A pedagógusok elégedetlenek az új életpálya-modellel

 A szakszervezetek szerint a pedagógusok elégedetlenek az új életpálya-modellel. Kovács Péter, a XVI. kerület fideszes polgármestere úgy véli, ennek oka elsősorban „tömegpszichózis”, ha sokat mondják a tanároknak, hogy rosszabbul jártak, akkor elhiszik. A köznevelési államtitkárság lapunkkal közölte, az öt pedagógus szakszervezettel 2013-ban kötött megállapodás kiegészítéséről jelenleg is tárgyalnak – olvasható a Magyar Hírlapban.
 
  Azért, hogy a kollégák béremelést kaptak, nagyon nagy árat fizetnek – mondta a minap a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Galló Istvánné szerint „először is van egy megnövekedett munkateher, egy minősítés és egy nagyon-nagyon igazságtalan bérrendszer, ami nem ösztönöz a még jobb munkára, mert a minőségi bérpótlékot is megszüntették”. Gallóné emlékeztetett, a PSZ nemrég nyilvánosságra hozott felméréséből kiderült, hogy a pedagógusok nyolcvan százaléka negyven óránál többet dolgozik hetente, s mivel a túlmunkát nem számolhatják el, ezért „ellenszolgáltatás nélkül”.

  A túlmunka kérdése szerepel a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a szaktárcával folytatott sztrájktárgyalásának a témái között is. Mivel követeléseiket illetően eddig nem sikerült megállapodniuk, a PDSZ a héten bejelentette: demonstrációt szerveznek április végére.

  Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nemrég megerősítette, hogy idén szeptemberben is kapnak béremelést a tanárok, erre megvan a fedezet, s a pedagógusbérek a következő években is a törvényben meghatározott módon emelkednek majd, így 2017 szeptemberére az átlagos növekedés meghaladja a negyven százalékot. Ennek ellenére – a PSZ felmérése szerint – a pedagógusok elégedetlenek, főképp a kifizetetlen túlórák miatt.

  A panaszokat illetően érdekes bejegyzést tett közzé Facebook-oldalán a XVI. kerület fideszes polgármestere, Kovács Péter. Arról számolt be, hogy egy tanár ismerőse azt mondta neki, sztrájkolni akar, mert nem fizetik ki a túlórákat, s az egész életpályamodell rossz, mert sokkal többet dolgozik, alig több pénzért. A polgármester rávette, hogy nézze át és hasonlítsa össze bérpapírjait a korábbiakkal. „A 2013. szeptember előtti alapbére bruttó 192 ezer forint volt, a mostani alapbére 301 ezer forint. A 2013. szeptember előtti járandósága pótlékkal, túlórával, helyettesítéssel együtt összesen 221 ezer forint, az első emelés után 296 ezer forint, a mostani járandósága 328 ezer forint, úgy, hogy nem fizetnek neki túlórapénzt. Ez negyvennyolc százalékos emelés” – állapította meg Kovács Péter, hozzátéve, ismerősének túlóradíja az emeléshez képest csupán 2,9 százalék lenne. „Beszélgettünk, miből gondolhatta úgy, rosszabbul, vagy csak kicsit járt jobban . Arra jutottunk, hogy ennek oka egyrészt a tömegpszichózis, vagyis, ha sokan mondják a kollégák közül, hogy rosszabb nekik, akkor elhiszi ő is. Másrészt, bár heti huszonkét óra a kötelezője, de heti huszonhat órát tanít, mert helyettesít, ezért nem kap pluszpénzt, és ezt igazságtalannak érezte. Harmadszor pedig, amikor délután négyig bent kell maradnia, akkor kevesebb magántanulót tud fogadni” – taglalta.

  Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár a Magyar Hírlapnak nemrég úgy nyilatkozott, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elsődleges vizsgálata alapján a pedagógusok hivatalosan nyilvántartott munkaideje heti huszonnégy óra alatt van. A sajtóban megjelent reakciók szerint ez „adminisztrációs trükköknek” köszönhető, vagyis valójában sokkal többet dolgoznak, mint amennyit „lepapírozhatnak”. A jelenséggel kapcsolatban az államtitkárság lapunkkal közölte, „a pedagógusok kötött munkaideje nyilvántartásának módja az iskolák szakmai autonómiájába tartozik, az intézmények ennek megfelelően igen eltérően tartják nyilván a pedagógusok kötött munkaidejét”.

   Az államtitkárság hozzátette, „a Pedagógusok Szakszervezetével minden, munkavállalókat érintő foglalkoztatási kérdésben folyamatos tárgyalásban vagyunk, amelyek közé értelemszerűen beletartozik a pedagógusok munkaterhelése is. A munkaterhelést is érinti a kormány és az öt pedagógus-szakszervezet által még 2013. január 22-én aláírt megállapodás, amelynek kiegészítéséről jelenleg zajlanak az egyeztetések”.
 
Elégedettek a színvonallal

  A tanulók és szülők 45 százaléka elégedett a hazai oktatás színvonalával, és magyar egyetemre vagy főiskolára szeretne jelentkezni, a diákok húsz százaléka viszont inkább külföldön tanulna tovább. Az Engame Akadémia ötszáz válaszadója szerint a legnagyobb probléma a kevésbé életszerű tananyaggal és a magas tanóraszámmal van. Lévai Balázs igazgató az Inforádiónak arról is beszélt, felmérésük szerint sok esetben megalapozatlan a tanulók döntése arról, milyen szakot válasszanak a továbbtanuláshoz, a diákok negyvenhat százaléka válaszolta azt, hogy nem kapott segítséget az orientációban, a szülők hatvan százaléka nyilatkozta ugyanezt.
 
Visszás gyakorlat az egyetemen

  Az abszolutórium kiadását, a vizsgák sikeres elvégzésén túl, a felsőoktatási intézmények nem köthetik meghatározott tanulmányi átlaghoz az ombudsman szerint. Székely László, az alapvető jogok biztosa közölte, a visszásságok megszüntetése érdekében kezdeményezi az erre vonatkozó kormányrendelet és az annak alapján kialakított gyakorlat megszüntetését. Székely egy hallgató – a Budapesti Corvinus Egyeteme szabályzatát és gyakorlatát érintő – panasza alapján indított vizsgálatot. Az ombudsman az emberi erőforrások miniszterét arra is kérte, hogy 2005-ig visszamenőleg tárja fel, hány hallgatójának okozott hátrányt az intézmény ezzel a gyakorlattal.
 
Forrás: Magyar Hírlap