Így lesz nyugdíj a diákmunkából és a tanulmányi időból

Az adategyeztetési eljárás során lehetőségünk van arra, hogy a teljes életpálya során szerzett szolgálati idők bekerüljenek a társadalombiztosítási nyilvántartásba. Azok a szolgálati időnek számító időtartamok, amelyek jogszabályi rendelkezés alapján járulékfizetés nélkül is szolgálati időnek minősülnek, csak az érintett személy bejelentésére kerülhetnek be a társadalombiztosítási nyilvántartásba, szemben a járulékfizetéssel szerzett szolgálati időkkel, amelyeket a foglalkoztatók adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettsége juttat el a biztosítási kimutatásba – írja az ado.hu.

   A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 4. § (1) bekezdés b) pontja szerint nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség nélkül szolgálati időnek minősülő időszakok részletes szabályait a Tny. IV. fejezetében, a szolgálati idő cím alatt ismerhetjük meg.
 
   A Tny. végrehajtási rendelete, a 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet 5. számú melléklete segít bennünket abban, hogy ezeket az időszakokat milyen iratokkal, okmányokkal tudjuk igazolni.
 
   Először nézzük meg a leggyakrabban előforduló járulékfizetés nélkül is szolgálati időnek minősülő időtartamok közül a tanulmányi időkre vonatkozó rendelkezéseket.
 
   Ennél a kérdésnél kétféle helyzettel találkozhatunk, egyrészt a szolgálati időnek minősülő tanulmányi idővel (például szakmunkástanuló időszak), másrészt a tanulás alatti munkavégzés (pl. szünidei munka) esetével.
 
Diákmunka, mint szolgálati idő
 
   Emlékeztetőül tekintsünk vissza a korábbi diákmunka lehetőségekre.
 
   Az iskolai szünetben végzett munka mindig is lehetséges volt a tanulók részére.
 
   A lehetőségben a változó elem csak az volt, hogy milyen életkortól vállalhat munkát a tanuló a szünidőben.
 
   A jelenleg hatályos jogszabály, a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi
I. törvény 34. §(2) bekezdése szerint a tizenötödik életévét betöltött, nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló munkaviszonyt létesíthet az iskolai szünet időtartama alatt.
 
   Korábban ez a munkavállalási korhatár alacsonyabb volt, volt időszak, amikor már hetedik osztályos kortól lehetett munkát végezni.
 
   A különböző lehetőségek azonban társadalombiztosítási szempontból nem voltak azonosak. Találkozhattunk a munkáltatók és az iskola megállapodása alapján a szorgalmi időszak alatt történő csoportos munkavégzéssel, vagy az általános iskola felsőbb osztályos tanulóinak szervezett munkavégzésével.
 
   A foglalkoztatás a tanulók hasznos elfoglaltságának biztosítása, és a megszerzett gyakorlati tapasztalatok alapján a későbbi pályaválasztás elősegítése érdekében történt.
 
   E foglalkoztatások során a tanulók és a munkáltató között társadalombiztosítási jogviszony alapjául szolgáló jogviszony nem jött létre, járulékfizetés nem történt a díjazásból, így ezek az időszakok nem jelentenek szolgálati időt.
 
   Fentiek mellett a nyári és az őszi szünidőben munkaviszony keretében történő szervezett foglalkoztatással is találkozhattunk.
 
   Ezekben az esetekben a tanulókkal az őket foglalkoztató munkáltatók határozott idejű, vagy meghatározott munkára szóló egyéni munkaszerződést kötöttek.
 
   A munkaviszony létesítéséhez az iskola részéről adott munkavállalási engedélyre volt szükség, a munkabérből nyugdíjjárulék került levonásra, a diák munkavállalóról egyéni nyilvántartó lapot kellett kiállítani, igazolva a szolgálati időt.
 
   Az építőtáborokban végzett önkéntes tevékenység fentiektől eltérően kezdetben nem hozott létre társadalombiztosítási jogviszonyt, így szolgálati időt sem eredményezett, 1997-től történt munkaszerződéssel a foglalkoztatás, mely szolgálati időnek minősül.
 
   Ha az adategyeztetési eljárás során kapott kimutatásban az egyéni munkaszerződéssel végzett diákmunkánk esetleg nem szerepel, a szolgálati idő igazolására vonatkozó általános szabályok szerint ez az időszak egykorú okirattal (pl. a munkaszerződéssel), ennek hiányában tanúkkal igazolható.
 
Tanulmányok folytatásával összefüggő szolgálati idő
 
  Tanulással összefüggésben a szakképzés és a felsőfokú tanulmányok során szerezhettünk szolgálati időt.
 
Szakképzés - szakmunkástanulók
 
   A szakképzés nem feltétlenül eredményez szolgálati időt.
 
   Szakmunkásvégzettséget több oktatási formában lehet szerezni, de ezek közül szolgálati időnek csak meghatározott esetek minősülnek.
 
   Szakmunkástanulói jogviszonynak kizárólag a szakmunkásképző iskolának minősülő oktatási intézménnyel fennálló tanulói jogviszony minősül.
 
   A szakmunkásképzésről szóló 1969. évi VI. törvény 12.§ (1) bekezdése a szakmunkásképző iskolába történő beiratkozástól a tanulmányok befejeztéig, illetve a tanulólétszámból történő törlésig terjedő időt nevezte meg szakmunkástanuló viszonynak. (A jogszabály időközben hatályon kívül helyezésre került.)
 
   A törvényi meghatározásból eredően más szakmunkásképzést, vagy szakmunkásképzést is nyújtó, de szakmunkásképző iskolának nem nyilvánított iskolával fennálló jogviszony nem tekinthető szakmunkástanuló viszonynak.
 
