A másodállás

A Munka Törvénykönyve nem tartalmaz kifejezett szabályt arra, hogy a munkavállaló a munkaviszonya mellett fenntarthat-e másik foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt is, a főállás és mellékállás kifejezéseket sem tartalmazza a jogszabály. Amit pedig a törvény kifejezetten nem tilt, az lehetséges. Ugyanakkor számos feltételt figyelembe kell venni ahhoz, hogy a munkavállaló másodállása ne jelentsen problémát – írja a munkajog.hu.

  Először is, csak olyan másik foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesíthető, illetve tartható fenn (pl. munkaviszony, megbízási vagy vállalkozási jogviszony), amely nem veszélyezteti a korábban létesített munkaviszonyból eredő kötelezettségek teljesítését. Aggályos például, ha a két jogviszonyban a munkaidő részben egybeesik, vagy ha munkavállaló a másodállásából jön dolgozni, és ezért nem tud pontosan megérkezni a munkahelyére, vagy engedély nélkül „lerövidíti” pár perccel a munkaidejét, hogy időben odaérjen a másik munkahelyére.
 
   A másodállás akkor is kötelezettségszegéshez vezethet, ha a munkavállaló amúgy a munkaidőt tiszteletben tudja tartani. Például, az általános munkarendben dolgozó munkavállaló hétvégére is vállal egy részmunkaidős munkaviszonyt. Ebből eredően viszont rövidesen annyira fáradt lesz, hogy a főállásában sem tud megfelelően teljesíteni. Ilyenkor a munkavállaló hiába van jelen a számára előírt helyen és időben, nincs munkára képes állapotban, ezért pedig nem teljesíti megfelelően rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségét.
 
   A munkaviszony mellett fenntartott további munkavégzésre irányuló jogviszonyok felvethetik a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetését is. Ilyen eset lehet, ha a munkavállaló a munkáltatója versenytársánál helyezkedik el másodállásban, vagy azonos tevékenységű saját vállalkozást vezet a munkaviszonya mellett. A munkáltatónál megismert üzleti stratégiák, folyamatok lemásolása, a munkáltató ügyfeleinek, beszállítóinak átcsábítása vitán felül sérti a munkáltató jogos gazdasági érdekeit, ezért tiltott magatartásoknak minősülnek.
 
  Kérdés persze, mit tehet a munkáltató, ha a munkavállalója a másodállása miatt megszegi valamely a munkaviszonyból eredő kötelezettségét. A munkáltató természetesen nem szüntetheti meg a másik foglalkoztatóval fennálló jogviszonyt, sőt erre a munkavállalóját sem kötelezheti. A munkáltató ugyanis csak a vele létesített munkaviszonyból eredő kötelezettségek megszegése miatt tehet intézkedéseket, jogköre nem terjed ki a másik jogviszony alakítására. Azaz, nem írhatja elő, hogy a munkavállaló mondja fel a konkurensével létesített másodállását. Felhívhatja viszont munkavállalóját, hogy ha nem szünteti meg a jogos gazdasági érdekeit veszélyeztető magatartást, úgy a vele fennáll munkaviszonyát (akár rendkívüli felmondással) meg fogja szüntetni és/vagy kárigényt érvényesít. Persze elképzelhető, hogy a munkavállaló a kötelezettségszegést úgy is meg tudja szüntetni, hogy mellette a másodállást is meg tudja őrizni. Például, a gyakori késések orvosolhatóak a másik jogviszonyban a munkaidő újraszervezésével is.
 
   Gyakori kérdés, hogy köteles-e a munkavállaló bejelenteni munkáltatójának, ha a munkaviszonya fennállása alatt máshol is dolgozik. A törvény azt követeli meg, hogy a felek tájékoztassák egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról, amely a munkaviszony létesítése, valamint a Munka Törvénykönyvében meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. A tájékoztatást olyan időben és módon kell megtenni, hogy az lehetővé tegye a jog gyakorlását és a kötelezettség teljesítését.
 
   A fent kifejtettekből láthatóan a munkavállaló másodállása nem feltétlenül érinti a munkaviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket. Ezért általános jelleggel nem jelenthető ki, hogy a további munkavégzésre irányuló jogviszonyt kötelező bejelenteni. Például, nincs jelentősége az általános munkarendben foglalkoztatott zenetanár munkaviszonya szempontjából, hogy vasárnap délutánonként megbízási szerződés alapján futballbíróként dolgozik egy sportszövetségnél. Ha viszont a munkaidő, vagy a munkáltató jogos gazdasági érdekei szempontjából van összefüggés a két jogviszony között, a munkáltató tájékoztatása kötelező. Ez azért is fontos, mert ha a munkáltató a tájékoztatást tudomásul veszi, és nem emel kifogást a munkavállaló másodállásával szemben, akkor – ha újabb körülmény nem merül fel – nem is hivatkozhat később arra, hogy az jogos gazdasági érdekét veszélyeztetné.
 
  A párhuzamos jogviszonyoknak nem csak a munkajog, hanem az adójogi és a társadalombiztosítási szabályok szempontjából is lehet jelentősége. Például, a béren kívüli juttatások kedvező adókulccsal adható összege szempontjából a különböző foglalkoztatóktól kapott juttatások összeszámítandóak. Ezért a munkáltató nyilatkoztathatja a munkavállalót, hogy másik foglalkoztatási jogviszonyban kapott-e és ha igen, milyen mértékben ilyen juttatásokat (pl. Erzsébet utalványt). A munkavállalónak azonban ekkor sem kell bejelentenie, hogy milyen jogviszonyban, milyen munkakörben, mely foglalkoztatónál dolgozik még, a tájékoztatás csak a kapott juttatásra terjed ki.
 
Forrás: munkajog.hu