Nehezebb új munkahelyet teremteni

 A bérkompenzáció segített semlegesíteni az elvárt béremelés foglalkoztatás-csökkentő hatását. A MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet friss kutatása a 2012-ben életbe lépett jogszabályi változások foglalkoztatási hatásait mutatja be – írja a Figyelő.

   2012-ben több ponton is változott a bérek jogszabályi környezete: jelentős mértékben és kötelező jelleggel emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum. Az adójóváírás eltörlésével az alacsony keresetűek nettó munkabére a bruttó munkabér függvényében csökkent volna, ezért a kormány - a munkabérek megőrzése érdekében - egy elvárt béremelésre vonatkozó rendeletet hozott.
Minthogy az elvárt béremelés végrehajtása jelentősen növelte volna a vállalatok bérköltségeit, e terhek enyhítésére különböző bérkompenzációs lehetőségeket tettek lehetővé.
 
   A 2012-es kötelező és elvárt béremelések az Egyéni bérek és keresetek 2011-es adatgyűjtése (Bértarifa felvétel) szerint a munkavállalók összesen 74 százalékát érintették. A minimálbér kötelező növelése közel 3 százalékukra, a garantált bérminimum magasabbá tétele közel 4 százalékukra gyakorolt hatást. Az adójóváírás eltörlése miatt további 67 százalékuk nettó fizetése csökkent volna, ha a kormány az elvárt béremelésről nem hozott volna rendeletet. Az érintettek közül egyébként legkevésbé a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörök, leginkább pedig a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások bére lett volna kevesebb - az előbbi csoport esetében 24 százalékukat, utóbbiban 97 százalékukat sújtotta volna a változás.
 
  A kutatás eredményei szerint ha az elvárt béremelés kötelező lett volna és nem kapcsolódott volna hozzá bérkompenzáció, akkor a kisvállalkozásoknál állások szűntek volna meg, csökkent volna a foglalkoztatás. Ám az elvárt béremelés - amelyet a bérkompenzáció intézménye részben semlegesített - nem vezetett elbocsátásokhoz, inkább csak az újonnan létrejövő munkahelyek megteremtését nehezítette meg.
 
Forrás: Figyelő