Most már a kormány is mindenkinek érettségit adna

Az MTA szakértői „Az érettségi védelmében” címmel ízekre szedték a kormány új szakképzési terveit. Érveikkel szembesítettük a két érintett minisztériumot. Az NGM egy-két részpontban lát csak igazságot, viszont azt állítja, a szakképzés átalakításával nem lenne kevesebb érettségizett fiatal, sőt a szakiskolásokat is hozzásegítenék az érettségihez – írja a vs.hu.

  Automatikusan belépnének egy érettségire felkészítő kétéves képzésbe a szakmunkások, így a szakiskolai rendszer átalakítása nem járna együtt azzal, hogy kevesebben érettségiznek majd az országban – ezt közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium a VS.hu-val. Ezzel együtt az iskolatípus általános színvonalát is emelné a kormány: a terv, hogy a mai szakközépiskolák szintjére hozzák fel a szakiskolákat.
 
   A tervezett átalakítások így az NGM szerint „nem korlátozzák, hanem a szakképzés presztízsének emelése érdekében minden középfokú képzésnél lehetőséget biztosítanak rá, és  segítik az érettségi megszerzését”.
 
   Az elmúlt hetekben a sajtó és a közvélemény is sokat foglalkozott azokkal a kormányzati nyilatkozatokkal, amelyek arra utaltak, hogy a szakmunkásképzést erősítenék, a gimnáziumi férőhelyeket viszont csökkentenék.
 
 
  A vitába a Magyar Tudományos Akadémia kutatói is beszálltak: Az érettségi védelmében címmel készítettek tanulmányt, melyben azt írták, hogy „az érettségit nyújtó képzés visszaszorítása hibás ténymegállapításokból és megalapozatlan vélekedésekből indul ki, kontraproduktív lépés, ami nem javítja, hanem rontja a munkaerő-kereslet és -kínálat illeszkedését, rombolja a magyar gazdaság növekedési képességét, és súlyosbítja a társadalmi egyenlőtlenségeket”. (További megállapításokat keretesünkben olvashat.) A VS.hu emiatt kereste meg a két érintett minisztériumot, a nemzetgazdaságit és az emberi erőforrásért felelőst.
 
   Az NGM válaszában magát a kiinduló helyzetet is vitatja: szerintük Czomba Sándor soha nem beszélt a gimnáziumi férőhelyek csökkentéséről.

Márpedig a kormany.hu-n ez a nyilatkozat jelent meg czombától:

 
  Az NGM szerint az sem igaz, hogy kevesebb jelentkezőből válogathatnának a felsőoktatási intézmények, és azt is írták, hogy az érettségit adó középiskolai képzést nem akarják leépíteni.
 
  Mindeközben továbbra is kitart amellett a minisztérium, hogy továbbtanulás nélkül nincs értelme a gimnáziumi végzettségnek. Azt írták, egyetértenek azzal, hogy a jó képességű tanulók – akik amúgy is tovább akarnak tanulni – menjenek gimnáziumba, a többieknek viszont ez valószínűleg nem jelent kimutatható előnyt. Az nem egyértelmű, hogy tovább tudnak tanulni, érettségivel viszont nem túl erősek a munkaerő-piaci pozícióik – közölték.
 
  Ezzel szemben a szakiskolai képzés jól használható a munkaerőpiacon – írták. Fontos az írni és olvasni tudás, azonban vannak ezt kevésbé igénylő munkahelyek is, „ahol felkészült, színvonalas tudású, de nem feltétlenül érettségizett munkaerő szükséges”. Bár a minisztérium válasza szerint nem az volt a duális képzés célja, hogy kevesebb közismereti órájuk legyen a szakiskolásoknak, hanem hogy a gyakorlati képzést cégeknél kaphassák meg, az átalakítás mégis ezzel járt. Pont amiatt kapta a változtatás a legtöbb kritikát, hogy nagyon kevés matekot vagy magyart tanulnak a diákok.
 
   Az NGM arról, hogy kevesebb-e a szakképzett, vagy sem, azt írta, demográfiai okokból 1990-óta a középfokú oktatásból eltűnt nagyjából 50 ezer tanuló, a diákok harmada. Úgy, hogy közben a gimnáziumba és szakközépiskolába járók száma nem változott, így a „demográfiai csökkenésből fakadó tanulólétszám-csökkenés egyenlőtlen volt, mert szinte kizárólag a szakiskolákat érintette.” (A tanulmány a szakképzettek számába beleszámolta a szakközépiskolában végzetteket, a minisztérium a válasz alapján nem.)
 
