Mennyi minimális járulékkötelezettség?

A minimális járulékkötelezettség azt jelenti a vállalkozók esetében, hogy ennyit mindenképpen be kell fizetni a kincstárnak még akkor is, ha ténylegesen nem vesznek fel jövedelmet. Ez utóbbinak lehet például oka az, hogy nincs elég bevétel, mely a jövedelmet és a járulékait fedezné. A minimális járulékkötelezettséget példákkal szemléltetjük – írja az mfor.hu.

  Nincs minimális járulékkötelezettsége annak a vállalkozónak, aki más helyen, például munkaviszonyban, vagy másik vállalkozásnál biztosított, és ott fizetik utána a közterheket.
 
   A saját jogú nyugdíjasra sem vonatkozik a minimális járulék fizetésének kötelezettsége.
 
  A továbbiakban alapvetően a járulékminimum fizetésére kötelezettekkel foglalkozom.
 
  A járulékminimum nagysága annak alapjától függ. A Tbj. törvény (a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény) a legkisebb munkabért emeli meg a járulékok alapjának meghatározásához.
 
  Abban az esetben, ha

• a vállalkozó személyesen közreműködik a vállalkozás tevékenységében,
• illetve egyéni vállalkozó

és a vállalkozás főtevékenysége középfokú szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimumot kell tekinteni a járulékalap meghatározásának kiindulási pontjaként.
 
   Annál a társas vállalkozónál, aki csak ügyvezetői feladatokat lát el és azt nem munkaviszonyban teszi, a minimálbér a kiindulási alap a minimumjárulék alapjának megállapításánál.
 
  A Magyar Közlöny 185. számában megjelent, a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 347/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásai szerint kell kezdenünk a járulékalap kiszámítását.
 
   Az ebben foglalt rendelkezés értelmében a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2015. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 105 000 forint.
 
   A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2015. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 122 000 forint.
 
   Az egyéni vállalkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig tart.
 
A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége:
a) a gazdasági társaság, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig, egyéni cég tagja esetében az egyéni cég tagjává válás napjától az egyéni cégben fennálló tagság megszűnésének napjáig,
b)egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony, illetve vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart.
 
   A Tbj. 4.§-ának s) pontja külön fogalmat határoz meg a vállalkozók minimálbérére. Eszerint Minimálbér: a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel. Ők a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő vállalkozók, akiknek a tevékenysége döntő többségükben középfokú végzettséget igényel. Ez független attól, hogy rendelkeznek-e ilyen végzettséggel.
 
   Nagyon ritka eset, hogy a vállalkozásban végzett munka ne igényelne legalább középfokú képzettséget. Ilyenkor, valamint az ügyvezetőként biztosított társas vállalkozónál a minimum-járulékot a minimálbér alapján kell meghatározni.
 
   A minimumjárulékok alapja személyes közreműködés esetén, illetve egyéni vállalkozónál:

• nyugdíjjáruléknál a garantált bérminimum,
• mindhárom egészségbiztosítási járulékfajtánál a garantált bérminimum másfélszerese,
• a szociális hozzájárulási adó alapja a garantált bérminimum 112,5%-a.

 
  Például 2015. január 1-től a természetbeni- és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerő-piaci járulék alapja: 122.000 * 1,5 = 183.000 Ft/hó.
 
   Nézzük ezt egy táblázatban, külön az egyéb jogviszonyos ügyvezetőkre (minimálbér), és a személyesen közreműködő vállalkozókra!

sorszám	megnevezés	csak ügyvezető (minimálbér)	szem.közreműködő (garantált bérmin.)
1.	nem számfejtett bruttó	105.000	122.000
2.	nyugdíjjárulék alapja	105.000	122.000
3.	nyugdíjjárulék 10 százalék	10.500	12.200
4.	egészségbiztosítási járulékok (3 db) alapja (1.sor*1,5)	157.500	183.000
5.	egészségbiztosítási járulékok 8,5%	13.388	15.555
6.	szociális hozzájárulási adó alapja 1.sor*1,125	118.125	137.250
7.	szociális hozzájárulási adó 27%	31.894	37.058
8.	összes közteher 2015. minimuma(3+5+7)	55.782	64.813
	bázisévi 2014.	53.922	62.688

 
Megjegyzések:
 
   - 2015-ben havonta mintegy 2.000 forinttal többet kell befizetniük havonta az egyéni- és társas vállalkozóknak minimum-járulékként. Így jövedelmük (nettó kifizetés) nincs a vállalkozásból, bár főfoglalkozásúak.
 
  - A vállalkozásnak ki kell termelnie ennek a kerekítve havi 56-65 ezer forintos kiadásnak a fedezetét is, amelyből a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási járulékokat a vállalkozóval szembeni követelésként kell nyilvántartani.
 
Forrás: munkajog.hu