A hozzátartozó és az ügyvezető vasárnapi munkájának díjazása

 Kell-e fizetni bért, illetve vasárnapi pótlékot a hozzátartozó, illetve az ügyvezető vasárnapi munkájáért. Az adozona.hu olvasóinak kérdéseire dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd, munkajogász szakértőnk válaszolt.

  Kérdés 1. Kereskedelemben dolgozó egyéni vállalkozó hozzátartozóját, aki csak vasárnaponként dolgozik, nyugdíj mellett milyen szerződéssel foglalkoztathatja a vállalkozó, illetve kötelező-e bejelenteni és kötelező-e munkabért fizetni neki?

 
   Válasz 1. 2012. január 1. napjától a Tbj. nem szabályozza a segítő családtag intézményét, erre tekintettel hozzátartozó foglalkoztatására munkaviszony (ezen belül akár egyszerűsített foglalkoztatás), illetve megbízási jogviszony keretében kerülhet sor.


  A Ptk. 6:280. § rendelkezik az ingyenes megbízási szerződésről, mely (1) bekezdése szerint:


  „E fejezet (XXXIX.) rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az olyan megbízási szerződésre, amely alapján a megbízó ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles.”


   Azaz ingyenes megbízási szerződés keretében foglalkoztatható lenne a hozzátartozó bejelentési-, illetve járulékfizetési kötelezettség nélkül.


  Arra azonban fokozottan ügyelni kell, nehogy a munkaviszony tartalmi jegyeit viselje magán (és így színlelt szerződésnek minősüljön). Nem írta, milyen munkakörről lenne szó, amennyiben eladói, abban az esetben a megbízási jogviszony létesítése nem lehetséges. A megbízási szerződés ugyanis adott feladat ellátására köthető.


  Ha nem eladói munkakörről van szó, abban az esetben az elhatárolást az alábbi szabályok segíthetik.


  A munkaviszonyra az jellemző, hogy a munkavállaló munkavégzése munkabér ellenében történik, a munkakörbe tartozó feladatok elvégzésére irányul, a munkaszerződésben meghatározott helyen, előírt munkaidőben, személyesen, folyamatosan és rendszeresen, a munkáltató széles körű ellenőrzési joga mellett. Míg a munkavállalót rendelkezésre állási kötelezettség terheli, köteles az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni, a munkaidő alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni. Mindez a polgári jog körébe tartozó munkavégzésre irányuló jogviszonyok vonatkozásában nem tekinthető meghatározó kötelezettségnek, nem önmagában a jelenlét, a munkavégzésre történő készenállás, hanem szerződés szerinti szolgáltatás biztosítása, munkával elérhető eredmény a fő és meghatározó kötelem. Munkaviszony esetén a munkavégzés időtartamát, a munkarendet, a munkaidő-beosztást – kollektív szerződés rendelkezése hiányában – az Mt. által szabályozott korlátok között a munkáltató határozza meg. Polgári jogi jogviszony esetében a feladat elvégzésének kizárólag a határidejét, vagy teljesítési részhatáridőket, illetve az ügy ellátásának időpontját állapítja meg a megrendelő. A munkaidő nincs beosztva, a munka elvégzéséhez szükséges időt a vállalkozó saját maga szervezi, maga határozza meg a feladat által megkívánt módon. Mindezt nem érinti az a körülmény, ha például a megbízási szerződés alapján ellátandó feladatot egy, a megrendelő által meghatározott időpontban kell teljesíteni (például a színházi előadás kezdete, konferencia időpontja).


   Ahogyan jeleztem, az Mt. szerinti „hagyományos” munkaviszony mellett létesíthetnek alkalmi munkára irányuló jogviszonyt is. Az alkalmi munka:a munkáltató és a munkavállaló között

– összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
– egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és
– egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig
létesített, határozott időre szóló munkaviszony.

 
  Ebbe a keretbe, illetve – a vasárnapi munkavégzésekre és nyugdíjas minőségre tekintettel – a kereseti korlátba is beleférne az érintett hozzátartozó.

 
   Munkaviszony (alkalmi munka) esetén a munkáltató köteles eleget tenni a bejelentési és munkabér fizetési kötelezettségének.

  Kérdés 2. Egyszemélyes kft. ügyvezetője (ő a tag) 8 órában a kft.-ben van bejelentve. Emellett van egy foglalkoztatott munkavállalója. A Kszvmtv. 1. paragrafus 15. alapján nem vonatkozik rá a jogszabály, ennek ellenére csak az ügyvezető dolgozik vasárnaponként az üzletben. Az lenne a kérdésem, hogy vonatkozik-e az ügyvezetőre a vasárnapi pótlék (50 százalék) kötelezettség, vagy például a személyes közreműködésre tekintettel el lehet-e tőle tekinteni?


  Válasz 2. A Kszvmtv. 1. § (2) bekezdés 15. pontja szerint a törvény hatálya nem terjed ki a kulturális tevékenységet és a fürdő szolgáltatást kiszolgáló kereskedelmi tevékenységre.


  Az Mt. 101. § (1) bekezdése szabályozza, hogy mely esetekben osztható be vasárnapra rendes munkaidő, a 140. § (1) bekezdése azt rendezi, hogy mikor jár vasárnapi pótlék a munkavállaló részére. A 101. § (1) bekezdés i) pontja alapján az ügyvezető valóban jogosult bérpótlékra.


  A társaságban a személyes közreműködés történhet munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban és tagi jogviszonyban. Jelen esetben a közreműködés munkaviszony formájában valósul meg, így a vasárnapi pótlék megfizetésétől nem lehet eltekinteni.

Forrás: adozona.hu