Megtalált százezer embert és kétmilliárd forintot a NAV

Több foglalkoztatott és a tempósan növekvő adóbevételeket megközelítő bírságösszeg - ez jellemezte az elmúlt évben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) figyelmének fókuszában álló egyszerűsített foglalkoztatást.

   Nem hiába kapott kiemelt hangsúlyt a NAV 2014-es ellenőrzési irányelvei között az egyszerűsített foglalkoztatás ellenőrzése - ez derül ki az adóhatóság által a Napi.hu rendelkezésére bocsátott adatokból. Az adóhivatal tavaly több mint kétezer vizsgálatot végzett - ez az egy évvel korábbi másfélszerese -, továbbá majdnem ugyanennyi ellenőrzést hajtott végre. Ennek meg is lett az eredménye: a bejelentett munkavállalók száma közel százezerrel 730 ezerre nőtt, a bevétel pedig 25 százalékkal 12,7 milliárd forint fölé emelkedett. Majdnem ugyanennyit hoztak a konyhára a bírságok is: tíz ellenőrzésből kilenc szabálytalanságot tárt fel, összesen 10,6 milliárd forint büntetést szabtak ki.
 
   Az adózót 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, ha be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott - húzza alá a NAV.
Mi az alkalmi munka?
Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony
mezőgazdasági idénymunkára,
turisztikai idénymunkára vagy
alkalmi munkára.

   Idénymunka esetén a azonos felek között a munkaviszony időtartama nem haladhatja meg egy naptári éven belül a 120 napot.

   Alkalmi munka esetén: a munkáltató és a munkavállaló között a munkaviszony
összesen legfeljebb öt egymást követő naptári nap, és
egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári nap, és
egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári nap
lehet.

   A munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként:
mezőgazdasági idénymunka esetén 500 forint,
turisztikai idénymunka esetén 500 forint,
alkalmi munka esetén 1 000 forint,
filmipari statiszta alkalmi munkája esetén 3000 forint.
 
Ezért jár a büntetés
 
  Az adóhivatal rendszerint ugyanazokkal, a már évről évre visszatérő szabálytalanságokkal találkozik az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó vizsgálatai során. Az egyik legjellemzőbb jogsértés, hogy a munkáltató egyáltalán nem, vagy csak késedelmesen - a tényleges munkavégzés megkezdése után - jelenti be az egyszerűsített foglalkoztatást.
 
  Gyakori eset például, hogy a munkáltató csak a helyszíni ellenőrzés során, már a revizorok bemutatkozását követően intézkedik - a munkavégzés közben talált - munkavállalóinak utólagos bejelentéséről. Ennek viszont nincs sok értelme, ugyanis az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos előírások egyértelműen kimondják, hogy a foglalkoztatást a munkavégzés megkezdése előtt kell bejelenteni.
 
Aki tartozik, lemondhat róla
 
   A NAV nemcsak a bejelentés tényét és annak szabályszerűségét vizsgálja, hanem az egyszerűsített foglalkoztatás jogszerűségét is, vagyis azt, hogy a munkáltató oldalán fennállnak-e az egyszerűsített foglalkoztatás feltételei. Ilyen feltétel például, hogy a munkáltatónak nem lehet a jogszabályban megállapított mértéknél nagyobb adótartozása, illetve figyelemmel kell lenni a munkavállalók egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő alkalmazásának létszám- és időkorlátjára is, amit nem lehet túllépni. Az előírások értelmében az a munkáltató, aki - meghatározott adónemek tekintetében - 300 ezer forint, vagy azt meghaladó adótartozást halmoz fel, további egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult mindaddig, míg adótartozását ki nem egyenlíti.
 
Statisztika
 
   2013-ban 13 millió 278 ezer 337, a 2014-ben 16 millió 64 ezer 33 munkanapot töltöttek a munkavállalók egyszerűsített foglalkoztatási formában, ennek megfelelően a munkanapok egy főre eső átlagos száma 2013-ban 21,02, 2014-ben 21,99 volt.

  A foglalkoztató gazdálkodó szervezetek és egyéni vállalkozók ágazati felosztása alapján a 2013-ban a legtöbb foglalkoztató a kereskedelem (31 739), a vendéglátás (15 805), az építőipar (15 671) és a mezőgazdaság (14 828) területéről jelentett be munkavállalókat. A 2014-ben érintett vezető ágazatok a legtöbb foglalkoztatóval a kereskedelem (35 601), az építőipar (18 608), a vendéglátás (16 907) és a mezőgazdaság (15 848). A foglalkoztatók csoportosítása az általuk bejelentett fő tevékenységük alapján történt, mely nem minden esetben egyezik meg azzal a tevékenységükkel, melyben az egyszerűsített foglalkoztatással érintett munkavállalót alkalmazták. Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun megyékben érkezett a legtöbb bejelentés, a csúcsidőnek március-augusztus hónapok számítanak.
 
   Ennek ellenére számos ellenőrzés során állapította meg a NAV, hogy a munkáltató úgy alkalmazott munkavállalókat egyszerűsített foglalkoztatás keretében - bejelentésének és ahhoz kapcsolódó közteher fizetési kötelezettségének egyébként eleget téve -, hogy arra köztartozása miatt nem lett volna lehetősége, mert a meghatározott adónemek tekintetében 300 ezer forintot meghaladó összegű adótartozása állt fenn a vizsgált időszakban. Ilyen esetekben az adóhivatal átminősíti az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyt és az általános szabályok szerint állapítja meg a járulékfizetési kötelezettséget a munkáltató terhére.
 
Változott a bérszabály
 
  Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény (Efo tv.) szerint egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként - a meghatározott feltételeknek megfelelően - legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 százaléka, garantált bérminimum esetén 87 százaléka jár. Az Efo tv. szerint - a 2014. december 31-ig hatályos szabályok értelmében - magánszemélynek akkor kellett benyújtania személyijövedelemadó-bevallást, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladta az ezen foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napibérként meghatározott összegének szorzatát.
 
  E szabály adott esetben azt eredményezte, hogy azoknak, akiknek a jogszabályban foglaltak alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként nem a minimálbér 85 százaléka, hanem a garantált bérminimum 87 százaléka jár, a mentesített keretösszeget meghaladó néhány száz forint miatt szja-bevallást kellett benyújtaniuk. A törvény - 2015. január 1-től hatályos módosításával - a garantált bérminimummal érintett munkavállalók esetében ezen magasabb összeghez igazítja a személyijövedelemadó-bevallás alól mentesített keretösszeget, ezáltal csökkenti e munkavállalók adminisztrációs terheit - tájékoztatott a NAV.