Tudjon meg mindent a lakáscélú támogatásokról

A rendelet hatályba lépése óta több cikkben is foglalkoztunk a szabályozás ismertetésével, ebben a cikkben összegyűjtöttük az adósok és munkáltatóik körében felmerült értelmezési kérdéseket – írja a munkajog.hu.

   A személyi jövedelemadóról szóló (Szja) törvény 1. számú mellékletének 2.7. és 9.3. alpontja szerint a munkáltató adómentes támogatást nyújthat a munkavállalója részére hitelintézet (pénzügyi vállalkozás) vagy a kincstár útján
belföldön fekvő lakás tulajdonjogának, haszonélvezetének és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzésére (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is),
belföldön fekvő lakás építésére, építtetésére,
belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítésére,
lakás korszerűsítésére,
az előzőekben felsorolt lakáscélú felhasználásra hitelintézettől, pénzügyi vállalkozástól vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, illetve a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek (például kamat, a késedelmi pótlék, a végrehajtási díj, a jelzálogjog törlésének díja, az előtörlesztési díj és az olyan biztosítás díja, amelynek biztosítói teljesítése kizárólag a hitel törlesztését szolgálja) teljesítésére.
 
   Ide tartozik továbbá, ha a munkáltató az előbbi célokra korábban nyújtott kölcsönt elengedi.
 
   A támogatás folyósítására vonatkozó részletes előírásokat az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet tartalmazza.
 
   Ki kaphat adómentesen lakáscélú támogatást?
 
  A támogatást csak munkáltató adhatja a munkavállalójának, azaz olyan magánszemélynek, aki vele a Munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyban áll, vagyis a részmunkaidősök, bedolgozók, távmunkát végzők, határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatottak is kaphatják. Ha például egy bt-ben tulajdonos és egyben alkalmazott is a magánszemély, megkaphatja a támogatást, viszont nem lehet adni annak, aki a társas vállalkozásnak csak személyesen közreműködő tagja, vagy vele megbízási szerződéssel, vállalkozási szerződéssel áll jogviszonyban. Az egyéni vállalkozó is adhat ilyen támogatást a vele munkaviszonyban álló magánszemélynek (akár családtagjának is).
 
 Függ-e a támogatás a munkaviszony időtartamától?
 
   A munkaviszony időtartamának nincs jelentősége, de belső szabályzatban rögzíthető, hogy milyen feltételek mellett biztosítja azt a munkáltató a munkavállalók számára.
 
Kötelező-e minden munkavállalónak adni?
 
  A támogatást nem kötelező minden munkavállaló számára juttatni, de például a munkáltató választható cafeteria juttatásként is adhatja.
 
Kaphat-e külföldi munkavállaló is adómentesen lakáscélú támogatást?
 
  Ha a munkavállaló külföldi állampolgár, és a támogatás feltételeinek egyébként megfelel, a belföldön lévő lakással összefüggésben kaphat adómentesen lakáscélú munkáltatói támogatást.
 
Lehet-e adómentes támogatást adni használt lakás vásárlására?
 
  Ha a lakás belföldön van, és egyébként megfelel a méltányolható lakásigénynek, a támogatás adható.
 
Feltétel-e az első lakásszerzés?
 
  A munkáltatói támogatás adómentességnek nem feltétele az első lakásszerzés, ez csak a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (Kormányrendelet) szerinti állami támogatás esetében feltétel.
 
  Ez azt jelenti, hogy az együtt költöző családtagoknál nem kell vizsgálni, hogy a támogatásban részesülő munkavállalónak és családtagjainak t van-e (volt-e) a tulajdonában más ingatlan vagy ingatlanrész, vagyis a meglévő (akár több) ingatlan vagy ingatlanrész, haszonélvezeti jog nem kizáró ok, így a támogatás adómentességének nem feltétele a meglévő lakás (ingatlan) értékesítése sem. A támogatásban részesülő munkavállaló esetében is csak azt kell vizsgálni, hogy – ha az egyéb feltételek fennállnak – az a lakás, amellyel összefüggésben a támogatást kapja, saját lakásának tekinthető-e.
 
Mi tekinthető saját lakásnak?
 
  A 15/2014. (VI.3.) NGM rendelet szerint a magánszemély saját lakása az a lakás, amelyben a magánszemély bármely arányban tulajdonos vagy haszonélvezettel bír, továbbá saját lakásnak minősül az a lakás is, amelynek bármilyen arányú tulajdonjogát, haszonélvezetét a magánszemély a támogatás felhasználásával szerzi meg, ideértve a tulajdonjog zártvégű lízing keretében történő megszerzését is. Ez azt jelenti, hogy ha például a szülő vett fel lakáscélú hitelt, de a lakás tulajdonjogát 100 százalékban a gyermeke javára jegyezték be, és haszonélvezeti jogot a szülő javára nem jegyeztek be, a szülő számára adómentes törlesztési támogatás akkor sem adható, ha a lakásba a gyermekével együtt beköltözik. Ha viszont a haszonélvezeti joga fennáll, vagy például legalább néhány százaléknyi tulajdonjoga van, akkor is jogosult a támogatásra, ha a lakásba nem költözik be.
 
