Minden második nyugdíjas dolgozik az EU-ban

Az Európai Unión belül Magyarországon dolgoznak legkevesebben az 50 évesnél idősebbek közül. Annak ellenére, hogy nálunk ez indokoltabb lenne a nyugdíj mértékét és az életszínvonalat tekintve – derül ki az Európai Unió munkaerőpiacot vizsgáló kutatásából. A motivációk is eltérőek: Magyarországtól nyugatra inkább azért dolgozik az idősebb generáció, mert továbbra is aktív szeretne maradni, míg itthon inkább a létfenntartáshoz szükséges anyagiak megszerzése az ok.

   Egy 2012-es munkaerő-piaci kutatás alapján az EU tagállamokban átlagosan az 50-69 éves korosztály 50 százaléka állt munkaviszonyban. Magyarországon ez az arány 40 százalék, amely szintén magas. A felmérést az Európai Unió megbízásából az Eurostat végezte 28 tagállamban, kiegészítve Izlanddal, Norvégiával és Svájccal. A kutatás célcsoportja az 50 év feletti, külön háztartásban élő, munkaviszonyban álló emberek voltak.

Régiónként eltérő motivációk

  Az adatokból az is kiderült, hogy földrajzilag jól elkülöníthető trendeket figyelhetünk meg az emberek időskori nyugdíjba vonulása kapcsán. Míg a tőlünk északabbra fekvő országokban jellemzően a munkájuk szeretete miatt vállalnak plusz éveket a nyugdíjasok, mielőtt végleg elhagynák a munkaerőpiacot, addig Közép-Európában – így hazánkban is – elsősorban az életszínvonal fenntartása és a jövő biztosítása a fő ok. Ezt támasztja alá az az adat is, amely szerint a magyarok átlagosan egy évig tudják fenntartani az általuk megszokott életszínvonalat a jelenlegi megtakarításaikból – ez az OTP Bank által készített reprezentatív kutatásból derült ki. Ezért 66 százalékuk eleve úgy tervezi, hogy a nyugdíj mellett is állást vállal. Érdekesség ezen felül, hogy aki a munka szeretete miatt dolgozik tovább, átlagosan 10-12 órával tölt kevesebb időt a munkahelyén, mint aki anyagi megfontolásból kénytelen dolgozni.

  Magyarországon egyre ismertebb az a tény, hogy a jelenlegi társadalmi trendek mellett az állami nyugdíjat szükség lehet kiegészíteni saját megtakarításokkal. A magyar lakosság mindössze 3 százaléka gondolja úgy, hogy biztosan elegendő lesz félretett pénze arra, hogy az elvárásainak megfelelő életszínvonalon éljen a nyugdíjas éveiben. Emiatt fokozottan megnőhet az öngondoskodás szerepe. (OPS)