Szakképzés – szakközépiskolai tanulók
 
   A szakközépiskolai jogviszony különbözik a szakmunkástanulói viszonytól.
 
   A szakmunkástanuló jogviszony társadalombiztosítási vonatkozásait az adott időszak társadalombiztosítási jogszabályai (1975. évi II. törvény és végrehajtási rendelkezései) szabályozták járulékfizetési kötelezettséget előírva az érintett munkáltatója számára a szakmunkástanulók tanulmányi ösztöndíja után, meghatározott munkáltatók az ösztöndíjban részesülő szakmunkástanulóik után fix összegű társadalombiztosítási járulékot is fizettek.
 
   A szakközépiskolásokra viszont ez a szabály nem vonatkozott, ők is végeztek azonban konkrét fizikai munkát.
 
   Jogszabály előírta, hogy a szakközépiskolai tanuló a tanév befejezése előtt szakgyakorlaton vesz részt, ez általában a nyári szünetben történt, és a tanulók ösztöndíjban vagy egyéb juttatásokban is részesíthetők voltak.
 
   Az üzemek egy része a tanulókat munkaszerződéssel, vagy megbízási szerződéssel foglalkoztatta, és a társadalombiztosítási nyilvántartásba is bejelentette.
 
 Ha ez történt, ez az idő szolgálati idő.
 
   Ha a tanuló bizonyítványába bejegyezték, hogy gyakorlati képzésben részt vett, de biztosítottként nem jelentették be, nem szolgálati idő a gyakorlat időtartama.
 
   Bejelentés hiányában a kötelező nyári gyakorlat mérlegelési jogkörben, egyéb hitelt érdemlő bizonyíték alapján, köztük esetleg tanúvallomással ismerhető el.
 
Szakképzés – szakiskolai tanulók
 
  A szakiskolai végzettség a szakmákban egyenértékű volt a szakmunkás bizonyítvánnyal, de oktatási szempontból a szakiskolák a mai értelemben vett középfokú szakmai végzettséget kívánó munkakörök betöltésére képesítettek, mint a jelenlegi technikumi oklevelek, vagy szakközépiskolai érettségi bizonyítványok.
 
   A szakiskolai tanulóknál az elméleti tanulmányok megismerése, az iskolai tanulmányokat folytató tanuló tevékenysége volt a jellemző, szemben a konkrét munkahelyi, fizikai munkavégzéssel.
 
   A szakiskolai tanulmányi idő nem minősül szakmunkástanuló viszonynak, így szolgálati időnek sem ismerhető el.
 
Tanuló szerződés alapján szakképző iskolai tanulóként folytatott tanulmányok
 
   Az 1996-tól hatályos jogi szabályozás alapján módosult a szakmunkásképzéssel kapcsolatos szolgálati idő szerzési lehetőség.
 
   Ettől az időponttól szolgálati időnek számít a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulóként biztosításban töltött idő.
 
   Ez a képzési forma abban különbözik a tanulói jogviszonytól, mely a képzést nyújtó iskolával áll fenn, hogy a tanulószerződés olyan, a munkáltatóval személyre szólóan megkötött megállapodás, amely meghatározott gyakorlati képzésben is részt vevő szakképző iskolai tanulmányokat folytató személyekre vonatkozik.  A szerződés alapján társadalombiztosítási jogviszony jön létre, és járulékfizetési kötelezettség is keletkezik.
 
Felsőfokú tanulmányok
 
   A felsőfokú (egyetemi, főiskolai) tanulmányok időtartama nappali tagozatos képzés keretében folytatott oktatás esetén 1998. január 1-ig szolgálati időnek minősült, az ezt követő időponttól azonban nem.
1998. január 1-ét követő felsőfokú nappali tagozatos tanulmányok ideje szolgálati idő szerzésére kötött megállapodással ismerhető el szolgálati időként az öregségi nyugdíjhoz.
 
  (A hozzátartozói nyugellátások esetén időpontra tekintet nélkül szolgálati időnek minősül a felsőfokú nappali tagozatos tanulmányok ideje, legfeljebb a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges mértékben).
 
   A felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok címén a tanulmányi időszak (tanulmányi év, tanulmányi félév) kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt idő számít szolgálati időnek.
 
   Szolgálati időként kell figyelembe venni a két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet idejét is.
  
   Több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása esetén legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges idő vehető figyelembe.
 
Tanulmányok külföldön
 
  Külföldi felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje szolgálati időként akkor vehető figyelembe, ha a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítvány és oklevél Magyarországon a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény rendelkezései szerint egyenértékűnek ismerhető el az illetékes hatóság szakvéleménye alapján, illetőleg a külföldi résztanulmányok idejét a hazai felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi időbe beszámították.
 
Igazolási lehetőségek
 
  A felsőfokú tanulmányok szolgálati időkénti igazolásának módja a főiskolai vagy egyetemi leckekönyv, végbizonyítvány, oklevél, valamint külföldön folytatott tanulmányok esetén a külföldi végzettség honosításáról szóló igazolás, külföldi tanulmányi idők hazai tanulmányi időbe történő beszámítására vonatkozó igazolás, vagy a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítvány magyarországi oklevéllel való egyenértékűségéről kiállított igazolás. (Az igazolás beszerzésének részletes tudnivalóit az Oktatási Hivatal honlapján ismerhetjük meg.)
 
Összegzés
 
   Az adategyeztetési eljárás során éljünk azzal a lehetőséggel, hogy mód van egyéni szolgálati idő életpályánkat teljessé tenni a tanulás során szerzett szolgálati idővel.

Forrás: ado.hu