A lakásbérlők negyede szegénységben él Magyarországon

Tavaly már minden negyedik lakásbérlőt sújtott szegénység – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal Világgazdasághoz eljuttatott adataiból,

  A lakástulajdonosok 13,8 százaléka, a bérlők 25,4 százaléka esett bele a relatív jövedelmi szegénység kategóriába. (Ebbe tartoznak azok a háztartások, akik nem érik el a mediánjövedelem 60 százalékát.)
 
  A tendencia azonban mindkét esetben romló: négy év alatt a tulajdonosoknál 2 százalékponttal növekedett a szegénységi arány, a bérlőknél viszont ugyanebben az időszakban több mint 7 százalékpontos a növekedés.
 
  „A magyar emberek inkább lakást vásárolnak, mint bérelnek, ha van választási lehetőségük” – mondta a Világgazdaságnak Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője. A lakások nagyobb részében a tulajdonos lakik, és Magyarországon nem intézményesült a bérleti piac, ezért akik lakást bérelnek, azok zömmel valószínűleg nem önszántukból választották ezt. Szerinte ebből fakadhat, hogy nagyobb a szegények aránya azoknál a háztartásoknál, amelyek lakást bérelnek.
 
   A bérlők nagy része valószínűleg azért nem vett lakást, mert nem volt erre lehetősége. A magyarok ragaszkodnak a saját lakáshoz és az állam is a tulajdonszerzést támogatja – emelte ki Déry Attila. A rendszerváltás után a privatizáció, az állami kamattámogatás, az olcsó devizahitelek, vagy a szocpol mind a tulajdonszerzést támogatta a bérléssel szemben, ezért nem is alakult ki olyan bérleti piac, mint Nyugat-Európában – fejtette ki.
 
   A világgazdasági válság azonban átírta a helyzetet az ingatlanárak csökkenése miatt. Amíg a 2000-es évek elején jobban járt az, aki lakást vett, addig 2007-től már a bérlés látszik jobb befektetésnek. Ez abból fakad, hogy a 2000-es években emelkedtek az árak, a válság óta azonban csökkentek, vagyis az nyert, aki bérelt. A devizahiteleknél ráadásul a törlesztőrészletek emelkedése is rontotta a vásárlók helyzetét. Déry Attila szerint azonban most, újabb hét év után megint fordul a széljárás: most jobban megéri lakást venni, mint bérelni, hiszen az árak valószínűleg emelkedni fognak a következő években.
 
   A szakember szerint azonban a válság sem fordította meg jelentősen a gondolkodást: ha szabadon döntheti el az ember, hogy lakást vegyen-e vagy béreljen, akkor valószínűleg a vásárlást fogja választani. Egy lakás árának 6-7 százaléka az éves bérleti díj, vagyis most ekkora éves hozamot kellene elérni egy befektetésen, hogy jobban megérje lakást bérelni, mint venni, ha stagnáló ingatlanárakkal számolunk. Miután emelkedni fognak az árak, ezért még nagyobb hozamot kellene elérni, amit biztonságos befektetéssel alig lehet, így méginkább megéri a vásárlás – mondta az Otthon Centrum elemzője. Déry Attila szerint mindezek alapján kevesen lehetnek azok, akik tudatosan döntenek a bérlés mellett.
 
Forrás: Világgazdaság