Többet költünk hálapénzre

Az elmúlt másfél évtizedben reálértéken csökkent a magyar háztartások által adott borravaló mértéke, továbbá egyes, régen borravalósnak számító szakmák képviselői is egyre kevésbé számíthatnak arra, hogy extra jövedelemhez juthatnak. Hálapénzre viszont reálértéken többet költöttünk, a legtöbbet a kórházi orvosok zsebébe csúsztatjuk.
 
   2014-ben 8,4 milliárdot adtak ki borravalóra a háztartások, a korábbi, 1998. évi vizsgálat szerint pedig 5,3 milliárd forintot - derül ki a KSH friss összeállításából. Ez a másfélszeres növekedés reálértéken csökkenést takar: a bő másfél évtized alatt a kétharmadára esett vissza a borravaló értéke. A háztartások jövedelméhez mérve is nagyobb mértékben, a felére - 0,08 százalékra - esett vissza a borravalóra kifizetett összeg.
 
   Gyakorlatilag ugyanennyit költöttek a háztartások hálapénzre is, viszont itt látványosabb - reálértéken 18 százalék - volt a növekedés: 3 milliárd forintról 8,3 milliárdra, nyilván nem függetlenül az egészségügy állapotának romlásától. 1998-ban jövedelmünk 0,09 százalékát fizettük ki hálapénzre, ami 2014-re alig változott (0,08 százalék). A hálapénz az adatfelvételben mint egészségügyi kiadási tétel külön is szerepel. Átlagos forintértéke évről évre nő, aránya azonban az egészségügyi kiadásokból csökken (2010-ben 5,1 százalék volt, 2013-ban 4,6 százalék).
 
Kik kapják a legtöbb borravalót?
 
   A legtöbb borravalót a szépségiparban tevékenykedő fodrászoknak, illetve kozmetikusoknak adtuk: éves szinten több mint 2,6 milliárd forintot, az összes borravaló közel harmadát. Ez egy-egy alkalommal átlagosan 300 forint körüli összegnek felelt meg.
 

  A második legnagyobb borravalós tétel (2,5 milliárd forint) a pincéreknek, felszolgálóknak, illetve ételfutároknak adott összeg. Az étel-házhozszállításnál egy-egy alkalommal 200 forint körüli borravalót adtunk a futároknak, míg a hagyományos éttermi étkezés során ennek átlagosan a dupláját is otthagytuk.
 
  A következő az összes borravalóra kiadott értékekből a benzinkutasnak (9,3 százalék) és a postásnak (7,5 százalék) adott borravaló. A háztartások alkalmanként 200 forint körüli összeget hagytak a benzinkúton, és a postások is e körüli összeget kaptak egy-egy alkalommal. Az egyéb szolgáltatások között szereplő szén- és tűzifaszállítás esetén alkalmanként 300-400, míg a temetkezési szolgáltatások igénybevételekor akár 4000 forintot is kitett a borravaló összege.
 
  A rendszerváltás előtt borravalós szakmának számító kereskedők extra jövedelme visszaszorult: összesen 222 millió forintot adtunk ki borravalóra az elmúlt évben, ez vásárlásonként átlagosan 100 forint körüli összeg volt.
 
  A taxisnak és teherfuvarozónak adott borravaló 2014-ben alkalmanként 300-350 forint között volt, a gépek javításával foglalkozó szerelők átlagosan 1000 forintot kaptak, míg a lakberendezési tárgyak javítása (kárpitozás, bútorfelújítás, antik bútor restaurálása stb.) esetén alkalmanként több mint 3000 forint borravalót ért.
 

Kik szoktak borravalót adni?
 
  A háztartások korösszetétele2szerint a legmagasabb fogyasztási kiadások a fiatalokból és a középkorúakból álló vegyes korösszetételű háztartásoknál fordul elő. Ezek a háztartások a vendéglátásban a pincéreknek és az ételfutároknak adták a legtöbb borravalót, a legkevesebbet a taxisoknak és a teherfuvarozóknak.
 
  A csak fiatalokból álló háztartások nem adnak borravalót például a szerelőknek, a portásnak, a gondnoknak, a kéményseprőnek vagy a szemétszállítási szolgáltatások után. Nem meglepő, hogy a legtöbb borravalót a vendéglátásban tevékenykedőknek adták, az összes, borravalóra kiadott forintjaik 75 százalékával a pincéreket és az ételfutárokat jutalmazták.
 
  Szintén az eltérő fogyasztási szokásokkal magyarázható, hogy a csak idősekből álló háztartások a pincéreknek, ételfutároknak alig adtak borravalót: az összes borravalós kiadásaikból csupán 13 százalék (ezen belül a házhozszállítás mindössze 3,6 százalék), míg a fodrásznak, kozmetikusnak és a postásnak adott borravaló jóval nagyobb összeget tesz ki (30 és 19 százalék).
 
Kik kapják a legtöbb hálapénzt?
 
  A legnagyobb összeget a kórházi orvosok kapják (4,1 milliárd forint), utána következnek a házi- és szakorvosok (2,5 milliárd), a fogorvosok (1,1 milliárd), végül az ápolók, orvosi asszisztensek, műtősök (508 millió).
 
  A házi- és szakorvosok több alkalommal kaptak hálapénzt, de kisebb összegben, mint a kórházi orvosok. A házi- és szakorvosok egy-egy alkalommal 3000 forintot kaptak átlagosan, a kórházban dolgozó orvosok 10 000 forint feletti összeget. A legkisebb összeg az ápolóknak, orvosi asszisztenseknek, műtősöknek jutott, alkalmanként átlagosan 2000 forint.
 
  A kórházi orvosoknak juttatott összeg az összes hálapénzből mindig is a legnagyobb részt tette ki, és ez a részarány folyamatosan nő: míg 2010-ben az összes hálapénzből 46 százalék volt a kórházi orvosok részesedése, addig napjainkra 50 százalékra emelkedett. Ezzel szemben a háziorvosoknak juttatott összeg csökkent: a 2010-es 42 százalékról 30 százalékra. Az ápolóknak adott összegek aránya a 2010. évi 5,8 százalékról 6,1 százalékra nőtt.
 

Kik adják a legtöbb hálapénzt?
 
   Az összes háztartás közül hálapénzre legtöbbet a csak idősekből álló háztartások és a fiatalokból, középkorúakból álló háztartások (35 százalék) költöttek. Az ezen belüli megoszlás már jelentősen eltér egymástól.
 
  A csak idősekből álló háztartások egészségügyi állapotukból kifolyólag a legtöbb hálapénzt a kórházban (52 százalék) és a házi- és szakorvosoknak (37 százalék) adták. A fiatalok és középkorúak szintén a kórházi orvosoknak adták a legtöbbet, de ők az a korosztály, akiknél a gyermekvállalás miatt fordulhat elő többször a kórházi ellátás. Náluk a másik legnagyobb hálapénzkiadás a fogorvosnál fordult elő (32 százalék). Mindkét csoportnál szinte azonos arányban adtak hálapénzt az ápolóknak, asszisztenseknek (5-6 százalék között).