Milyen hatása lehet vasárnapi üzletbezárásnak a webshopokra?

Az áruházláncokkal szembeni kormányzati büntetőpolitika is hozzájárulhat ahhoz, hogy jövőre még az ideinél is nagyobb mértékben bővüljön az online kereskedelmi forgalom. Az online árusítástól eddig ódzkodó nagy láncok is sorra indítják a webáruházakat, jövőre már barátkozás helyett webshoppingol a magyar – olvasható a Népszabadságban.
 
  A korábbi robbanásszerű piacbővüléshez képest is hegymenetbe kapcsolt a hazai netes kereskedelem: az eNet becslései szerint az idén 266 milliárd forint körül alakulhat a webshopok forgalma, ami csaknem 50 milliárd forintos, 22,5 százalékos bővülés a tavalyi évhez képest. Az eNet korábban több, egy pesszimista, egy realista és egy optimista prognózist állított fel a magyar piacra.
 
   Az eddigi piaci adatok alapján egyértelműnek tűnik, hogy az optimista verzió válik valóra. Az elkövetkező években a korábbi becsléshez képest jóval meredekebb fejlődési pályára áll a hazai netes piac, amely már most is több mint három százalékát teszi ki a kiskereskedelmi forgalomnak. Az eNet-nél úgy látták, hogy az idén a legnagyobb dobásnak a Black Friday, a karácsonyi szezon kezdetét jelző fekete péntek akciói számítottak: a becslések szerint 2,3–2,7 milliárdos bevételt könyvelhettek el így a webáruházak a karácsonyi piacon.
 
   Ezek azonban egyszeri – igaz, annál nagyobb – lökést adtak, ugyanakkor a hazai webbiznisz fejlődésének az alapját inkább az adta, hogy az idén több komoly szereplő jelent meg a piacon, és a logisztikai újítások – mint például a csomagautomaták megjelenése – is pörgetik az ágazat bevételeit. A kényelmesebb áruátvételi módok révén olyan termékkategóriák is egyre inkább előretörnek a magyar netes áruházaknál, mint a játékok vagy a ruházati termékek. Ezek külföldön hagyományosan jól menő termékkörök.
 
   Az egyelőre nyitott kérdés – nem készült ilyen felmérés –, hogy az Orbán-kormány kiskereskedelem területén folytatott ámokfutása, azaz a nagy áruházláncok, illetve vásárlóik elleni büntetőhadjárat mekkora lökést ad az internetes piacnak. Az már korábban is látszott, hogy a vásárlók sokszor fordulnak az internetes kereskedőkhöz, ha a politika szeszélyes döntései miatt a hagyományos kereskedelmi csatornákon nem vagy csak drágábban elérhető az adott áru.
 
   Például miután az egészségügyi tárca pár évvel ezelőtt adminisztratív eszközökkel kiszorította az offline piacról az e-cigarettákat, nagy szolgálatot tett a netes kereskedelemnek. Miután mintegy százezren használnak füstmentes cigarettát, a korábban adóhivatali razziákkal is zargatott forgalmazóknak csak egyik szemük sír: „kénytelenek voltak” a számukra egyébként is jóval olcsóbb és kevésbé rizikós netes piacra átterelni vásárlóikat.
 
   A nagy kérdés most az, hogy a kereszténydemokraták, majd Orbán által keresztülerőltetett vasárnapi üzletbezárásnak milyen hatása lehet majd a webshopokra. Az eNet optimista prognózisában még nem számolt a jövő márciustól életbe lépő vasárnapi bezárás hatásával.
 
  Az azonban már most látszik, hogy a vasárnapi tiltás sarkallta a piac nagyjait, legalábbis „gyanús”, hogy a kelet-európai térségben a netes piacról korábban rendre fanyalogva nyilatkozó Auchan nagy hirtelen bejelentette, hogy már 2015-ben elindítja az elektronikus platformját, és várható, hogy más piaci szereplők is követik a franciákat. A vasárnap bolt nélkül maradó vásárlókra érdemes ráhajtani, különösen, hogy az interneten amúgy is népszerű iparcikkek kereskedelmében a vasárnap az offline kereskedőknél eddig is jóval erősebbnek számított.
 
Eltérő utakat követnek Nyugat-Európában
 
  Németországban csaknem egy évszázados hagyományra tekint vissza, hogy a hét utolsó napját a családra, a barátokra és a pihenésre szánják az emberek, de csak elvileg. A vasárnapi nyitva tartás tilalmát még a Weimari Köztársaság idején, 1919-ben vezették be, majd a második világháború után megalakuló Német Szövetségi Köztársaság is átvette ezt a szabályt, az alkotmányba írva, hogy a kereskedők nem nyithatnak ki vasárnaponként.
 
   A szakszervezetek és az egyházak azóta kart karba öltve vernek vissza minden olyan törekvést, amely lazítana ezen. A hét utolsó napján a lehető legkevesebb embernek kell dolgoznia, a tisztán gazdasági szempontokat, a piaci versenyt ennek kell alárendelni – vélekedik Hans Ulrich Anke, a német evangélikus egyház feje. A német alkotmánybíróság két hete semmisítette meg azt a jogszabályt, amely a könyvtáraknak, a videókat áruló boltoknak és a lottózóknak lehetővé tette volna a vasárnapi nyitva tartást.
 
  Pedig volt olyan videotéka, amely az alatt a rövid idő alatt, amíg vasárnap nyitva tarthatott, kétszer akkora forgalmat könyvelt el, mint a hétköznapokon. A szigorú szabályozás nyertesei az online üzletek. A németek ugyanis nem családi programokkal töltik a vásárlás tilalma nyomán felszabadult idejüket, hanem internetes válogatással. A berlini Zalando SE a legtöbb árut szombatonként és vasárnaponként adja el.
 
  Franciaországban viszont lazítanak a szabályokon, így adva lendületet a gazdasági növekedésnek. Az új jogszabály ötről tizenkettőre emelné azoknak a hétvégéknek a számát, amikor nyitva lehetnek a boltok, továbbá a népszerű idegenforgalmi célpontok környékén teljesen feloldanák a nyitva tartás tilalmát. Olaszországban a hét legnagyobb forgalmat hozó bevásárlási napja lett a vasárnap, amióta 2011-ben feloldották a vasárnapi boltstopot. Svédországban és Finnországban hasonló szabály van érvényben néhány éve.

Forrs: Népszabadság