Miért szűnik meg a munkanélküli segély?

A 2013-as sokkoló adatok után idén áprilisban trendforduló látszik a hazai szegénységi kockázatok alakulásában. Először emelik a rendszeres szociális segély összegét, és a kormány azt tervezi, csak a méltányossági segélyezés marad az önkormányzatoknál. Eközben folytatódik a juttatások átirányítása a középosztálytól a legszegényebbekhez. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

   Trendfordulót sejtenek a statisztikusok, mivel 2014 tavaszán a válság óta először fordult elő, hogy javul a magyar lakosság szegénységi kockázata. Mindezt alig néhány nappal azután hozták nyilvánosságra, hogy az MTA szociológusai a 2013-as év sokkoló eredményei alapján arról beszéltek, hogy a visegrádi országok helyett a bulgárok és a románok (Európa szegénylegényei) szintje felé közelítünk.
 
  Idén azonban jelentős javulást történt, csökkent a munkaerőpiacról kiszorulók aránya és mintegy negyedmillióval esett vissza azoknak a száma, akik alapvető szükségletek kielégítéséhez sem rendelkeznek megfelelő javakkal (például nem tudnak kétnaponta húst fogyasztani, befűteni a lakásukat vagy nincs színes tévéjük, telefonjuk).
 
   2012-ben 32 ezer, tavaly pedig 33 ezer közmunkás tudott a (legális) munkaerőpiacon elhelyezkedni (és még 180 nap múlva is állásban volt), szenvedélyes vitát kiváltva a szociológusok között arról, hogy ez rossz vagy éppen impozáns szám-e. (Mi úgy látjuk, hogy siker a zömmel alacsony iskolázottságú közmunkások piaci elhelyezkedése.)
 
   Jövőre újabb nagy vitát kiváltó intézkedések várhatóak. Több mint kétszáz település nem kap például egyetlen fillért sem a méltányossági segélyek kifizetésére a központi költségvetéstől, ezt az iparűzési adóból kell kigazdálkodniuk. Ötszáz forinttal emelik jövőre a járások által fizetendő rendkívüli szociális segély havi összeget. Ezzel egyidőben pedig egy fontos segély, az eddig a feltételek teljesülése esetén kötelezően folyósítandó lakásfenntartási támogatás is átkerül a méltányossági körbe. S ez nem aprópénz, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2012-ben 53 ezer forint volt a „fűtési segély” egy ellátottra jutó éves összege.
 
   A kormány a közmunkaprogramot az addig jellemzően a középosztály számára elérhető munkanélküli segélyekre költött összegből finanszírozta (kilencről három hónapra csökkentve a folyósítás időtartamát), és a következő években is ezt folytatja tovább, tervbe véve a jelenleg álláskeresési támogatásnak hívott juttatás teljes felszámolását.

Forrás: Válasz