Újratervezés a szakképzésben

Jócskán megbolygatja a hazai szakképzés rendszerét a kormány már a 2016-2017-es tanévtől. A közelmúltban elfogadott szakképzési koncepció célja, hogy mindenki tanuljon valamilyen szakmát. Az oktatási szakértők elhibázottnak tartják az irányt, bár őket meg se kérdezték az átalakításról – olvasható a Világgazdaságban.
 
  „Szakítani kell azzal a téves felfogással, amely szerint kívülről nem kell beleszólni az oktatásba. Igenis, bele kell szólni, meg kell fogalmazni a gazdasági igényeket.” Parragh László , a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke mondta ezt a Világgazdaságnak adott egyik 2014-es interjújában, és a kormány a közelmúltban el is fogadta a nem kis részben az MKIK javaslatai alapján kidolgozott szakképzési koncepciót.
 
  Az iparkamara még a 2010-es választások előtt megállapodást kötött a Fidesszel, amelyben megfogalmazták a magyar gazdaságpolitika szerintük legfontosabb feladatait, egyebek mellett a szakképzés átalakítását. A 2011 decemberében elfogadott új köznevelési törvény alapján így 2013-tól 16 éves korra csökkentették a tankötelezettséget, illetve egységesen 3 évre az addig 4, illetve 5 éves szakiskolai képzést. Így a fiatalok a korábbi 18-19 helyett már 17 évesen szerezhetnek szakmunkás-bizonyítványt. 2012-ben a kormány és a kamara közötti megállapodást egy közös nyilatkozatban megerősítették, és ebben a kormány vállalta, hogy nemcsak a szak-, de a felnőttképzést és a felsőoktatást is a gazdasági igényeihez igazítja.
 
   A szakképzési koncepció alapvetése, hogy Magyarországon hiány van a jól képzett szakmunkásokból, technikusokból és szakemberekből, a vállalkozások nehezen találnak jó, szakképzett munkaerőt. Ahogy Orbán Viktor egyik szokásos péntek reggeli rádióinterjújában mondta: a szakmunkásképzésnek a becsületét vissza kell adni, vagy, miként egy konferencián Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter fogalmazott: „Egy rossz diplománál, amellyel nem lehet elhelyezkedni, többet ér egy jó szakmunkás-bizonyítvány”.
 
  A szakmunka becsületének helyreállítása, no meg a vállalkozások munkaerő-igényének biztosítása érdekében „teljes mélységében” átalakítják a szakképzést. Mivel a koncepciót nem hozták nyilvánosságra és azt hiába kértük az NGM-től, a részleteket illetően csak a Czomba Sándor munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár által elmondottakra hagyatkozhatunk. Ezek szerint a 2016-2017-es tanévtől kezdve történik meg az átállás, amikortól olyan szakgimnáziumok és szakközépiskolák jönnek létre, ahol lehetőség van érettségit szerezni és szakmát is tanulni. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi szakközépiskolai képzés szakgimnáziumban folytatódik, a jelenlegi szakiskola megnevezése pedig szakközépiskolára módosul, mert itt a 3 éves képzést követően, újabb két év tanulással lehetőség lesz érettségit is tenni. Az is cél, mondta Czomba Sándor, hogy az egyetemről kiesők visszakerülhessenek a szakképzés rendszerébe, és hogy senki se maradjon szakma nélkül.
 
  Azzal az oktatás szakemberek is egyetértenek, hogy a szakképzésnek a közoktatás és a munkaerőpiac igényeit egyaránt ki kellene elégítenie, igaz, a véleményüket nem kérték ki az átalakításról. Szenes György, a Magyar Pedagógiai Társaság Szakképzési Kollégiumának elnöke szerint a jelenlegi problémák nem orvosolhatók a képzési idő rövidítésével, vagy az iskolák átnevezésével, az pedig teljességgel elfogadhatatlan, hogy a leendő szakmunkásoknak most már mindössze heti hat órában kell csak a kilenc közismereti tantárgyat tanulniuk. Szenes György azt mondja, a szülőket és a diákokat sem lenne szabad azzal áltatni, hogy ilyen előképzettséggel két további év rátanulással sikeres érettségit tehetnek, ha csak szét nem akarják verni a jelenlegi egységes érettségi rendszert. A szakember az iparkamarával szemben úgy gondolja: az iskolának nem munkahelyre kész szakembereket, hanem a világra nyitott, új ismereteket befogadni és folyamatosan megújulni képes embereket kell képezniük.
 
Diplomával könnyebb elhelyezkedni
 
   A statisztikák nem támasztják alá, hogy a munkaerőpiacnak szorgos munkás kezekre lenne szüksége a legnagyobb arányban. A KSH szerint a foglalkoztatási ráta messze a főiskolát és egyetemet végzettek körében a legmagasabb, évek óta 71-75 százalékos, a szakközépiskolát végzettek körében átlagosan 63 százalékos, míg a szakiskolában, illetve szakmunkásképzőben tanultak körében fokozatosan csökkenő arányú: a 2006-os 68,7 százalékkal szemben tavalyelőtt már csak 60,9 százalék volt.
 
Forrás: Világgazdaság