Alkalmi- és idénymunka
Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai
Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2015. február 11. szerda, 09:39
Közzétéve: 2015. február 11. szerda, 09:39
Alkalmi munkánál, mezőgazdasági és turisztikai idénymunkánál is lehetséges a munkavállalók hagyományos munkaviszonytól eltérő, úgynevezett egyszerűsített foglalkoztatása – írja a munkajog.hu.
Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait azMt. és a 2010. évi LXXV. törvény együttesen szabályozzák. Míg előbbi a foglalkoztatás során alkalmazandó munkajogi szabályokat határozza meg, addig utóbbi elsősorban a foglalkoztatás feltételeiről és az ahhoz kapcsolódó közteherfizetésről rendelkezik.
A bejelentés és közteherfizetés szabályai
A foglalkoztatással járó adminisztrációt csökkenti, hogy a feleknek a munkaszerződést nem kötelező írásba foglalniuk. A munkaviszony ugyanis – ellentétben a hagyományos munkaviszonnyal – a hatósághoz történő bejelentéssel jön létre. Ez azonban azt is jelenti, hogy a munkaviszony bejelentésének elmaradása kizárja az egyszerűsített foglalkoztatás szabályainak alkalmazását is, hiszen bejelentés hiányában ilyen tartalmú munkaviszony nem jöhetett létre. Ebből következik az is, hogy a bejelentés utólag nem pótolható. A bejelentés esetleges visszavonására és módosítására - így különösen a foglalkoztatás jellegének változása, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén -
- az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését követő két órán belül, vagy
- ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonatkozott, a módosítás bejelentés napján délelőtt 8 óráig
Eltérő szabályok vonatkoznak a foglalkoztatás időtartamára is: alkalmi munka összefüggően legfeljebb 5 naptári napra, egy hónapban legfeljebb 15 napra, és évente legfeljebb 90 napra létesíthető, míg idénymunkára évente legfeljebb 120 napra létesíthető munkaviszony azonos felek között.
A munkáltató munkavállalónként a mezőgazdasági, turisztikai idénymunka esetén naptári naponta 500 forint, alkalmi munka esetén 1000 forint (filmipari statiszták alkalmi foglalkoztatása esetén 3000 forint) közteher megfizetésére köteles. A közteher megfizetésével nem terheli
- a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint adóelőleg-levonási kötelezettség,
- a munkavállalót nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.
Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételből a munkavállalónak nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve hogy az nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az év első napján minimálbér vagy - ha részére alapbérként legalább a garantált bérminimum 87%-a jár - a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg). Amennyiben a munkavállalónak a személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettségét teljesítenie kell, jövedelemként csak a mentesített keretösszeget meghaladó részt kell figyelembe venni, kivéve a filmipari statisztákat, akiknek a teljes jövedelme mentes a bevallási és adófizetési kötelezettség alól.
További eltérés a hagyományos munkaviszonyhoz képest, hogy alapbérként legalább a minimálbér 85%-a, garantált bérminimumra jogosító munkakörök esetén a garantált bérminimum esetén 87%-a jár. A filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme pedig nem haladhatja meg a 12.000 forintot.
A foglalkoztatás szabályai
A teljesség igénye nélkül, az alábbi, fontosabb munkajogi szabályok nem alkalmazandók az egyszerűsített foglalkoztatás estén:
- nincs mód a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra (1992. évi Mt. szerinti kirendelésre, kiküldetésre és átirányításra),
- vétkes kötelezettségszegés esetére nem alkalmazható a munkavállalóval szemben az Mt. 56. §-a szerinti hátrányos jogkövetkezmény,
- a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató nem köteles a munkaviszony végén az előírt igazolásokat kiadni,
- nincs határideje a munkaidő-beosztás előzetes közlésének,
- nem érvényesülnek a vasárnapra, illetve munkaszüneti napra történő munkaidő-beosztás korlátai,
- nem alkalmazandók a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezések (például szabadság több részletben történő kiadása, kapcsolódó határidők stb.), ugyanakkor a munkavállaló jogosult szabadságra, és munkaviszony megszűnésekor a ki nem vett, időarányos szabadságot meg kell váltani,
- nem jár betegszabadság, szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság,
- nem korlátozott az azonos felek közötti határozott idejű munkaviszony ismételt létesítése, vagy meghosszabbítása,
- nem alkalmazandók a vezető állású munkavállalókra vonatkozó speciális rendelkezések,
- a munkáltató munkaidőkeret elrendelése nélkül is alkalmazhat egyenlőtlen munkaidő-beosztást,
- a 2010. évi LXXV. törvény szerinti minta-munkaszerződés alkalmazása esetén nem kell alkalmazni a munkaidő-nyilvántartására és az írásos munkabér elszámolásra vonatkozó előírásokat.
A fentieken túl azonban a munkavállalóra azonos feltételek vonatkoznak, mint a hagyományos munkaviszonyban. Így például a hagyományos munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal azonos mértékű időarányos alapbérre és bérpótlékra jogosult rendkívüli munkavégzés esetén, illetve az egyszerűsített foglalkoztatásban is meg kell tartani a munkaidő és pihenőidő mértékére vonatkozó szabályokat.
Forrás: munkajog.hu