A diákmunka-szövetkezeteket is bevetné a munkanélküliség ellen a kormány

Gyakornoki rendszer kialakításáról tárgyal a kormány az iskolaszövetkezetekkel, a kezdeményezés 25 éves korig átmeneti foglalkoztatást biztosítana a pályakezdő munkanélkülieknek – írja a Napi Gazdaság.

  A pályakezdők munkanélküliségének csökkentéséről tárgyal a kormány az iskolaszövetkezetekkel – erről Fiák István tájékoztatta a Napi Gazdaságot. A Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (DiákÉSZ) elnöke azt mondta, hogy az egyeztetések egy gyakornoki rendszer kialakításáról szólnak, amely új kategóriát jelentene a foglalkoztatásban. Ennek lényege, hogy 25 éves korukig azok a fiatalok, akik nem találnak a munkaerőpiacon állást, egy átmeneti jellegű foglalkoztatásban vehetnének részt gyakornoki jogállásban. Ezt a lehetőséget az iskolaszövetkezetek biztosítanák, amelynek keretén belül a foglalkoztatási szövetkezeteknél jelenleg is használatos járulékfizetési rendszert alkalmaznák. A javaslatot a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája is támogatja. Fiák kiemelte: a jelenlegi szisztéma csak a nappali tagozaton tanuló diákokat fogadja be, jóllehet az iskolaszövetkezeti működés jelentősen fehéríti a gazdaságot. Az ilyen módon munkát vállalók körében a munkanélküliségi ráta is csupán a fele a korosztályos átlagnak. A gyakornoki rendszer bevezetése azért is megérné az államnak, mert az könnyen ellenőrizhető, kiszámítható áfa-, szja-, egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék-tartalmú foglalkoztatást generálna.
 
  A DiákÉSZ elnöke arról is beszámolt, hogy bár az iskolaszövetkezetek keretében történő munkavállalás továbbra is népszerű a fiatalok körében, a gazdaság felpörgése miatt a diákmunka iránti megrendelői igényeket egyre nehezebb kielégíteni. A diák munkások száma nem emelkedik, de legalább az elmúlt időszakban tapasztalható negatív trend most megállni látszik – jelentette ki. A szűkülés arra is visszavezethető, hogy a hazai felsőoktatásban csökken a hallgatói bázis, a szakképzés átszervezése pedig az okj-s végzettséget nappali tagozaton megszerzők létszámát szorította vissza. Az is problémát jelent, hogy a passzív féléves diákok esetében jelenleg nem megoldott az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás.
 
   Ennek némiképp ellentmond a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) lapunknak megküldött gyűjtése, amely azt mutatja, hogy 2014-ben mintegy kilencezerrel nőtt az iskolaszövetkezeti tagság 2013-hoz viszonyítva, és tavaly 118 ezer bejelentett munkavállaló dolgozott a szervezeteknél. Idén eddig közel 22 ezer diákot regisztráltak a NAV-nál.
 
  A diák munkások bruttó minimálbére mindenesetre emelkedett 2015-ben, a fővárosban 650–750 forintra óránként a tavalyi 625–700 forinthoz képest. Vidéken ugyanez 604-700 forint között mozog, az előző évben még csak 584–675 forintot fizettek. A legkevesebb pénzt a betanított fizikai és gyorséttermi munkákkal lehet keresni, a legtöbbet (óránként bruttó 1600 forint) pedig a pénzügyi és az it-gyakornoki munkakörökben.
 
Forrás: Napi Gazdaság