  A szakmunkásképzés utáni továbbtanulásról beszélt korábban Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is. (A kormány a kamarával állapodott meg 2010-ben a szakképzés átalakításáról.) Azt mondta, nem ismer olyan országot, amelyik 17 évnyi oktatást fel tud vállalni. Szerinte szakmával a kézben is tovább lehet lépni, erre a kecskeméti példát említi: ott 27 végzett szakiskolásból mindenkinek állást ajánlott a Mercedes, közülük 24-en tanulnak tovább munka mellett esti gimnáziumban. Ráadásul szerinte a motorikus képesség fiatalkorban fejleszthető, utána már nem. „Ha 18 éves kora előtt nem olajozta össze a kezét, utána már nem lesz belőle szakmunkás” – mondta Parragh.
 
  Kérdéseinkkel a másik érintett minisztériumot, az Emmit is megkerestük. Azt írták, az elmúlt években alacsony tanulmányi átlaggal jelentkeztek a diákok szakiskolába, és sokan el is hagyták a képzést, a kormány ezt a folyamatot akarja megállítani. Azt nem fejtették ki, hogyan képzelik a tanulmányi átlag javítását. „Az átalakító intézkedések célja a tanulók jelenleginél hatékonyabb támogatása ahhoz, hogy személyiségükhöz, készségeikhez és képességeikhez illeszkedő iskolatípust és ezen keresztül a megfelelő életpályát választhassanak, amely összhangban áll a munkaerő-piaci igényekkel is” – zárta válaszát az Emmi.


 
   Egy korábbi cikkünkben több szereplőt is megkérdeztünk, mivel van több esélye a gyereknek, a sima érettségivel vagy a szakmával. A megkérdezettek többsége az érettségi mellett érvelt, már csak az élethosszig tartó tanulás képessége miatt is. A profession.hu adatait is megnéztük, azok alapján nem tűnik igaznak, hogy szakmával könnyebb elhelyezkedni, mint érettségivel. Pusztán a végzettségre lefuttattunk egy keresést: középiskolai végzettséggel 2749, szakközép/szakiskolaival 765 állásajánlat közül lehet választani.
 
   „Szerintem ez egy rossz válasz egy különleges helyzetre” – mondta az oktatási jogok biztosa a VS.hu-nak arról, hogy egyesek szerint a szakiskolákban a fiatalok nem szerzik meg az élethosszig tartó tanulás képességét, csak betanított munkások lesznek. Aáry-Tamás Lajos szerint az alapprobléma nincs megoldva nagyon régóta.

 
  „Magyar Bálint azt mondta, jönnek a félanalfabéta gyerekek a nyolcadikból a szakiskolákba, hát két évig tanítsuk őket közéleti tárgyakra, húzzuk föl az általános műveltségüket, utána kezdjünk nekik szakmát tanítani. A mostani kormányzat azt mondja, jönnek a félanalfabéta gyerekek, korábban két évig itt tutujgatták, pátyolgatták őket, nem tanították őket szakmára, sokan elhagyták az iskolát, ezért ne szórakozzunk az első két évben sem, hanem adjunk kalapácsot a kezükbe, és tanulják meg mielőbb a szakmát. Na de hogyhogy nem tette fel egyik sem a kérdést, hogy miért is jönnek félanalfabéta, szöveget nem értő gyerekek a szakiskolába? Tudható, hogy honnan jönnek, melyik régióból, milyen tanítói gárdától. Mégiscsak lehetne nekik segíteni, hogy ne hátránnyal induljanak. Lehet terápiákat kitalálni, de ha nem nézzük meg az alapproblémát, akkor valószínűleg tévedünk. Támogatnám, hogy többet költsünk azokra a régiókra, ahonnan ezek a gyerekek jönnek. Örülnék, ha tisztában lennének a jogaikkal, tudnák érvényesíteni az érdekeiket – akár egy sztrájkkal –, képesek lennének a munkaadóval tárgyalni, ha pedig kell, zökkenőmentesen váltani másik munkára vagy tanulásra. De erre csak akkor képesek, ha van elég tudás a fejükben. Ha 14 éves korukban csak kalapács van a kezükben, és bekerülnek inasnak egy műhelybe, akkor az érdekartikuláció, a jogaik felismerése és a felelős döntés nehezebb.”
 
HA DIPLOMA, MINDEGY, MILYEN
 
  Az MTA állításai alapján az a népszerű vicc is megdőlt, hogy mit mond a munkát talált bölcsész az állástalannak (Adhatom nagyobb krumplival?). A kutatók szerint ugyanis az adatokból az derül ki, hogy a bölcsészek foglalkoztatása jelentéktelen mértékben marad el a mérnökökétől, és a két szakmacsoport képviselői pontosan ugyanolyan arányban végeznek felsőfokú képzettséget nem igénylő (technikusi, asszisztensi, irodai vagy kékgalléros) munkát.
 
  Attól eltekintve, hogy több bölcsész van gyesen, a műszaki végzettségűek közül pedig korai nyugdíjban, nincs érdemi különbség a két szakma munkaerő-piaci sikerességében – írták a kutatók, akik ezt nem is tartják meglepőnek, hiszen a bölcsész végzettséget sok szakmában lehet hasznosítani.

Forrás: vs.hu