Keményen dolgozó vesztesek

 A kormány jövőre több mint 600 milliárd forinttal húzza szorosabbra a nadrágszíjat. Kevesebb jut például egészségügyre, oktatásra és környezetvédelemre. A hon és a rend védelmére viszont többet juttat a kabinet – írja a Népszabadság.

 Furcsa költségvetése lesz Magyarországnak 2016-ban: az állam például úgy von ki pénzt az egészségügyből, hogy valójában a nyugdíjrendszert kurtítja meg. A szociális hozzájárulási adó felosztása jelentősen módosul jövőre, így a nyugdíjkassza az adó 79,43 százalékát kapja az idei 85,91 százalékhoz képest. A kassza épp arra lesz elég, hogy a tervezett infláció mértékével egyező nyugdíjemelést ki lehessen hozni belőle, ez 1,6 százalék, nagyjából 40 milliárd forint.
 
  Jóllehet Varga Mihály 240 milliárd forint bővülést mondott a nyugdíjkasszában, valójában ez porhintés.
 
  A szolgálati nyugdíjakat az idén külön számítják, ám ezt jövőre bedobják az öregséginyugdíj-kalapba, ahonnan viszont kikerül a nőknek negyven év munkaviszony után nyújtott korai nyugdíj.
 
  Az egészségkassza részesedése az adóbevételből 14 százalékról 20,57 százalékra emelkedik jövőre. Az így előálló többletet azonban azonnal el is veszi a kormány azzal, hogy az egészségkassza költségvetési támogatását 137 milliárd forinttal visszanyesi. Így az egészségbiztosítási alap jövőre szinte forintra ugyanannyiból gazdálkodhat, mint az idén, 2391 milliárdból. Ezen belül a házior­vosi praxisra jut plusz, a kórházi szolgáltatás soron viszont több mint 40 milliárd forinttal szerepel kisebb összeg 2016-ra.
 
  Az oktatásban az alapfokú képzés és az iskolai előkészítés 2,9 százalékkal kap többet, ám a középfokú és a felsőoktatás támogatása alig emelkedik – előbbi semmivel, utóbbi másfél százalékkal. A jóléti kiadásokra összesen 280 milliárd forinttal jut kevesebb jövőre. Ehhez képest a rendvédelem keretét majdnem százmilliárd forinttal növelik. Több jut majd a külügyekre, kevesebbet visz el a törvényhozó és végrehajtó szervek működtetése. A legnagyobb érvágást a környezetvédelem szenvedi el: az idei 630 milliárd forint után a keret mindössze 321 milliárd forint lesz.
 
 Mindösszesen 16,55 ezermilliárd forint lesz a kiadási oldal, szemben az idei 17,19 ezermilliárd forinttal. Ezzel tartható a kétszázalékos GDP-arányos államháztartási hiány. A büdzsé 2,5 százalékos GDP-bővüléssel számol, ebből a növekedésből és az adósságszolgálatra költendő kisebb összegből jöhet össze annyi forrás, ami az adócsökkentésre kell.
 
  A legnagyobb tétel itt az egy százalékpontos szja-csökkentés lesz, ez 120 milliárdot emészt fel, további 15 milliárdot pedig a családi adókedvezmény emelése hozza – két gyerek után tízről 12,5 ezerre nő gyerekenként. A családi adóalap-kedvezmény összege mindenképp változni fog 2016-ban: mivel az adó kulcsa csökken, ezért az adóalap is csökken.
 
  Mivel a kedvezmény valójában adóalap-kedvezmény, ezért azok összege emelkedni fog, hogy a tényleges kedvezmény ne változzék: ­62 500 forint helyett 66 666, két gyereknél 83 333, három és többnél pedig 220 ezer forint lesz gyerekenként az adóalap kedvezménye. Az szja mellett a másik nagy csökkenés a bankadóban lesz: 144 milliárd forint helyett 89 milliárd forint bevétellel számol a kormány.
 
  Egyéb, nagy meglepetések nincsenek az adóbevételekben. Az öt százalékra csökkenő sertéshús­áfa Varga szerint a családok számára jelent majd könnyebbséget, ám sokkal valószínűbb, hogy a húsiparban már tarthatatlan áfacsalások miatt vált szükségessé a jelentős vágás.
 
  A fél és egész disznó (marha, kecske, juh mellett) már most is öt százalékkal adózik, ám vélhetőleg a csalások egyszerűen áttevődtek a darabolt árura. Így kényszerűség volt a csökkentés hátterében, nem pedig a családok jól tartása – hiszen ebben az esetben inkább az egészségesebb csirke vagy a kevéssé preferált hal áfáját kellene csökkenteni.
 
  Arra nyilván nincs elegendő forrás, hogy valamennyi élelmiszer esetében áfát csökkentsen a kormány, ezért marad a kényszermegoldás.
 
  A reklámadó arányában jelentős emelés lesz 2016-ra. Az idei évre meghatározott 6,9 milliárd forinthoz képest jövőre 10,9 milliárdot vár a kormány. A különbség – meg az egész adó – a költségvetés egésze szempontjából persze teljesen elhanyagolható. Nem úgy a társasági adó, ahol nem lesz egykulcsosítás. A kormány várhatóan kitolja majd a határidőt, így türelmi időt gyárt magának arra, hogy kitalálja, mit is akar. Elvileg kétharmados törvény szabályozza, hogy jövőre egykulcsos lesz a társasági adó, ám kétharmados többségét elveszítve a kormánypárt már nem tudja ezt módosítani – vagy nem lenne könnyű. Márpedig arra nincs forrás, hogy az adó 19-ről tíz százalékra csökkenjen. A határidő kitolása is kérdéses lehet puszta többséggel, de érdemes azért megvárni a javaslatot.
 
   Ami a társaságiadó-bevételek tervezését illeti, a Költségvetési Tanács szerint kissé túlzó a 2016-ra tervezett 400,5 milliárd forint. Az idén 341 milliárd az előirányzat, a tervezett növekedés tehát 17 százalék. Az indokolás nem ad magyarázatot az ugrásszerű növekedésre. Ezt nem magyarázná az alternatív adók térnyerése, így valószínűleg a kirobbanó gazdasági növekedés és száguldó vállalkozási eredmények hozhatják a plusz 60 milliárdot.
 
  Érdekesen alakulnak az adókedvezmények is: az idénre tervezett 170 milliárd körüli adókedvezmény jövőre 220 milliárd fölé is kúszhat. Valószínűleg a korábbi évek tendenciájának megfelelően a nagyvállalatok fognak nyerni, a kicsik nem kapnak gyakorlatilag semmi pluszt. A kisvállalati kedvezmények egy-kétmilliárddal nőhetnek, s érhetik el a ­13-14­ milliárd forintot. A nagyok szedik be a többit, 200 milliárd forintot alsó hangon. Ezen belül 65 milliárd forinttal messze a sporttámogatás vezet.

Forrás: Népszabadság