Beindult az egészségügyi szabálygyár

Négy éve még 27, tavaly már csak 24 napot volt táppénzen egy magyar munkavállaló. Csökkent a betegállományban lévők aránya és száma is, nem beszélve a táppénzkiadásokról, amelyek az utóbbi három évben húszmilliárddal apadtak. Ennek ellenére a kormány még mindig úgy látja, van mit szigorítani a táppénzrendszeren: több erre vonatkozó módosító indítvány is szerepel a parlament előtt lévő salátatörvényben – írja a Világgazdaság.

   Lehetővé teszik a táppénz ideiglenes, meghatározott időre szóló és mértékű megvonását „a jogsértő magatartások visszaszorítása érdekében”. Az indoklás szerint ugyani „előfordul, hogy a biztosított a táppénzes időszak meghosszabbítása érdekében saját maga késlelteti a gyógyulást, illetve nem működik együtt a kezelőorvosával”. Ezért azt, hogy a beteg valóban beteg, vagyis megalapozott a táppénz igénybevétele, a jövőben az ellenőrző orvos – a kezelő orvos jelenlétében – a biztosított „tartózkodási helyén” is ellenőrizhetné.
 
   A táppénz kiszámításánál megszűnik a rendszeres és a nem rendszeres jövedelem közti különbség. A táppénz összegét a törvényjavaslat értelmében az adóbevallásban szereplő jövedelem képezi. A korábban bevallott adatokra persze bárki kérhet önrevízió, ami ugyanakkor a táppénz összegét akár utólag is befolyásolhatja – a javaslat szerint akár másfél évvel utólag is. Ez azt is jelentheti, hogy ha a hibás jövedelembevallás, akkor vissza kell fizetni a táppénzt az adóhatóságnak. Aki pedig ezt elmulasztaná, annak a gyesből, vagy a későbbi táppénzből is levonhatnák a különbözetet (a levonás azonban ez esetben sem haladhatja meg az ellátás egyharmadát).
 
   A vegyes törvényjavaslat-salátában bújik meg az a módosító indítvány is, amely szabad utat adna a gyógyszer-nagykereskedelem állami monopóliummá tételének. Tennék ezt oly módon, hogy a gyógyszer-nagykereskedelmet is a „Létfontosságú rendszerek és létesítmények” közé sorolnák, amelyeket nemzetbiztonsági, gazdasági, közegészségügyi vagy közbiztonsági okokból kiemelten kell kezelni. Mint a törvénymódosítás indoklása fogalmaz, az „alágazaton belül létfontosságú rendszerelem azonosításának és kijelölésének szükségessége merült fel”.
 
   Amikor a gyógyszer-nagykereskedelem államosításáról szóló hírek hetekkel ezelőtt felröppentek, a Világgazdaságnak szakértők úgy nyilatkoztak: a kormány így akar nyomást gyakorolhat a cégekre a kórházak adósságmentesítése során. Az egészségügyi intézmények tartozása október végén meghaladta a 70 milliárd forintot, miközben jövőre a tervek szerint összesen legfeljebb 60 milliárd forint lesz a kórházak adósságkonszolidációjára. Ugyanakkor, a kórházi gyógyszerellátás „átsorolásával”, különösen, hogy a tervek szerint azokat majd az állam veszi át és rendezi, valóban térdre kényszeríthetik a három nagy gyógyszer-nagykereskedőt, a Hungaropharmát, a Phoenix-et és a TEVA-t.
 
Mindent bele
 
  Több tucatnyi törvény és rendeletet módosítanak a következő hetekben az egészségügyeben. A dömpingbe sok minden belefér. Így például, hogy kiveszik a kórházban finanszírozható ellátások közül az addiktológiai rehabilitációt, míg a jövőben járóbeteg-ellátásban nem finanszírozzák a gasztroenterológiai rehabilitációt. De olyan módosításra is ügyeltek a jogalkotók, mint hogy a kisújszállási Kumánia Gyógyfürdő Kft.-nek a következő évekre 7,5 millió forintos központi támogatást javasoljanak megszavazni az egészségügyi dogozók béremeléséhez.
 
Forrás: Világgazdaság