A tanulók harmada lemorzsolódik a szakiskolákból

A kormány elfogadta a szakképzés átalakítására vonatkozó stratégiai dokumentumot, amely bírálja az Orbán-kormány eddigi lépéseit. Ennek ellenére nyoma sincs érdemi változásnak. Az egyeztetés a szakmai partnerekkel ezúttal is elmaradt – írja a Népszabadság.

  A kormány tárgyalta és elfogadta A szakképzés a gazdaság szolgálatában című koncepciót, amelyet Czomba Sándor képzésért is felelős államtitkársága készített a Nemzetgazdasági Minisztériumban. A Népszabadság birtokában lévő dokumentum 2020-ig határozza meg a szakképzési rendszer irányát és a tervezett intézkedéseket. A lapunk által megkérdezett szakértők azt állítják, hogy az anyag mindenféle egyeztetés nélkül került a kormány elé.
 
  Ezt nem cáfolja a dokumentum zavarossága. A bevezető helyzetértékelésből például kiderül, hogy az NGM-ben vannak olyanok, akik szerint az elmúlt négy év szakképzési és köznevelési politikája messze nem volt olyan diadalmenet, mint amilyennek Orbán Viktor miniszterelnök kommunikációs gépezete láttatni akarja. Kritikusan szólnak a koncepció készítői például „az alapfokon megszerezhető kompetenciákról”. Ez azért érdekes, mert a mértékadó kutatóintézetek közgazdászai, oktatási szakértői 2010-től folyamatosan jelezték, hogy az átalakítás iránya rossz, de a kormány lesöpörte a kritikus hangokat. Parragh Lászlónak, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének egyetértésével áterőltette a szakképzési „reformokat”. „A 2011-ben megindult átalakulás ellenére a tanulók harmada még mindig lemorzsolódik a szakiskolákból, mert az általános iskolából alapkompetenciákkal sem rendelkező tanulók nagyszámban lépnek be a szakképzésbe” – áll az anyagban. Hozzáteszik, hogy emiatt sem áll a vállalkozások rendelkezésére megfelelő szakképzett munkaerő. „Ennek a problémának a figyelmen kívül hagyása, a megoldás késleltetése hosszú távon rendkívül súlyos gazdasági és társadalmi következményeket okoz” – áll a dokumentumban.
 
   Ennek fényében érdemes visszatekinteni 2011-re, a köznevelést és a szakképzést szabályozó törvény megalkotásának idejére, amikor még a Fidesz oktatáshoz értő politikusai is jelezték: baj lesz. Csak egy példa: a közismereti tárgyak minimálisra csökkentésével a kormány gyakorlatilag elvette a szakképzésbe beiratkozóktól annak esélyét, hogy hosszú távon megkapaszkodhassanak a munkaerőpiacon. A koncepcióban ezért nagy hangsúlyt fektetnének arra, hogy „a szakképzésben magas arányban tanuló hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulói csoportokra tekintettel alapvető fontosságú, a hátránykompenzációt szolgáló szerkezeti, pedagógiai, módszertani, intézményfejlesztési szükségleteket kezelje a rendszer”.
 
   Az anyag kritikusan szól a tankötelezettségi korhatárról is. „A meghosszabbított képzési idő a tankötelezettségi korhatár átgondolását teszi szükségességé, tekintettel a lemorzsolódás fentebb kifejtett okaira és tendenciáira, a szakképzésben tanulók társadalmi-gazdasági hátterére” – szögezi le a stratégia. Igaz, ebből következően – hiszen a kormány elfogadta az anyagot – vissza kellene emelni a tankötelezettség korhatárát.
 
   Ennek azonban semmi nyoma. Kérdés, mennyire vehető komolyan így a szakképzési dokumentum, amelyben a szakközépiskolát szakgimnáziummá, a szakiskolát pedig szakközépiskolává nevezik át. Ez azt a célt szolgálja, hogy nem csökken az érettségit adó iskolába lépő beiskolázottak száma.
 
   Ennek a koncepciónak a nyomán született az a kormányhatározat, amelyről korábban azt írtuk: a Varga Mihály vezette tárcának összhangba kell hoznia a munkaerőpiac elvárásaival a szakképzés irányait. A határidő szűk, a szakképző iskolákat az NGM alá kell rendelni a Klebelsberg Intézményfenntartótól. Az ennek feltételeit meghatározó kormányrendelet-tervezetet február 28-ig kell a kormány elé terjeszteni.

Forrás: Népszabadság