Ötödével kisebb a nők fizetése

 Magyarországon a nők átlagosan a férfiak fizetésének 80 százalékát kapják – részben a saját fejükben is működő társadalmi sztereotípiák, részben gyengébb érdekérvényesítő képességük miatt. A Forbes összesítése szerint a tíz legjobban fizetett színésznő feleannyit sem keres, mint férfi kollégáik – írja a Világgazdaság.

Itt az ideje, hogy egyenlő béreket kapjunk az USA-ban, egyszer s mindenkorra – kiáltotta köszönőbeszédében Patricia Arquette, miután megkapta a legjobb női mellékszereplőnek járó díjat a 12 évig forgatott Sráckorban nyújtott alakításáért. A színésznő szavait nagy ováció fogadta – az ügy hollywoodi élharcosaként ismert Meryl Streep felállva kiabált és tapsolt –, jóllehet a különböző jogokért rendszeresen kiálló Arquette-től ez nem volt nagy meglepetés, és nem is ő volt az első, aki politikai megnyilatkozásra használta az Oscar nyújtotta alkalmat.
 
   A színésznők bérharca még akkor is indokolt, ha a legfelső kategóriákban olyan nagyságrendekről van szó, ahol elvben már mindegy, hogy egymillió dollárral többet vagy kevesebbet keres valaki, a különbség ugyanis e szakma csúcsain sokkal nagyobb az átlagosnál. A Forbes legfrissebb, tavaly nyáron lezárt listája szerint a tíz legjobban fizetett férfi színész együtt bruttó 499 millió dollárt keresett 12 hónap alatt, míg a tíz legjobban fizetett színésznőre ennek a fele sem – összesen 226 millió dollár – jutott. A különbséget eleve beépítik a rendszerbe, hiszen az is szokás, hogy ha a főszereplők a profit alapján kapják a honoráriumot, akkor a nőknek alacsonyabb százalékot szabnak.
 
   A nőknek ráadásul azzal is számolniuk kell, hogy – kevés kivételtől eltekintve – fiatalabb éveikben kell elérniük a magasabb összegeket, a férfiaknak jóval több idejük van gázsijuk feltornászására. A Journal of Management Inquiry egy kutatása szerint a filmcsillagok közül a nők átlag 34 éves korukban keresnek a legjobban, míg a férfiak 51 évesen, ráadásul a csúcs után a nők keresete sokkal gyorsabban zsugorodik. Hollywood ebben az értelemben is a társadalom tükre – fogalmazott a kutatás vezetője –, ott pusztán csak drámaibban érvényesülnek az általános trendek.
 
  Utóbbi csak részben igaz, hiszen éppen a keresetek terén – ha lassan is –, de szűkül az olló azóta, hogy az USA-ban 1963-ban elfogadták az egyenlő bérezésről szóló törvényt, amely a férfiak és a nők közti megkülönböztetést is tiltja. A munkaügyi minisztérium adatai szerint 1972-ben a nők átlagkeresete még csak a férfiakénak az 58 százalékát érte el. Tavaly tavasszal Barack Obama elnök azonban már azt nevezhette problémának, hogy az USA-ban a nők keresete csak a férfiakénak a 77 százalékát éri el – ami persze még mindig jobb, mint a hollywoodi arány. Ráadásul ez az adat a népszámlálásra támaszkodik, a munkaügyi minisztérium sűrűbben összeállított és az önfoglalkoztatottak nélkül számolt statisztikája szerint a nők már a 82 százalékot is elérték – másképp nézve, a különbség már csak 18 százalék.
 
  Az Európai Unióban ezt a különbséget tekintik a legfontosabb mutatószámnak. A nemek közti keresetkülönbségről tavaly megjelent, az Eurostat 2012-es adataira támaszkodó uniós kiadvány szerint a 28 tagú EU-ban átlag 16,4 százalék az eltérés a férfiak és a nők keresete között. A szórás elég nagy: Szlovéniában például 2,5 százalékos ez a rés, míg Észtországban a nők 30 százalékkal kisebb javadalmazást kapnak, mint a férfiak. Hat-hat olyan tagállam van, ahol 10 százalék alatti, illetve 20 százalék fölötti a különbség – utóbbi csoportba tartozik például Németország és Ausztria mellett Magyarország is.
 
