Közmunkások a tetőn: lesznek áldozatok

A Belügyminisztérium akár betanított közmunkásokkal is elvégeztetné az év végével ingyenessé váló kéményseprést. Kérdés, így is kiszűrhető-e az életveszély. Áldozatok mindenképpen lesznek: egy szakmát például garantáltan tönkretesz a kormány – írja a Népszabadság.
 
  Az eljövendő kéményseprő-ipari szerv tűzoltókat, közfoglalkoztatottakat is alkalmazhat, ha a személy rendelkezik az előírt szakmai képzettséggel – közölte lapunkkal a Belügyminisztérium (BM). A tárca által benyújtott törvénytervezet szerint novembertől a katasztrófavédelem „egyszerűen” átveszi a lakossági kéményseprést a kéményseprőktől.
 
  A BM emlékeztet: ez alapján a magánlakások kötelező felülvizsgálatát egy megalapítás előtt álló, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) alá tartozó szerv hajtaná végre, a jelenleg meglévő kéményseprőcégek pedig a lakosságon kívüli körhöz szállnának ki. Ennek kapcsán korábban felmerült: ha a meglévő cégektől addig nem szerződik át hozzájuk kellő számú kéményseprő, akkor a teendőket tűzoltókkal vagy akár közmunkásokkal is elvégeztethetik.
 
  A tárca erre utalva leszögezi: a szükséges létszámigény tekintetében a törvény elfogadását követően tudnak információval szolgálni, de a kéményseprő-ipari tevékenység végzésének továbbra is feltétele marad az eddig előírt szakmai képzettség. Vagyis pusztán a váltás miatt még ki is kellene képezni a közmunkásokat. Ez Leikauf Tibor, a Magyarországi Kéményseprő-mesterek Szövetsége (Mokész) elnöke szerint személyenként több millió forint.
 
  Az érdek-képviseleti vezető lapunknak adott korábbi nyilatkozata szerint teljesen értelmetlennek és pazarlónak tartja a váltást, amivel a kéményseprőszakmát végképp leírják, az adott esetben helyükre állított közmunkások kiképzése, a célszerszámok beszerzése, a különleges munkakörülmények kialakítása akár több tízmilliárd forintos állami pénzkidobást is jelenthet, míg a másik oldalon a kiképzett kéményseprők az utcára kerülnek, eszközeik elenyésznek.
 
  Az önkormányzatoktól mindennemű kéménysepréssel kapcsolatos jogot magához vonó BM – amely érdeklődésünket még néhány nappal terveik közzététele előtt is elhárította – rögzíti, hogy a lakosság felé végzett kéményseprő-ipari tevékenység ingyenessé válna. (Leikauf Tibor szerint ingyenes szolgáltatási kötelezettség mellett is jóval ésszerűbb lenne az állam által erre szánt összegeket a kéményseprőcégeknek adni.)
 
  A várható feladatokkal kapcsolatos konkrét kérdéseinkre a BM OKF katonás, ám rendre kitérő válaszokat adott. E szerint épp felmérik a szükséges erők és eszközök forrásigényét, valamint előkészítik az új teendőknek a szervezet tevékenységi körébe illesztését. A feladatot a jogszabályi időpontban átveszik, akkorra felkészülnek és rendelkeznek majd a szükséges erőkkel-eszközökkel, a munkákat megfelelő képzettségűek fogják végezni, a szolgáltatás pedig fennakadásmentes lesz.
 
  A szerencsehozónak tartott kéményseprőszakmára mostanság kétségtelenül rájár a rúd. A kitapintható feszültségekhez egyértelműen a rezsicsökkentés vezetett. Németh Szilárd fideszes rezsibiztos kezdeményezésére 2013-ban lényegében megfelezték a kötelező lakossági kéményseprőmunkákért elkérhető tarifákat. Ennek nyomán számos – főként magántulajdonú – helyi kéményseprő-vállalkozás egyszerűen tönkrement.
 
  A talpon maradt, zömében önkormányzati társaságok egy része is csak a tulajdonosától kapott százmilliós-milliárdos közpénz révén volt képes megtartani a jogszabályban előírt szolgáltatási szintet. (A kormány célkeresztjébe került iparágban nincsenek „multik”, csak önkormányzati cégek és magyar magánvállalkozások.)
 
  A tömeges bedőléseket látva a kormány hamar rendelkezett: ilyenkor a katasztrófavédelem jelöl ki egy másik, még talpon lévő vállalkozást a közelből a munkák folytatására. A BM OKF tájékoztatása szerint 2013. év eleje óta 309 hazai településen volt szükség arra, hogy a feladatot addig ellátó cég levonulása miatt közérdekű szolgáltatót jelöljenek ki. Ez a szám Heves megyében 121, Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron megyében közel száz, Baranya megyében körülbelül egy tucat. Szakértők figyelmeztetnek, hogy a kijelölt szolgáltatók keletkezett pluszköltségeit megint csak az állam állja.

Forrás: Népszabadság