Startlaphoz Csatlakozz!

Jogszabályvátozások

Családi adózás 2015-ben

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2015. január 05. hétfő, 17:57

A családi kedvezményt érintő változások közül a kétgyerekesek kedvezményének fokozatos növelése idén még nem kezdődik el, ám akadnak azért jócskán már az idén hatályossá váló változások – írja az ado.hu.
 
   A 2015-re kihirdetett jogszabályváltozások közül a családok adózását érintő újdonság az első-házasok adóalap-csökkentő kedvezménye [Szja törvény 29/C. §]. Minden olyan házaspár, akik esetében legalább az egyik fél 2014. december 31-e után az első házasságát kötötte meg, a házasságkötés hónapját követő hónaptól 24 hónapon keresztül – de legfeljebb az e házasságban született (születendő) gyermek után járó családi kedvezményre való jogosultság kezdő hónapjáig – 31 250 forint adóalap-csökkentő (5000 forint adónak megfelelő) kedvezményt érvényesíthet. Az viszont nem számít, ha a házasság megkötésekor a felek bármelyikének, vagy kettejüknek közösen már van gyermeke, és ezért már jogosultak családi kedvezményre. Ilyen esetben mindkét kedvezmény megilleti őket, mégpedig az első-házas kedvezményt sorrendben a családi kedvezményt megelőzően kell levonni, mindaddig, amíg magzatra tekintettel vagy gyermek örökbefogadása esetén a házaspár további családi kedvezményre nem válik jogosulttá. Ez a sorrendiség azt jelenti, hogy elegendő adóalap hiányában a családi kedvezmény emiatt le nem vonható része járulékkedvezményként érvényesíthető.
 
   A nevelőszülői minőségben keletkező új jogosultság nem szakítja meg az elsőházas-kedvezmény időtartamát. Ha viszont a 24 hónapos időtartamon belül felbomlik a házasság, a fennmaradó hónapokra mindkét fél jogosultsága megszűnik.
 
   Közös nyilatkozat alapján az első-házas kedvezmény is figyelembe vehető az adóelőleg levonásánál, illetve közösen is érvényesíthető az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban [Szja törvény 48. § (3a) bekezdés].
 
   A családi kedvezményt érintő változások közül a kétgyerekesek kedvezményének fokozatos növelése jövőre még nem kezdődik el, az négy lépésben csak majd 2016-tól kétszereződik meg 2019-re. Ennek megfelelően 2015-ben a családi kedvezmény továbbra is – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és kettő eltartott esetén 10 ezer forint, három és minden további eltartott esetén 33 ezer forint lesz [Szja törvény 29/A. § (2) bekezdés].
 
Néhány kiigazítás viszont már 2015-ben hatályba lép:

a kedvezmény érvényesítése szempontjából jogosultnak számít a családi pótlékra jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastárs (pl. nevelőszülő, gyám házastársa) is, így már évközben az adóelőleg megállapításánál lehetővé válik a közös érvényesítés [Szja törvény 29/A. § (3) bekezdés];
a családi kedvezményre saját jogán jogosulttal (pl. rokkantsági járadékban részesülő magánszeméllyel) közös háztartásban élő hozzátartozó (pl. testvér) is megoszthatja házastársával, élettársával az adóbevallásában év végén a kedvezmény összegét [Szja törvény 29/A. § (3) bekezdés];
az adóalap-csökkentést és a járulék-kedvezményt mindenfajta rendszeres jövedelem (pl. megbízási díj, tiszteletdíj, bérleti díj) adóelőleg megállapításánál figyelembe lehet venni, akkor is, ha a magánszemély egyénileg fizet a negyedévet követő hó 12-éig adóelőleget rendszeres jövedelem után [Szja törvény 48. § (3) bekezdés; Tbj. 51. § (1) bekezdés];
a családi járulékkedvezmény éves elszámolásakor a visszajáró, illetve a még igényelhető járulékkedvezményt a személyi jövedelemadó javára/terhére kell rendezni [Tbj. 51/B. § (4) bekezdés];
a 2015. évi bevallásban, munkáltatói elszámolásban, majd 2016-ban az adóelőleg-levonásnál csak az adóazonosító jel közlésével (a T34-es nyomtatványon igényelhető) lehet a kedvezményt érvényesíteni, a természetes azonosítók a továbbiakban nem lesznek elfogadhatóak (ez a szabály pl. arra a gyermekre is vonatkozik, aki a határon túl él, de a szülei Magyarországon veszik igénybe a családi kedvezményt, vagyis számára is kell adóazonosító jelet kérni).
 
  A féltestvéreket nevelő élettársakat érinti a családok támogatásáról szóló törvény (Cst.) módosítása, amely – az Alkotmánybíróság (AB) határozata nyomán – kiigazítja ezeknek a családoknak a családi pótlékra, és ezáltal a családi kedvezményre való jogosultságuk feltételeit.
 
   Az AB – az alapvető jogok biztosa indítványára – megvizsgálta a családi pótlékra jogosultság feltételeit, és megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy a Cst. nem veszi kellő módon figyelembe a gyermekek érdekeit, amikor a családi pótlék mértékét az azonos szabályozási csoportba tartozó gyermekek tekintetében eltérően állapítja meg aszerint, hogy szüleik házasságban, vagy élettársi kapcsolatban élnek-e. Az alaptörvény-ellenes megkülönböztetés megszüntetése érdekében az AB felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói kötelezettségének 2014. december 31-éig tegyen eleget, azaz teremtse meg annak a lehetőségét, hogy azok után a közös háztartásban, együtt nevelt gyermekek után, akik egymásnak nem vér szerinti testvérei, azonos mértékű családi pótlék járjon akkor is, ha az őket nevelő szülők házasságban, és akkor is, ha élettársi kapcsolatban élnek egymással.
 
  A Cst. eddig hatályos rendelkezései alapján az egymás gyermekeit közösen nevelő élettársak külön-külön csak a saját és közös gyermekek, személyek lélekszáma szerint jogosultak családi pótlékra, így a családi kedvezményre is, aminek következtében éves szinten akár több százezer forint hátrány éri őket a házaspárokhoz képest. Például, ha az élettársaknak egy közös gyermeke és külön-külön egy-egy nem közös gyermeke van, mindegyikük két-két gyermek után jogosult családi pótlékra és családi kedvezményre, mert nem számítanak háromgyerekes családnak. Ez a családi adózás szempontjából azt jelenti, hogy gyermekenként havi 33 ezer forint helyett csak 10 ezer forint családi adókedvezményre jogosultak, ráadásul az évközi kifizetéseknél csak a közös gyermekre tekintettel járó összeget érvényesíthetik közösen. Igaz ugyan, hogy egyedülállóként magasabb összegű családi pótlékra jogosultak, de még így is közel 900 ezer forinttal kevesebb a család éves jövedelme, mintha a szülők házasságot kötöttek volna és 3x 33 ezer forint családi kedvezményt tudnának érvényesíteni (már ha van hozzá elegendő jövedelmük).
 
   A Cst. 7. § (1) bekezdése a) pontjának módosítása oly módon szünteti meg az alaptörvény ellenes helyzetet, hogy családi pótlékra (nevelési ellátásra, iskoláztatási támogatásra) jogosult lehet a szülővel együtt élő élettárs is. Ennek feltétele, hogy, az élettársaknak és az ellátással érintett gyermeknek közös legyen a lakó vagy tartózkodási helye. További feltétel, hogy az élettársak legalább egy éve szerepeljenek az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában (ENYER), vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatot az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirat igazolja.
 
   Azokat az élettársakat, akik ennek a feltételnek már most megfelelnek, az új szabály 2015. január 1-jétől valóban azonos helyzetbe hozza a házasságban élőkkel. Ugyanakkor, akik csak majd ezután rögzítik az előzőek szerint az élettársi kapcsolatukat, a családi kedvezményre egy évig még továbbra is csak a saját és közös gyerekeik után lesznek jogosultak, miközben (mivel már nem minősülnek egyedülállónak) alacsonyabb összegű családi pótlékot kapnak. Az egy közös és két nem közös gyermeket nevelő élettársak például 2015-ben az eddigihez képest 54 ezer forintot veszítenek, míg elérhetik 2016-ra a háromgyerekes családokat megillető családi pótlékot, családi kedvezményt, feltéve, hogy haladéktalanul felkeresik a legközelebbi közjegyzőt kapcsolatuk nyilvántartásba vétele vagy közokiratba foglalása végett, amiért természetesen néhány ezer forintot szintén fizetni kell.
 
   Az ENYER-be történő felvételt, illetve a közokiratba foglalást állampolgárságától függetlenül, személyesen megjelenve két – különböző vagy akár azonos nemű – személy közösen kérheti a közjegyzőtől, míg a megszűnéséről szóló nyilatkozatot bármelyik fél egyedül is kérheti. A közjegyző – általános kioktatási kötelezettsége keretében – a nyilatkozat megtétele előtt az élettársakat tájékoztatja, hogy mi tekintendő élettársi kapcsolatnak, az hogyan keletkezik, hogyan szűnik meg és milyen családjogi, vagyonjogi és öröklési jogi következményekkel jár.
 
   Az ENYER-be történő regisztrálás és a közjegyzői okiratba foglalt élettársi nyilatkozat között az a különbség, hogy az ENYER a regisztrálás napjától folyamatosan és közhitelesen tanúsítja az élettársi kapcsolat fennállását, míg a közjegyzői okiratban a felek nyilatkozhatnak arról is, hogy egy korábbi időpont óta áll fenn közöttük az élettársi kapcsolat (jóllehet ez utóbbinak az új rendelkezés szempontjából nincs jelentősége, mivel az egyéves várakozási időt a közokirat kiállításától kell számítani).
 
   A közjegyző kérelemre bármikor tanúsítványt állíthat ki az élettársi nyilvántartásban szereplő személy számára az élettársi nyilvántartásban szereplő adatainak igazolása céljából, illetve az élettársi nyilvántartásban nem szereplő személy számára arról, hogy az élettársi nyilvántartásban nem szerepel.
 
  A nyilvántartás az adatokat a bejegyzés időpontjától számított 100 évig tartalmazza.

Forrás: ado.hu
 
 

Kedvencek közé   |    Add a Startlaphoz   |    Legyen ez a kezdőlapom   |    Impresszum   |    Jogfenntartó nyilatkozat   |    Adatvédelmi tájékoztató
2012 Szakszervezetek.hu - Családi adózás 2015-ben.
Powered by Joomla 1.7 Templates
Mobil nézet | Normál nézet
számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector