivatkozott ötszörös mértéket, jogosultanként további, legfeljebb kettő havi bruttó átlagkeresetnek megfelelő támogatást igényelhet a felszámoló.
 
   Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből maximum olyan mértékű támogatás igényelhető, amennyivel a gazdálkodó szervezetnek a munkavállalóval szemben a bérfizetés napján fennálló bértartozása meghaladja a gazdálkodó szervezetnél a bérfizetés napjáig és azt követően - a kérelem benyújtásáig - keletkezett forrás együttes összegét.
 
  Ugyanakkor fontos tudni, hogy azon munkavállalókkal szembeni bértartozást, akiknek a munkaviszonya a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg, a felszámoló köteles rendelkezésre álló fedezet hiányában - a munkavállaló külön igénybejelentése nélkül is - a felszámolási zárómérleg elkészítését megelőzően a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből megigényelni.
 
Kizáró okok
 
  Nem terjeszthető elő bérgarancia támogatás iránti igény olyan munkavállaló vonatkozásában, aki nem magyarországi szokásos munkavégzési hellyel rendelkezik. Továbbá a felszámoló viszonylatában speciális kizárási okok szerepelnek a vonatkozó jogszabályban, akikre vonatkozóan nem igényelhető támogatás. Így olyan munkavállalókat érintően, akik a felszámolóval a felszámolás elrendelésekor vagy azt megelőző fél éven belül tagsági (részvényesi) jogviszonyban, vagy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban állnak, illetőleg álltak, vagy esetlegesen a felszámolónak vagy a felszámoló szervezet egyes munkavállalóinak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója.
 
A bérgarancia támogatás visszafizetése
 
  A támogatás visszafizetésére a munkáltató köteles, legkésőbb annak folyósításától számított 60. napon, illetve ha a felszámolási zárómérleg benyújtására a 60. napot megelőzően kerül sor, a fizetési kötelezettség a felszámolási zárómérleg benyújtásának napját megelőző napon válik esedékessé. A visszafizetés módja pénzbeli teljesítés, már nincsen helye a korábbi gyakorlat szerinti engedményezésnek.
 
A felszámolási eljárás befejezése és a bérigények érvényesítése
 
   Ha már bizonyos, hogy a munkáltató tevékenységét felszámolás útján megszüntetik, akkor a felszámolási eljárás végén a munkáltató meglévő vagyonából a törvényben meghatározott sorrendben kell kielégíteni a fennmaradó tartozásokat. A munkavállalók munkabérhez való jogának garanciális biztosítása érdekében felszámolás alatt álló adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások kifizetésére az első helyen kell, hogy sor kerüljön a felszámolási költségek körében. Amennyiben a munkáltatónak van vagyona, akkor azt így első körben a felszámolási költségekre, köztük a bértartozásokra kell fordítani, a további követelések kielégítésére ezek után kerülhet sor.
 
Forrás: munkajog.hu