A belső migráció nyertese a Kisalföld és Közép-Magyarország

Hét kilométernél többet már nem szívesen utazik naponta az átlag magyar dolgozó egy munkahelyért, sokan közülük mégis megteszik, sőt, költözni is hajlandóak – erről is szó volt a Napközben keddi adásában. Ha költözésről van szó, egyértelmű a képlet: szép kelet-nyugat irányú nyilakat lehet húzni az ország térképére.

   Az országban zajló belső migráció nyertese a Kisalföld és Közép-Magyarország. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2000 és 2012 között Pest és Győr-Moson-Sopron megyék voltak a legvonzóbb térségek a munkahely, illetve magasabb bér reményében költözők számára, a legtöbben pedig Borsod-Abaúj-Zemplénből és Szabolcs-Szatmár-Beregből mennek máshová dolgozni.

  Győrben az elmúlt években számos nagyberuházás valósult meg, a cégek egy része jelentős bővítést hajtott végre, ami létszámfejlesztéssel is járt. Az egyik jellemző példa az Audi új gyárának megépülése, amely a beszállítói körre is kedvezően hatott. A fejlődést mutatja, hogy néhány éve már komoly hiány volt vasipari szakmunkásokból, ezért a térség cégei egymással összefogva, éppen a keleti régióból, Borsodból toboroztak munkaerőt.

   Költözni azonban akkor sem egyszerű, ha az embernek jó állása van. Egy miskolci származású fiatal mérnök elmondta, eleinte nehezen ismerte ki magát az új környéken, ám ennél komolyabb kihívás volt, hogy Győrben az albérletárak az egekben vannak a borsodi megyeszékhelyéhez képest. A váltáshoz ezért szerinte kezdőtőke is kell. Hatalmas segítséget jelentett számára, hogy a cége felajánlotta, amíg nem talál albérletet, biztosítanak neki egy vendéglakást.

   Pest megye még a Kisalföldnél is vonzóbb, oda még Győr környékéről is költöznek munkavállalók. Egy családos építész is így tett több évi ingázás után. Mint mondta, Győr ugyan gazdaságilag nagyon erős, de mindenek a központja Budapesten van.

   A belső migráció képéhez tartozik, hogy a KSH adatai szerint 2013-ban kevesebb mint 200 ezer ember jelentett be új településen állandó lakcímet, vagyis a költözők száma a népesség 2 százalékát sem éri el. A más helyre települők zöme ráadásul saját megyéjén belül maradt, a régiót váltók száma 60-70 ezer körül mozgott.

   A legmobilabbak a fiatalok, akiket még nem köt család vagy lakás, egy korábbi felmérés szerint a friss diplomások közül legnagyobb arányban a szabolcsi születésűek nem térnek vissza a származási helyükre. Az álláskeresők költözési hajlandóságát ösztönzi a munkaügyi szervezet által folyósított úgynevezett lakhatási támogatás. A havi legfeljebb 100 ezer forintos juttatás segítségével tavaly több mint kétszáz szabolcsi munkanélküli tudott elhelyezkedni, főként a fővárosban, Pest megyében és Győr környékén.

Január 1-jétől egyébként már egy hónap munkanélküliség után kérhetik az egy évig folyósítható lakatási támogatást azok az álláskeresők, akik a lakóhelyüktől legalább 100 kilométerre, vagy tömegközlekedéssel legalább ötórányi távolságra találnak munkát. Ilyen távolságból valószínű, már igen nehéz lenne megoldani az ingázást, sőt, a magyar munkavállalók ennél jóval kisebb távolság esetén sem tartják megoldhatónak a napi utazást.

   Martis István, a profession.hu állásközvetítő portál vezetője a Napközben szerdai adásában azt mondta, egy-két éve készített felmérésük szerint átlagosan 7,3 kilométer az a legnagyobb távolság, amire a magyar dolgozók azt mondják, annyit még érdemes naponta utazni egy munkahelyért. Hozzátette: az ódzkodás ellenére, a jobb bérekért azért sokan vállalják, hogy ennél nagyobb távolságokról is ingázzanak, akár naponta. Erre szolgáltatnak példát a Székesfehérvárról az 50 kilométerre fekvő Budapestre bejáró munkavállalók is. Hozzátette: akkor, ha költözésről van szó, szerinte is egyértelmű a képlet – mint fogalmazott, szép kelet-nyugat irányú nyilakat lehet húzni az ország térképére.

   Arra a kérdésre, hogy a települést váltó munkavállalók hatnak-e az ingatlanpiacra, Déry Attila, az Otthon Centrum nevű lakásközvetítő cég vezetőelemzője azt mondta, egyértelműen látszik, hogy többen kezdtek el – akár a válság, akár a munka miatti költözés okán – albérletben gondolkodni. Nagyon nagy trendváltozás azonban egyelőre így sem fedezhető fel az ingatlanpiacon, továbbra is nagyon magas a tulajdonosok aránya.

   A belső migráció kapcsán a Kossuth Rádió műsorában nyilatkozott Bugovics Zoltán, a Széchenyi István Egyetem szociológusa, aki arról beszélt, vizsgálatuk szerint a magyar társadalmat nagyon meghatározza az identitás és a kötődés érzése, ez pedig gátja lehet a vándorlásnak. Előbb a család, a rokonság, az otthoni környezet, és csak utána a munkahely – ez a hozzáállás országszerte jellemző. Martis István szerint azonban ez alapvetően generációs kérdés, amit az is mutat, hogy nagyon sok fiatal költözik el a munka miatt, határon túlra is.