Startlaphoz Csatlakozz!

Ma már nemcsak a tőke, a munkaerő vándorlása is elfogadott dolog

Bod Péter Ákos: Szükség lehet a bevándorlókra

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2015. február 20. péntek, 15:38

A bankrendszer magyarosításának nincs sok alapja, mint ahogy a tőketulajdonosok nemzeti szembeállításnak sem - mondja Bod Péter Ákos a Népszavában. A Corvinus Egyetem professzora szerint ma már nemcsak a tőke, a munkaerő vándorlása is elfogadott dolog, ezt hasznunkra is lehetne fordítani. Magyarországnak is szüksége lehet azokra a gazdasági bevándorlókra, akik hozzájárulnak a nemzeti össztermék előállításához, itt adóznak és gyarapítják az ország lélekszámát.

- Orbán Viktor az Erste Bank és az EBRD vezetőivel folytatott tárgyalások után bejelentette, 2016-17-ben összesen több mint 80 milliárd forintot lefaragnak a bankadóból. Ezt már többször megígérte, ám eddig semmi nem történt. Most milyen esélye van az ígéret beváltásának?
- Kétségtelen, ez könnyen beszedhető adónem, ráadásul a szavazóbázis szempontjából sem jelent politikai kockázatot. Emellett a banki különadó beépült az adórendszerbe is. Igaz, éppen ez a baj vele, hogy egy egyedi, átmenetinek mondott adó tartóssá vált. Ám nem tartom kizártnak, hogy most valóban visszavágja a kormányzat ezt az adót, hiszen az államháztartás nagyságrendjéhez képest nem akkora tétel, hogy ne lehetne pótolni.

- Honnan lehet előteremteni majd a hiányzó bevételt?
- A nemzetgazdasági minisztert azért fizetik, hogy ezt kitalálja. A gazdasági növekedéssel együtt az adóbevételek is emelkednek, főleg a fogyasztást terhelő tételek. Az elmúlt évek zsugorodó fogyasztása után ugyanis most némi növekedés tapasztalható.

- Semmi sincs ingyen. A kabinet a bankadó mérsékléséért cserébe a hitelezés élénkülését várja a pénzintézetektől. Ennyi elegendő lenne a hitelforrások bővítésére?
- Az biztos, hogy a különadó kivetése, amely nem egyszeri és elviselhető mértékű, rontja a hitelezési aktivitást. A különadó nagy mértékű és már félévtizedes múltra tekinthet vissza. Ez a teher mindenképpen beépül az árazásba, megdrágítja a hitelt, csökkenti a betéti kamatokat, mert az adó egyfajta költségelemként beékelődött a hitelfolyamatokba. A bankadó és a tranzakciókra kivetett illeték nyilvánvalóan hátrányosan hat a pénzügyi közvetítő rendszerre. Létezik egy nehezen mérhető, de logikailag világosan kimutatható növekedési áldozat, amire egyébként a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és egy sor szakértő is felhívta a figyelmet. A kormány bólintott, hogy tudja, majd kirótta ezt a mértékű adót. Ha a jövőben ez a teher csökken, illetve máshová kerül, akkor a növekedési áldozat is kisebb lesz.

- Mitől különleges ez a különadó?
- Ez nem nyereségadó, amit, ha egy bank nyereséges, fizet, ha veszteséges, akkor nem. Ezt mindenképpen be kell fizetni. Márpedig volt olyan év, hogy nem csak néhány pénzintézet, de az egész bankszektor veszteséges volt, ilyenkor az adó a tőkéjüket csökkentette. Ez pedig a hitelezési aktivitást is visszafogja, mert ez az aktivitás a tőke mértékéhez, az úgynevezett tőkemegfeleléshez kötött. Magyarán nem szaladhat el ilyenkor a hitelállomány, még ha lenne is hitel iránti kereslet. Azt persze illett volna a kormánynak az adó kivetésekor elismerni, hogy amit csinál, fékezni fogja a hitelezést, következésképpen visszafogja a gazdasági növekedést.

- Szakértők és a bankárok is állítják, mindezek ellenére sem a a forrásokkal van a gond, hanem azzal, hogy nincs megfelelő kereslet, hitelképes ügyfél. Ez üres kifogás, vagy van benne igazság?
- Legalább három gazdaság van nálunk. Az első a külföldi tulajdonú és alapvetően exportra termelő vállalatoké; ezek hitelfelvételre alig használják a magyar bankrendszert. A második magyar gazdaság, a kis- és közepes vállalkozói (kkv) szektor. Náluk az a nagy kérdés, látnak-e maguk előtt piacot? Mivel a belföldi fogyasztás még beszélgetésünk pillanatában is a 2008-as szint alatt van, ezért akik belföldi piacra termelnek, nem nagyon látják értelmét a bővítésnek. A kereslet ugyanis évek óta stagnál. Ám az is kétségtelen, hogy aki most mégis korszerűsít, fejleszt, az előnybe kerülhet azzal szemben, aki még egy-két évig kivár. A hitelpiac mostani némi élénkülése nem feltétlenül a jegybank vagy az Eximbank olcsó hitelprogramjainak köszönhető, hanem e fejlesztési kényszernek is. A harmadik magyar gazdaság pedig sosem volt hitelképes. Ebbe a körbe tartoznak elsősorban a kisegzisztenciák, az ál- vagy kényszervállalkozók, a legalitás határán egyensúlyozó kis cégek. Rajtuk nulla kamatozású hitelek sem segítenének, mert a bankok számára túl nagy a kockázat és a fajlagos költség. Ismerek néhány pénzintézetet és meg tudom erősíteni, hogy keresik a hitelképes ügyfeleket. Az tehát nem igaz, hogy a bankok nem akarnak pénzt kihelyezni, hiszen abból élnek. Furcsa vád volt, hogy a bankok szándékosan nem hiteleznek. Ez legföljebb statisztikailag volt igaz, csakhogy ennek sok összetevője volt a 2008-as válság után. Összezsugorodott a piac, s a hitelforrások apadása mögött a legkevésbé az volt, hogy a bankárok nem akartak volna hitelezni. Persze az ingatlanfejlesztő projektekkel és a devizaalapú ingatlan jelzáloghitelekkel a bankok alaposan megégették magukat, és jelenleg a korábbinál sokkal körültekintőbben helyeznek ki pénzt. A kormányfő szerint azért kell az Erste Bankban 15 százalékot szerezni és a bankszektorban 50, vagy annál is magasabb magyar tulajdoni arányt elérni, hogy a pénzintézetek nem idegen, hanem magyar érdekeket szolgáljanak.

- A „bankmagyarosítás” a megoldás?
- Bizonyos határesetekben van csak jelentősége annak, hogy egy banknak Bécsben, Milánóban, Brüsszelben, vagy Budapesten van-e a központja. Olyankor például, ha egy banknak összébb kell húznia magát. Akkor stratégiai kérdés, hogy melyik piacon szűkítse a tevékenységét, vagy vonuljon ki. Ám ebben az esetben is másodlagos a bank „nemzetisége”. Gazdasági, pénzügyi szempontból egy ország lehet kevéssé fontos, ha például kicsi a növekedés esélye, onnan könnyebben kivonul az anyabank, vagy legalábbis nem pumpál oda több pénzt. Nyilván van abban is valami, ha egy bank vezetése Magyarországban gondolkodik. De gyorsan hozzáteszem, ha jó szakemberek, azt is mindig szem előtt tartják, hogy más piacokon milyen lehetőségeik vannak. Van olyan magyar bank - egyébként részvényeinek kétharmada külföldiek kezében van -, amely nagyon szép profitot termelt a határokon túl. A tőke mindig nemzetközi volt. A víz oda folyik, amerre lejt a talaj. A tőketulajdonosok nemzeti szembeállításnak tehát sok tartalmi alapja nincsen.