  „Bár a diplomával rendelkezők többsége Magyarországon ma már nő, jellemzően még felső vezetőként is kevesebbet keresnek a férfiaknál. Ennek magyarázata azonban részben a saját gyengébb érdekérvényesítő képességükben keresendő, és abban, hogy a társadalmi sztereotípiák valójában az ő fejükben is működnek. Hamarosan úgyis szülni szeretnék, éveket kihagytam a gyerekek miatt, hogy is kereshetnék annyit, mint a velem egykorú férfi kollégám? – gondolják.
 
  Ráadásul kevésbé tekintik olyan játszmának a bértárgyalást, amit feltétlenül meg kell nyerniük, emellett sokan közülük nem az elsődleges családfenntartók, ami miatt kompromisszumkészebbek is. Nehéz kiszűrni, hogy a válság miatti fizetéscsökkentési hullám hogyan hatott a két nem közötti bérkülönbségre, de valószínűleg inkább közelítette egymáshoz a nők és a férfiak bérét” – mondta lapunknak Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) elnöke. Közvetve ugyan, de annak is hatása van a nők munkaerő-piaci helyzetére, hogy a politikai elitben rendkívül kevés a nő.
Mindazonáltal ma már egy multinacionális vállalat valamelyik vezető pozíciójára pályázó nő jobb helyzetben van mint 10-15 évvel ezelőtt, hiszen a cégek általában fizetési keretösszeget határoznak meg, és csak a jelölt alkuképességétől függ, hogy ezen belül végül milyen havi apanázst kap.


   A sztereotípiák ugyanakkor ágazati szinten is működnek: a nehézipar, a fémipar területén továbbra is fehér hollónak számítanak a női vezetők, míg a kozmetikában vagy éppen a kommunikációs területen nekik van előnyük.
Csaposs Noémi tapasztalatai szerint egyre többen futnak be karriert a kutatás-fejlesztésben, a vegyiparban és a gyógyszeriparban is.

   „Összességében azonban az első számú vezetők 90 százaléka férfi, néhány kivételtől eltekintve a nők legfeljebb a második vonalbeli vezetők közé juthatnak be. Elkerülhetetlen azonban, hogy ez megváltozzon: nem csak azért, mert a társadalom elöregszik, és a férfiak egészségi állapota Magyarországon lényegesen rosszabb, mint a nőké, hanem azért is, mert ma már a karrierhez korántsem elegendő egy jó iskola.
Széleskörű kompetenciákra van szükség a kiváló kommunikációs készségtől a vezetéstechnikai trükkökön át a szervezőképességig. Ebben az összetett versenyben pedig végre jó eséllyel indulnak a nők” – véli Csaposs Noémi, hozzátéve: a nők és férfiak aránya a vezetők között soha nem lesz 50-50 százalék Magyarországon sem.

   Ez azonban nem feltétlenül baj. A legfontosabb az, hogy a munkaerőpiac a valódi tudásuk, ne sztereotípiák alapján ítélje meg a nőket.
 
Ötödével többet ér a férfi az álláspiacon
 
A Workania állásportál által működtetett Fizetesek.hu internetes bérfelmérés legutóbb tavaly márciusban közzétett adataiból az derült ki, hogy Magyarországon a nők átlagosan 21 százalékkal keresnek kevesebbet a férfiaknál. Ez az érték 2011 óta állandó, és lényegesen magasabb mint az Európai Unió átlaga, ami 16 százalék. A férfiak bruttó átlagfizetése 2013-ban 220 ezer forint volt, a nőké 173 400 forint. Minél magasabb pozícióban dolgozik egy nő, annál nagyobb lemaradásra számíthat a férfiakkal szemben: a felső vezető nők átlagosan 26, a középvezetők 18 százalékkal keresnek kevesebbet.
 
Forrás: Világgazdaság