Bérrendezés nélkül még több orvos fog elmenni

Nyilván nem az a célja senkinek, hogy az orvosok hálapénzből éljenek vagy elmenjenek, tehát a szabályok mellé oda kellene tenni egy olyan bérrendszert, ami megközelíti, még ha messziről is, egy nyugat-európai orvosnak a keresetét, mondja Albert István, a Magyar Orvosi Kamara budapesti szervezetének elnöke a vs.hu-n. Szerinte az, ha tilos lesz pénzt kérni az OEP által nem finanszírozott szolgáltatásokért, vagy azért, hogy valaki oda és ahhoz menjen, akihez szeretne, az inkább a paraszolvenciát fogja kissé megszilárdítani. Ha ugyanis az emberek nem tudnak hivatalosan fizetni azért hogy jobb szolgáltatást kapjanak, vagy megkerüljék a rendszert, akkor előtérbe kerül az, hogy megpróbálják a szerintük megfelelő emberek zsebébe tenni a pénzt.

   A kamara hivatalosan még nem foglalkozott a parlamenthez benyújtott tervezettel, mert van ugyan egy javaslat, de nem látszik, hogy mit tesznek mellé, nem látszanak a részletszabályok. Eddig is hoztak szabályokat, de azok korábban mindig felpuhultak, emlékeztet Albert István. Ráadásul hatástanulmányok sem készültek, vagy legalábbis a kamara budapesti szervezete nem ismeri őket.
 
   Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha most majd nagyon szigorúan betartatják a szabályokat, tehát semmiképp sem lehet eltérni a beutalási rendtől, azt mondta, hogy ez biztosan az orvosok jelentős részének érdekei ellenére szolgál, és főleg a hálapénzes szakmákban. Ott ugyanis részben abból élnek, hogy a beteg kéri és fizet azért, hogy a válaszott orvoshoz mehessen. Ha ez a lehetőség elvész, akkor az orvosnak marad a szakorvosi fizetése, ami lassan kevesebb lesz mint a rezidenseké, sőt van, akinek most is kevesebb. Ez pedig fokozhatja az elvándorlást akár a magánszektorba, akár külföldre. Ha pedig még több orvos elmegy, akkor a maradék még kevésbé bírja, hiszen még nagyobb terhelés lesz. Fokozódni fog a kiégés, több lesz a hiba, aminek következtében még több orvos megy el az állami intézményekből, vagyis ördögi kör alakul ki. Ez növelheti a várólistákat is.
“Nyilván nem az a célja senkinek, hogy az orvosok hálapénzből éljenek, vagy elmenjenek, tehát ha a szabályok mellé oda tudnak tenni egy olyan bérrendszert, ami megközelíti, még ha messziről is, egy nyugat-európai orvosnak a keresetét, akkor lehet hogy kisebb ellenállásba ütközne a terv az orvosok részéről, akkor is, ha a betegek nem biztos, hogy örülnének ennek.”
 
  Albert István szerint elképzelhető, hogy a köz- és a magánellátás drasztikus szétválasztásával tisztábbak lesznek a viszonyok. “Csak bennem az a kérdés fogalmazódik meg, hogy milyen jogon vesszük el a lehetőséget valakitől, aki egész életében tébét fizetett, és akár életében először magánorvosnál járt, hogy a kórházban tb-alapon megoperálják.“
Úgy tűnik ugyanis, hogy az egészségügyi vezetés részéről határozott szándék, illetve terv van arra, hogy ha valaki egy ellátást magánrendelőben kezdett meg, akkor azt ott is fejezze be.
 
  Kérdés, hogy ezt technikailag hogy lehet megcsinálni, mondja a budapesti szervezet elnöket. Hiszen miután valaki magánorvosnál járt, ha kell, elmehet egy állami rendelőbe is, és kezdeheti előről ott. Így plusz kör iktatódik a rendszerbe, ami plusz pénzt vesz ki onnan. Magánorvos most sem utalhat be beteget állami rendelésre, most is el kell küldeni először államiba, ami akár lehet az az intézmény is, ahol az orvos főálllásban dolgozik. Ott is bekönyvelik, ott kifizeti a tb, és innen lehet kórházba, vagy bizonyos vizsgálatokra tovább utalni. Ez pedig egy csomó felesleges betegutat jelent.
 
   Ha ezt a lehetőséget megszüntetik, nem lesz értelme állami rendelőben dolgozni, sokan ugyanis csak ezért dolgoznak még ott. Albert Istvánnak az a tapasztalata, hogy a betegek többsége viszont nem tudja kifizetni a tisztán magánellátást. Úgy látja, hogy annyi pénzük még van, hogy kifizessenek egy konzultációt, talán ki tudnak fizetni egy labort is, de komolyabb vizsgálatot már nem, műtétet meg pláne. Így ezek a betegek elvesznek majd a magánrendelőkből, betódulnak az állami intézményekekbe, amelyek nem fogják bírni a terhelést. Kivéve, ha emiatt nem lesz kereslet magánrendelésre, és az orvosok emiatt visszakényszerülnek az állami ellátásba. Lehet, hogy ez a cél. Akkor viszont azok közül, akiknek módja lesz rá, márpedig a tapasztaltabb orvosoknak általában van erre módja, sokan továbbra is külföldre fognak menni. Itt tehát újra bérrendezés szükségessége merül fel, hiszen Nyugat-Európában egy orvos egyetlen munkaidőben megkeres annyi pénzt, hogy eltarthassa a családját, és a zömének nem kell magán praxis.
 
  Albert István szerint nem jelentene megoldást az sem, ha az intézmény pénzt kérne azért, hogy a választott orvos lássa el a betegt. Az orvosnak, különösen egy sztárorvosnak így nem maradna ideje a nem fizetős betegekre. Ezt hivatalos rendszerként bevezetve sérülne a célként megfogalmazott, egyenlőséghez való jog.
 
Forrás: vs.hu