- Van olyan kormányzati vélemény, hogy a magyar bankok működése bővítheti a hitelforrásokat. A magyar bankár kevésbé kőszívű, mint az idegenszívű?
- A hazai, pláne az állami tulajdon önmagában rövidtávon valóban növelheti a bank hitelezési hajlandóságot, de óriási kérdőjelek vannak közép- és hosszútávon. Akár állami pénzintézetről, akár a kormányzathoz közeli tulajdonosi csoport bankjáról van szó, a bankvezetés enyhíthet persze a hitelezési feltételeken és megkönnyítheti a hitelhez jutást – kerül amibe kerül –, de egy idő múlva kiderül, hogy a bankok könyveiben megszaporodnak a kétes követelések. Amint az erőltetett iparosítás néhány évtizede, az erőltetett hitelezés is szép mutatókat produkál először, azután ez a szépség mulandó lesz. A gazdaságtörténeti tudás vészcsengőket is megszólaltat, mert ami rövidtávon jó megoldásnak tűnik, közép- és hosszútávon nem biztos, hogy az. Végül pedig a költségeket nem feltétlenül az fizeti meg, aki felelőtlenül kihelyezte a pénzt, illetve aki a kedvezményezett volt, hanem az adófizetők, hiszen a magyar bank mögött nincs nagy nemzetközi pénzintézet, amely feltőkésíti veszteséges leányát.

- A hitelezési gondok ellenére a hivatalos propaganda szerint Magyarország jobban teljesít, még az is lehet, hogy Európa követni fog minket. Látni ennek jelét?
- Amikor a „Magyarország jobban teljesít” kormány-szlogent látja az ember, mindig felötlik a kérdés, hogy azért teljesít-e jobban, mert a kormány jobban működik – a propaganda ezt sugallja -, vagy a kormány működése ellenére teljesít jobban. Továbbá az is kérdés, mihez képest teljesítünk jobban: a saját múltunk, a világ, vagy a térség átlagához képest? A saját múltunkban találunk kapaszkodót, mert 2012-ben zsugorodott a magyar gazdaság, tehát ahhoz képest mindenképpen jobban teljesítünk. Azon kevés ország között voltunk, amely recesszióba süllyedt, pedig akkor már nem volt „kötelező”: a 2009. utáni években a recesszió már nem volt eleve meghatározott, sorsszerű. A világgazdasághoz képest már nem lehetünk büszkék magunkra: a világ éves szinten 4, a magyar gazdaság az elmúlt négy évben 1 százalékkal bővült. Magyarország máig nem érte el a 2008-as nemzeti jövedelmi, fogyasztási és beruházási szintet. A lengyel gazdaság 20, de a szlovák is több mint 10 százalékkal haladja meg mára a válsághoz mért szintet. A krízis némely gazdaságot megrázott, de volt, amelyik megrázta magát és ment tovább. Mások, mint Magyarország, törékenyek maradtak és ingadozó teljesítményt nyújtanak.

- Tavaly a nemzetközi elemzők szerint is jobban teljesítettünk: 2014 volt a kivétel?
- A múlt év valóban kiemelkedik az elmúlt időszakból. Idén már némileg gyengébb teljesítményre számíthatunk, ami még mindig meghaladhatja az utóbbi évek átlagát, s ez a hatás még eltarthat 2016-ig, de 2017 már ismét az átlagot, az 1 százalékos növekedést hozhatja. A 2014-es eredményben benne van egyebek mellett az uniós források beáramlása és egy sor egyszeri hatás, például egyes autógyárak kapacitásbővülése. Általában is a nagy külföldi cégek nettó exportteljesítménye volt a felhajtóerő, valamint az uniós támogatás. Igaz, az uniós források felhasználása bizonyosan nem optimális. A bejövő pénz a nemzeti össztermék 3-4 százaléka, míg a növekedésből átlagosan 1 százalékért „felelős”.