   Házastársak által közösen felvett hitel adóstársaként akkor jogosult mindkét fél a törlesztéshez adómentes munkáltatói támogatásra, ha a lakás az ingatlanügyi hatóságnál osztatlan közös tulajdonként, vagy meghatározott arányú tulajdonként szerepel, vagy ilyenként kerül bejegyzésre, vagy bizonyítható, hogy a feleknek a lakásra vonatkozó közös tulajdonjoga a házassági vagyonközösség létrejöttével keletkezett. Ugyanakkor a házassági vagyonközösség létrejötte előtt meglévő, illetve azt követően különvagyonnak minősülő lakás megszerzésére, építésére (bővítésére), korszerűsítésére az egyik fél által felvett lakáscélú hitel törlesztésére nem kaphat adómentes munkáltatói támogatást az a másik fél, aki ugyan adóstársként, kezesként szerepel a hitelszerződében, de az érintett lakásra nem szerzett (szerez) tulajdonjogot, haszonélvezeti jogot (akkor sem, ha a házassági életközösség alatt a felek a lakást állandó közös lakóhelyül használják);
 
Mit jelent a méltányolható lakásigény?
 
   A Szja törvény 1. számú mellékletének a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességéről rendelkező 2.7. alpontja a támogatással érintett lakásra vonatkozóan kiköti, hogy a lakás szobaszáma ne haladja meg a Kormányrendelet szerint meghatározott méltányolható lakásigényt. A méltányolható lakásigénynek való megfelelés vizsgálata során a lakás szobaszámát a magánszemély azon nyilatkozata alapján kell meghatározni, amely a lakás szobáinak alapterületét szobánként külön-külön tartalmazza. A lakás szobáinak számát a Kormányrendelet szabályai szerint kell meghatározni [NGM rendelet 3. § (1) bekezdés].
 
   A lakószobák számának megfelelő méltányolható lakásigény mértéke a Kormányrendelet 3. §-ának (2) bekezdése alapján az együttköltöző (lakó) családtagok számától függően a következő:
-egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba,
-három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba,
- négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba.
 
   Minden további személy esetében fél lakószobával nő a lakásigény mértéke. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél a lakásigény mértékének alsó határa fél lakószobával, de legfeljebb három lakószobáig nő, felső határa egy lakószobával nő. Kettő fél lakószobát egy lakószobaként kell figyelembe venni. A támogatás adómentessége szempontjából a megadott szobaszámoknak csak a felső határa jelent korlátot, az nem kizáró ok, ha a lakás szobaszáma nem éri el az alsó határt.
 
   A lakás szobáinak alapterületét szobánként külön-külön kell megadni a Kormányrendelet 3. §-ának (3) bekezdése értelmében – a padlóburkolat jellegétől függetlenül – a következők szerint:
- a fél lakószoba hasznos alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert,
- a lakószoba hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter, amennyiben ennél nagyobb, úgy két szobaként kell számításba venni;
- amennyiben a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy – egy lakás esetén egy alkalommal – két szobának számít,
- a lakószobának legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel kell rendelkeznie.
 
Van-e jelentősége az alapterület szerinti építési költségnek?
 
  A méltányolható lakásigény a Kormányrendelet szerinti állami támogatások szempontjából az alapterület szerinti építési költség szerint is meghatározható ugyan, de a Szja törvényben 2014. II. 25-étől fontos változás, hogy az adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás szempontjából ez a módszer nem alkalmazható. Tehát a jelenleg hatályos rendelkezés értelmében csak az együttköltöző családtagok száma szerint meghatározott szobaszámnak van jelentősége. Ez a változás a korábban nyújtott támogatásokat, illetve a korábban már megállapított méltányolható lakásigényt nem érinti, de ha kedvezőbb, 2014. január 1-jétől alkalmazható.
 
Mikor kell igazolni a méltányolható lakásigénynek való megfelelést?
 
  A méltányolható lakásigény feltételének való megfelelés a támogatás folyósítása évének első napjától a felhasználás igazolására előírt időpontig terjedő időszak bármely napjára vonatkozóan vizsgálható. Ha a méltányolható lakásigénynek való megfelelést a hitelintézet (pénzügyi vállalkozás), vagy a kincstár, vagy a munkáltató bármely oknál fogva korábbi időpontban – az akkor hatályos rendelkezések alapján – már megvizsgálta és megállapította, e feltétel fennállása a korábbi vizsgálatról készült okirat másolatával vagy a hitelintézet (pénzügyi vállalkozás), illetve a kincstár erről szóló igazolásával is igazolható.
 
