Minél tovább van valaki nyugdíjban, annál távolabb kerül a reálbérektől a jövedelme

Hiába rendszeresen visszatérő téma a nyugdíjrendszer fenntarthatósága vagy várható beomlása, a Napi Gazdaság által megkérdezett demográfiai szakértő szerint nincs ok a hisztériára. A társadalmi berendezkedés és az emberek élete vitathatatlanul átalakult az elmúlt évtizedekben, ez pedig további, de semmiképpen sem megoldhatatlan kihívásokat jelent az állam számára.

   Általános jelenség a fejlett gazdaságokban, hogy növekszik az idősebb emberek száma a társadalomban. Az Eurostat előrejelzései szerint az Európai Unió 28 tagállamában a 65 évnél idősebbek 2013 elején mért 18,2 százalékos aránya 2050-re 28,1 százalékra emelkedik, miközben az aktívak részaránya 66,2 százalékról 56,9 százalékra csökken. Összességében 40 millió ember tűnhet el tehát az aktív korosztályból, emiatt Magyarországon is felmerül, hogy nem lehet fenntartani a jelenleg is működő felosztó-kirovó nyugdíjrendszert.
 
   Hosszú ideje hisztéria és vészharangkongatás van a nyugdíjrendszer fenntarthatóságával kapcsolatban, ami indokolatlan. Ez egy probléma, amire készülni kell – mondta a Napi Gazdaságnak Gál Róbert Iván, a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.  Ez komplex feladat, ami komoly kihívást jelent bármelyik államnak. A nyugdíjrendszert kiegyensúlyozása tulajdonképpen egyszerű kérdés, a nehéz az, hogy egy ilyen lépés ne okozza az érintett társadalmi csoportok elszegényedését – mondta a kutató.
 
   A várható élettartam növekedésével az jelentkezik fő kérdésként, hogy az ember életében mennyi ideig aktív, illetve inaktív. Ha hosszú ideig egészséges és aktív tud maradni, nincs baj. Ha viszont egészséges, de nincsenek eladható skilljei, akkor oktatási-képzési fronton kell cselekednie az államnak. Most már annyiban más a világ, hogy a munkavállaló aktív életpályája gyakran hosszabb, mint egy szakma élettartama. Ilyenkor az államnak kell lépnie, hogy az érintettek hozzájuthassanak az újabb idők alapvető kompetenciáihoz. Erre Gál Róbert Iván szerint még nem vagyunk felkészülve.
 
   A másik probléma a felosztó-kirovó rendszerekkel kapcsolatban az, hogy nem lesz elég befizető, mert nincs elég gyerek. A szakember szerint ebben a kérdésben is inkább hisztérikus hangokat lehet hallani, ahelyett, hogy végiggondolnák a helyzet megoldását. Látni kell, hogy azoknak, akiknek nincs gyerekük, több erőforrásuk marad, több pénz és szabadidő, amit megtakaríthatnak. Erre az erőforrásra építve kell felkészülni a 2040 után várható újabb öregedési hullámra – tette hozzá.
 
   A szakértő azt is kifejtette, hogy a gyermeknevelésre rakódó mai láthatatlan adót célszerű volna kompenzálni. Azoknak, akik ma gyermeket nevelnek, sokkal nagyobb ráfordítást jelent ugyanannak az időskori ellátásnak a megszerzése, mint azoknak, akik kevés gyereket nevelnek, vagy egyáltalán nincs gyermekük. Minden nyugdíjrendszer az aktív kor többletfelhalmozására épül, a felosztó-kirovó rendszer lényege, hogy a felhalmozás emberi tőkében történik. Ha az aktív korúak nem ruháznak eleget az utánuk jövő emberi tőkébe, akkor más formában kell félretenniük idős korukra.
 
   Nemcsak a korhatár fontos, hanem a különféle kedvezmények is, amelyek révén idő előtt lehetett nyugdíjba vonulni. Ebből mostanra csak egy komolyabb kockázati tényező maradt, a nők 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazása. A kutató arra figyelmeztetett, hogy ebből már 10−15 év múlva is lehetnek problémák. Minél tovább van valaki nyugdíjban, jövedelme annál távolabb kerül a reálbérektől, mivel a mai szabályok szerint a nyugdíj csak az infláció mértékét követi. A nők közül sokan özvegyen maradnak, az egyszemélyes háztartás fenntartása drága, így összességében felmerül a kockázat, hogy ezek az emberek tömegesen elszegényedhetnek.
 
   A nyugdíjrendszerek fenntarthatósága ügyében a leggyakoribb hivatkozási alap az Európai Bizottság Idősödés Munkacsoportjának korosodást bemutató, országonkénti jelentése, amely az uniós tagállamok főbb demográfiai mutatóit vizsgálja. A legutóbbi számok szerint 2060-ra a magyar nők várható élettartama eléri a 87 évet, és a férfiak is 82 évre tekinthetnek előre. Ugyanakkor 1,6 millió aktív ember tűnhet el a munkaerőpiacról. A trendek megfelelnek az európainak, a többi tagállamhoz mérten a magyar rendszer kockázatai alacsonyak.

Forrás: Napi Gazdaság