Most gyorsult csak fel a magyarok elvándorlása

Tavaly minimum 31500 magyar állampolgár távozott legalább egy évre külföldre, majdnem másfélszer annyi, mint egy évvel korábban, és csaknem hat és félszer annyi, mint 2009-ben – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból, melyet a Világgazdaság ismertetett.

  Azoknak a magyaroknak a számát, akik 2013-ban mentek távoztak tartósan külföldre, 21580-ra tették az egészségbiztosítási és egyéb nyilvántartások alapján. Ehhez képest nőtt 2014-ben 46 százalékkal, 31500-ra az emigránsok száma. Maguk a KSH munkatársai is rámutatnak, hogy a hazai nyilvántartási rendszerek alapján összeállított adatok a bejelentések esetleges elmulasztása miatt meglehetősen alulbecsültek. Ezt igazolják, hogy a fogadó országok vándorlási adataiból nyert adatok jóval meghaladják a hazai nyilvántartások adatait. A magyarországi kivándorlás utóbbi években tapasztalható növekedését ezek is alátámasztják.
 
  A KSH kutatói továbbra is úgy látják, hogy külföldre túlnyomórészt a fiatalabbak mennek: az emigráns magyarok 44 százaléka 30 év alatti, 77 százaléka pedig még nincs 40 éves. A kivándorlók többsége, 54 százaléka férfi, közel kétharmaduk nőtlen. A legvonzóbb tartózkodási hely a kivándorlók számára még mindig Németország, az Egyesült Királyság, illetve Ausztria.
 
  A KSH-éval azonos következtetésre jutott vizsgálatában Hárs Ágnes , a Kopint–TÁRKI vezető kutatója. Fenntartotta azt a korábban a VG-nek is hangoztatott véleményét, amely szerint pillanatnyilag nincs gazdasági racionalitása annak, hogy belátható időn belül megálljon, vagy akár csak lassuljon a magyarországi munkaerő-migráció. Sem a magyar gazdaság, sem a szociális ellátórendszer, sem a közhangulat nem elegendően vonzó, amit felerősít az oktatáspolitika is, így még a felsőoktatási képzés előtt állók kivándorlása is felgyorsulhatott – mondta.
 
  Ez utóbbit megerősíti az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszékének tanszékvezetőjének a 444.hu-nak adott interjúja is, amelyben Pete Péter saját tapasztalatuk alapján azt állítja: az elmúlt években látványosan csökkent a magyar felsőoktatásba felvételiző fiatalok száma, miközben a gimnazisták 50-60 százaléka külföldi főiskolák, egyetemek irányába kacsintgat. „Néhány gimnáziumban, például a Fazekasban a közgazdaság iránt érdeklődő diákok 95 százaléka külföldi egyetemre adta be a jelentkezését” – mondta, amihez az is hozzájárult, hogy a kormány tandíjassá tette a hazai közgazdászképzést, mondván, hogy a közgazdászok úgyis sokat keresnek.
 
Forrás: Világgazdaság