  Amennyiben a lakáscélú hitel felhasználásával megszerzett (épített, építtetett) lakás a támogatás folyósításakor már nincs a munkavállaló tulajdonában (haszonélvezetében), akkor a méltányolható lakásigénynek való megfelelés igazolására a hitel folyósítója által kiállított, a méltányolható lakásigény korábbi vizsgálatáról készült okirat másolata, ennek hiányában a munkavállaló által a méltányolható lakásigénynek való megfelelésről tett nyilatkozata és a megfelelést – a hitel folyósítását követő bármely, a tulajdonjog (haszonélvezeti jog) fennállásának időszakára eső időpontra vonatkozóan – igazoló okirat, bizonylat is elfogadható.
 
Ki számít együttköltöző vagy együttlakó családtagnak?
 
  A Kormányrendelet 3. §-ának (2) bekezdése, valamint a 7. § értelmében – a jövedelmétől függetlenül – a támogatásban részesülővel együttköltöző családtagként lehet figyelembe venni
- a házastársát, az élettársát,
- a kiskorú, a vérszerinti, az örökbe fogadott, a gyámolt és a nevelt gyermeket (aki a 18. életévét még nem töltötte be, ha már betöltötte, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem érte el, illetve megváltozott munkaképességű személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg);
- a szülőjét, a házastársának szülőjét (mostoha- és nevelőszülőjét), a nagyszülőjét, a testvérét, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy megváltozott munkaképességű személy.
 
  A gyermeket – a teljes ellátást biztosító intézetben tanuló gyermek kivételével – közös háztartásban élőnek kell tekinteni akkor is, ha tanulmányai folytatása miatt a lakásigény megállapításának időpontjában nem lakik (lakott) a támogatásban részesülő lakásában.
 
  Ha például valaki a házastársával, két gyermekével és a házastársa édesanyjával költözik együtt, négy és félszobás lakás számít méltányolhatónak, míg ha ugyanebben a létszámban élettársról és annak gyermekeiről van szó, az élettárs és gyermekei beszámíthatóak, míg az élettárs szülője (édesanyja), más rokona nem számítható be, vagyis a négyszobás lakás minősül méltányolhatónak.
 
Kaphatja-e a támogatást az egyedülálló vagy nem családtaggal beköltöző személy?
 
  Az egyedülálló személy is nyilvánvalóan kaphat a munkáltatójától adómentes támogatást, függetlenül attól, hogy egyébként kivel (hány személlyel, nem családtaggal) költözik, lakik együtt. Az együttköltöző családtagok számának akkor van jelentősége, ha a lakószobák száma háromnál több (ugyanis a háromszobás lakás egyedülállók esetében is méltányolhatónk számít).
 
Hogyan igazolható az együtt-lakás?
 
  Az NGM rendelet 3. §-ának (2) bekezdése alapján a méltányolható lakásigénynek való megfelelés vizsgálata során az együttköltöző vagy együttlakó, a Kormányrendelet szerinti családtagok számát a lakást a családtag lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként feltüntető érvényes lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolatával vagy a családtag korábbi, a méltányolható lakásigény feltételének való megfelelés vizsgálatának időpontjára vonatkozó lakcímét igazoló, a lakcímnyilvántartást vezető hatóság által kiállított igazolással kell bizonyítani. Az együttlakó gyermektelen vagy egygyermekes házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe veendő születendő gyermeket vagy gyermekeket a Kormányrendelet szerinti megelőlegező kölcsön igénybevételére vonatkozó szerződés alapján a megelőlegező kölcsönt nyújtó hitelintézet (pénzügyi vállalkozás) által kiállított okirat igazolja.
 
   Kérdés például, hogy ha a támogatni kívánt személy állandó lakcíme nem a támogatással érintett lakás, de ténylegesen ott lakik, ő együtt élő családtagnak számít-e? Mivel a rendelet szövege a tartózkodási helyet is megemlíti, amennyiben a tartózkodási hely is szerepel a lakcímkártyáján ő is beleszámít az együttlakók létszámába (a lakcímkártyára az állandó lakóhely mellett a tartózkodási helyet is feltünteti a hatóság, ha azt bejelentik). Fordított esetben, ha az állandó lakcím a támogatással érintett lakás, de valamilyen okból tartózkodási hely is szerepel a lakcímkártyán, az nem zárja ki az együtt lakó családtagot a jogosultak köréből.
 
Forrás: munkajog.hu