- Miért nem tudunk kitörni a majdnem stagnálásból?
- Ennek kőkemény eredői vannak. Ilyen a régóta tartó demográfiai hullámvölgy. Az uniós népesség az elmúlt 15 évben növekedett. A magyar csökkent. Ezért kissé csalóka esetünkben az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem viszonylag kedvező adata, mert fogyatkozó népességre vonatkozik. Az uniós tagállamokban részben a természetes szaporulatnak, főként a vándorlási egyenlegnek köszönhető a lélekszám némi gyarapodása. Eközben tőlünk egyre dinamikusabb a kivándorlás. E vonatkozásban folyik egyfajta számháború, de az biztos, hogy több százezer magyar állampolgár keresi a boldogulását külföldön, főként Nyugat-Európában. A növekedés másik fontos komponense a tőkeállomány alakulása. A 2000-es évek elején még jelentős volt a beáramlás, azután ez jócskán visszaesett, ma pedig meglehetősen bizonytalan a helyzet. Van ugyan tőkebeáramlás, de ennek jelentős része a terhek növekedése és a tőkevesztés miatti tőkepótlás, amit az anyabankok pumpálnak magyar fiókjaikba. Látható tőkekiáramlás is; magyar cégek is visznek ki tőkét, külföldi befektetésekre. Ezzel önmagában nincs is semmi gond. A tőke természete olyan, hogy oda megy, ahol van esély a megtérülésre, a nyereségre. A növekedési képesség harmadik tényezőcsoportjába egy sor intézményi ügy tartozik. Lényeges egy ország tőkevonzó- és értéktermelő-képességében a jog- és közbiztonság, a korrupció-mentesség, a kiszámíthatóság, az innovációs-képesség, a kultúra, a műszaki színvonal, valamint a képzett munkaerő.

- Ha már a képzett munkaerőről szó esett: bizonyos területekről lassan eltűnik a jól képzett munkaerő. Milyen hatásai vannak a migrációnak, illetve egy ilyen ország számára feltétlenül a gazdasági bevándorlókkal szembeni kirekesztő politika a legjárhatóbb út?
- Az elvándorlásnak óriási a jelentősége. Bizonyos szektorokban munkaerőhiány keletkezik itthon – lásd egészségügy, építőipar –, ami vagy felhajtja ezekben az ágazatokban a béreket, vagy ellehetetlenít bizonyos tevékenységeket, és az érintett cégek, ha tudnak, akár tovább is állhatnak. A nagyarányú elvándorlás persze szépítheti a munkanélküliség számait, a kint dolgozók hazautalásai pedig javíthatják az ország egyensúlyi mutatóit. A migráció emellett sok hasznot hajthat a menedzser-, a munkakultúra, a politikai kultúra hozadékai miatt. Ez a jövés-menés egész Európára jellemző. Ezért is furcsa, hogy a nemzeti politika szintjén a szuverenitás, a nemzeti mozgástér foglalkoztatja a politikusokat, miközben tapasztalataink szerint a 15-35 éves korosztályban egyre világosabban alakul ki egy fajta „európaizmus”. Ebből lehet még kulturális összeütközés, mert e korosztályok már nem értik, hogy az 50 fölötti politikusoknak miért olyan fontos a szuverenitás, amit ők már nem tartanak meghatározónak. Nagy csodálkozással hallgatom a bevándorlókkal szembeni kormány-retorikát. Végre a magyar munkavállalók is szabadon vállalhatnak munkát Európában, és akkor mi bezárnánk az országot mások előtt. Abszurd. Ha az idegenellenességre rájátszana a politika, az kulturálisan óriási visszalépés lenne. Respektálható persze a társadalmak önvédelmi reakciója, ha a világ szegényebb térségeiből tömegesen érkeznek menekültek, de a migráció olyan természetes folyamat, amit nem lehet erőszakkal, rendőri eszközökkel megfékezni. Akik Európa hanyatlásáról beszélnek, bizonyára nem találkoztak az ide törekvő menekültekkel, bevándorlókkal, akik szerint igenis vonzó ez a földrész. Az más kérdés, hogy az egyes társadalmak a sokszínűséget hogyan tudják kezelni. A magyar társadalomra jelenleg még nagyfokú homogenitás jellemző. A sokszínűség elfogadása szerves fejlődés eredménye, amitől még messze vagyunk. Ezért a politikának nagy bölcsességgel kell szólni, nem pedig azonnali népszerűséget hajhászni, mert Magyarországnak is szüksége lehet azokra a gazdasági bevándorlókra, akik hozzájárulnak a nemzeti össztermék előállításához - itt adóznak és gyarapítják az ország lélekszámát.

Forrás: Népszava

 

Kedvencek közé   |    Add a Startlaphoz   |    Legyen ez a kezdőlapom   |    Impresszum   |    Jogfenntartó nyilatkozat   |    Adatvédelmi tájékoztató
2012 Szakszervezetek.hu - Bod Péter Ákos: Szükség lehet a bevándorlókra.
Powered by Joomla 1.7 Templates
Mobil nézet | Normál nézet
számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector