Mennyit ér a nemzetközi tapasztalat a magyar munkaerőpiacon?

Ezzel a címmel rendeztek beszélgetést a Tempus Üzleti Kávéház ez évi utolsó találkozóján. Kamasz Melinda moderálásával arra keresték a választ, hogy többre értékeli–e a munkaerőpiac a külföldi tapasztalattal rendelkező pályakezdőket és milyen kompetenciái fejlődnek a leendő munkavállalóknak a külföldi tanulmányi félév vagy szakmai gyakorlat során – olvasható a munkajog.hu oldalán.

   Szabó Csilla, a Tempus Közalapítvány koordinátora elmondta, hogy évente 4300-4400 magyar hallgató jut Erasmus ösztöndíjhoz, és közülük körülbelül 1000 diák az, aki külföldi szakmai gyakorlaton vesz részt. A magyarok elsősorban Németországot, Angliát, Franciaországot preferálják, és újabban fél évnyi tanulás után akár fél év külföldi szakmai gyakorlatot is vállalhatnak a diákok.
 
   A meghívottak közül Nagyházi Anna, a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzatának tagja is Finnországban tanult és tapasztalata szerint a gyakorlati idő alatt a diákok önállóságot tanulnak, nyitottak, érzékenyebbek lesznek a világra, jelentős személyi fejlődésen mennek keresztül. Az a tudásuk gyarapszik, amit ma a munkahelyek elvárnak. Patai Krisztina, a Randstad pénzügyi csoportvezetője saját tapasztalatán keresztül utalt arra, hogy külföldön gyakorlatiasabb az oktatás, önállóbbak lesznek a diákok.
 
   Egy 2013-as Educatio felmérés szerint (Diplomás Pályakövetési Rendszer), akik külföldi tapasztalattal rendelkeztek, itthon nettó 68000 Ft-al több bérért tudtak elhelyezkedni.
 
   A megújult Europass önéletrajzot a jelen lévő HR-esek nem ismerték, de a tapasztalataik alapján kiemelték, hogy érdemes a pályázó egyéniségét is bemutatni az önéletrajzban. E tekintetben mindenképp pozitívum, ha az önéletrajzban feltüntetik a külföldi gyakorlatot, hiszen ez arra utal, hogy a diák már egyetemistaként is kereste a szakmai fejlődés lehetőségét. Zemlényi Tamás, a GE Power&Water HR menedzsere kiemelte, hogy neki bruttó egy perce van a beérkezett önéletrajzok véleményezésére, ezért nagyon fontos, hogy az csak a fontos információkat tartalmazza.
 
  A nyelvtudás fontossága a beszélgetés során végig fókuszban volt. A résztvevők egyöntetűen hangsúlyozták, hogy a külföldi gyakorlat alatt fejlődik a diákok nyelvi ismerete, kommunikációs készsége, beszédstílusa és az így szerzett gyakorlattal a hazatérés után könnyebben találnak munkát. Magyarországon egyre több szolgáltató központot nyitnak a multinacionális cégek, ahol már egy nyelvtudás nem elegendő. Az angol nyelv az alap és emellett német, francia, spanyol nyelvtudás is elvárás, aki pedig hollandul is tud, az igazi kuriózum.
 
Forrás: munkajog.hu